Kiemelt kérdések

1. Mennyire kiterjedt a számítógép- és internet-használat Magyarországon?
2. Hogyan jellemezhető a felhasználói réteg szociológiai szempontból?
3. Milyen kormányzati kezdeményezések támogatják a számítógép- és internet-használat elterjedését?
4. Milyen jogszabályi keretei jöttek létre Magyarországon az elektronikus közigazgatásnak?
5. Miként vázolható fel a magyar információs társadalom európai kontextusa?

Kulcsfogalmak

• e-felkészültség
• számítógép- és internet-használat
• digitális megosztottság
• Közháló program
• Sulinet program
• e-gazdaság
• e-közigazgatás

Bevezetés

A Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés 2005-ben második alkalommal készült el. A dokumentum célja, hogy képet adjon a hazai információs társadalom fejlődésének irányáról, dinamikájáról, és felmérje az info-kommunikációs technológiákkal összefüggő legfontosabb társadalmi, gazdasági hatásokat és fejleményeket.

Az „információs társadalmi teljesítmény” megítélése nem egységes, igen sok az egymásnak ellentmondó kutatási eredmény és vélemény. Az eltérő megítélések részben abból adódnak, ha az információs társadalom kutatása az átfogó, komplex információs társadalom értelmezéshez képest eleve leszűkített résztémáival van jelen. A MIT Jelentés nem előíró (normatív) jellegű, hanem leíró (deskriptív) összefoglalás: nem azzal kapcsolatban fogalmaz meg állításokat, hogy milyennek kellene lennie a magyar információs társadalom fejlesztésének, hanem a szerzők szándéka szerint arról szól, hogy az, amit információs társadalom fejlesztés alatt értettünk, milyen arcát mutatta a 2005-ös évben.

Ellátottság

2005-ben az ellátottsági mezőben nem változtak meg az előző évek kedvezőtlen tendenciái:a háztartások számítógép- és internet-használati mutatói a vártnál kisebb ütemben növekedtek. World Internet Project (WIP) adatainak tükrében Magyarországon 2003 óta lényegében stagnál a számítógéppel ellátott háztartások aránya. A különböző adatfelvételek alapján 2005-ben

• a háztartások számítógép-ellátottsága 34 és 54 százalék között,
• a háztartások internet-ellátottsága 15 és 19 százalék között,
• a lakosság internet-használati mutatója 25 és 35 százalék között mozgott.

Az Eurostat Magyarországon mintegy 3 millió főt tekintett internet-használónak. 2005-ben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások számát pedig 600 és 690 ezer között becsülték a felmérések. A számítógéppel rendelkező magyar háztartások fele egyben internet-hozzáféréssel is rendelkezik. Azonban Magyarország ezekkel az eredményekkel nem tudott előrelépni az európai felkészültségi ranglistákon, így lemaradásunk nem csökkent az EU25 tagállamok átlagához képest annak ellenére sem, hogy a magyarok egyre több időt töltenek a világhálón (2005-ben hetente átlagosan 11 órát, míg az átlagos nyugat-európai felhasználó heti 10 óra 15 percet). A számítógép-használók többsége egyben internet-használó is, több mint kétharmaduk látogatja a világhálót.

Számítógép-
használat

2005-ben nagyjából minden harmadik háztartás rendelkezett számítógéppel. A számítógép-használat társadalombeli arányát a különböző felmérések 34-50 % között becsülik Egyértelműen nem dönthető el, hogy ténylegesen a társadalom mekkora része használ internetet, de a különböző felmérések adatai arra utalnak, hogy ez az érték közelebb van a 3 millióhoz, mint a 2 millióhoz. Internet-kapcsolattal a WIP adatai szerint a magyar háztartások 15 %-a rendelkezik. Ez a számítógéppel rendelkező háztartások közel felét jelenti. Az adatok a hozzáférés bővülésének megtorpanása mellett a használat dimenziójában is a bővülés elmaradását jelzik.

A magyar társadalom nagyjából harmada internet-használó, ugyanakkor az internetet használók társadalmi összetétele lényegében nem változott, a digitális megosztottság nem csökkent.. Azok a korábbi törésvonalak, amelyek elsősorban az iskolai végzettség és a jövedelem, valamint az életkor és a településtípus mentén szerveződtek, továbbra is fennállnak, vagyis jellemzően a fiatalok, a magas iskolai végzettséggel rendelkezők, a magas jövedelműek, illetve a településhierarchia szerint magasabb státusú településen lakók használják nagyobb arányban az internetet. A felhasználók több mint fele az internetet elsősorban otthon használja. A második leggyakoribb alkalmazási hely a munkahely, ezt követi az iskola. Egyéb helyeken, ill. a közösségi hozzáférési pontokon egyelőre kevesebben interneteznek.

Az IKT eszközökhöz való hozzáférésről és az IKT eszközök használatáról lásd még: Győrfi Mihály – Chorle Erzsébet: Háztartások információs és
kommunikációs technológiai eszközhasználata.
Statisztikai Szemle,
84. évf. 5-6.sz. 552-573.

Digitális megosztottság

2005-ben a meglévő digitális törésvonalak tovább mélyültek. Az új belépők vészes hiányáról árulkodik például, hogy az átlagos magyar internetező már négy éve használja a világhálót. A jelenleg egyharmad-kétharmad arányban megosztott hazai információs társadalomban a legfőbb társadalompolitikai kihívás, hogy miként lehetne megszólítani azt a közel 5 és fél millió felnőtt lakost, akik számára az internet és a PC használata egyáltalán nem vált igényelt vagy elfogadott tevékenységgé.

A World Internet Project 2004-es és 2005-ös adatai alapján az idősek, a kistelepüléseken élők, illetve a roma származásúak egyaránt az átlagnál kedvezőtlenebb helyzetben vannak az IKT-elérés és -használat szempontjából. A fogyatékkal élők, valamint a leszakadó rétegek integrálása az információs társadalomba Magyarországon igen lassú folyamat. Továbbra is nagyon magas azoknak az aránya Magyarországon, akiknek igen kevés közvetlen kapcsolata van az információs társadalom jellegadó technológiai alaprendszerével. Az összes nem használó közel 60 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetező nincs. Ezért az IKT eszközök társadalmasítása, azaz a használat elősegítését célzó szolgáltatások, akciók, programok elindítása válhat a legkomolyabb feladattá a következő években. Felvetődik a kérdés, kik adhatják az elmúlt éveknél dinamikusabb növekedés társadalmi bázisát a jövőben.

Az európai információs társadalom fejlődésének fontos tapasztalata, hogy a digitális megosztottság tartós problémát jelent, melynek kezelésére a társadalom- és szociálpolitikának az eddigieknél sokkal tudatosabban kell felkészülnie.

Jogi keretek

Magyarország úttörő lendülettel látott hozzá az elektronikus információszabadság jogi értelmezéséhez, törvényi kereteinek kialakításához, és tette lehetővé törvényes keretek között a hozzáférést a közadatokhoz. A hazai szabályozás előírja a tételesen meghatározott közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabályok és jogszabálytervezetek nyilvánosságra hozatalát, lehetővé teszi bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, valamint az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadat-kereső rendszer kialakítását igényli. Előremutató a 2005-ben hatályba lépett közigazgatási eljárásról szóló törvény is, amely szerint minden hivatalnak biztosítania kell az elektronikus kapcsolattartás valamilyen formáját az állampolgárok felé. A törvény kötelezi a minisztériumokat és az önkormányzatokat, hogy a világhálóra feltett jogszabálytervezeteikhez véleményezési lehetőséget biztosítsanak honlapjukon, lehetővé téve az állampolgárok közvetlen beleszólását a törvényalkotási folyamatba.

A jogi-szabályozási háttér 2005-ben bekövetkezett változásai néhány országban:

• Lengyelország: informatizációs törvényt fogadtak el.

• Ukrajna: IKT-törvény született.

• Fehéroroszország: új távközlési törvény lépett életbe és Informatizációs Hivatalt hoztak létre.

• Szerbia: Információs társadalom stratégia megalkotásáról határoztak

• Szlovákia: szélessávú stratégia készült.

• Észtország: elektronikus szavazásra került sor.

A magyarországi változások.

e-felkészültség

A felkészültségi (e-readiness) vizsgálatok az egyes országok fejlettségét értékelik az információs társadalom szempontjából. Jellemzően statisztikai adatgyűjtésekre épülnek, az eredményeket rendszerint valamilyen rangsor formájában teszik közzé. A választott indikátorok azonban eltérőek, az egyes kutatóintézetek információs társadalom meghatározásaitól, a versenyképesség legfontosabbnak ítélt szempontjaitól függnek. Míg az e-gazdasági jellegű rangsorokkizárólag a versenyképességre, a gazdaság teljesítőképességre fókuszálnak (pl. EIU e-Business Readiness Rankings), addig az e-társadalmi rangsoroknagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi mutatókra is (pl. IDC Information Society Index, World Bank Knowledge Assesment Methodology). E két megközelítés közül az Európai Unió tervezési folyamataiban várhatóan az európai hagyományokhoz közelebb álló, a társadalmi faktorokkal is számoló fejlesztések lesznek meghatározóak.

Az Európai Unió összességében stagnáló, kis mértékben javuló eredményekkel szerepel a legjelentősebb nemzetközi e-readiness elemzésekben. A fejlett technológiák importjával a kelet-közép-európai országok képesek egyes jól mérhető mutatóikon javítani, ez azonban hosszú távon csak a második vonalba való bekerüléshez elegendő. Az innovatív országokkal összehasonlítva a követők tartósan megtartják hátrányaikat, sőt növelhetik is azokat. Mivel az elérendő cél folyamatosan változik, a modellek másolása nem vezethet teljes sikerre.

Az EU IT politikája

A „lisszaboni stratégiát” 2000 márciusában indította el az Európai Tanács. A lisszaboni stratégia nagyra törő célként határozta meg, hogy 2010-re az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmává kell válnia. A gazdasági növekedést, 70%-os foglalkoztatottságot valamint a társadalmi integráció fokozódását sürgető akcióterv megvalósulásában kulcsszerepet szántak az információs és kommunikációs technológiáknak Ennek szellemében határozott az Európai Bizottság az ún. eEurope kezdeményezés beindítása mellett,a politikai tervezés rangjára emelve ezáltal az információs társadalom építésének ügyét.

A megvalósítás problémái

A lisszaboni stratégia középtávú értékelése azonban az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos hiányosságokra is rávilágított. A versenytársak eredményeivel összehasonlítva:

• Az IKT hozzájárulása az EU termelékenységnövekedéséhez 40 %-os, ám ugyanez az arány az USA-ban 60 %-os volt 1995 és 2000 között. A lemaradást az IKT-re fordított gyengébb befektetésekkel magyarázta a középtávú értékelést végző Barroso-bizottság 2004-ben.
• A problémák között említendő, hogy az EU IKT piaca 2005-re lelassult:mindössze 2,9%-os növekedést produkált a globális piac 4,2%-os növekedési arányához képest.
• A lemaradást az is magyarázza, hogy míg az IKT kutatás-fejlesztéshez történő hozzájárulás az EU-ban 20 %, a vezető OECD-országokban 30 % volt 2005-ben. A magánszektor beruházása világszerte 60%-os, ám az EU-bancsak38 %. Ráadásul, bár a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos beruházások fókuszában világszerte a hardver áll, Európában még mindig az autógyártással kapcsolatos kutatás-fejlesztési beruházások vezetnek.

Várható tendenciák

A lisszaboni stratégia középtávú értékelése az IKT társadalmiasulásának várható fejleményeiként a következőket jelzi előre:

• Az elektronikai ipar és az elektronikus kommunikáció, valamint a digitális tartalmak és digitális szolgáltatások konvergenciája várható a következő években.
• A felhasználók oldaláról az információs és kommunikációs technológiák használata digitális műveltséggel felvértezett társadalmat kíván.
• Komoly demográfiai kihívást jelent, hogy a befogadó információs társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy 2020-ra az EU-tagállamok többségében a lakosság 40%-a idős korú (65 évesnél idősebb) lesz.
• Az internet-használat tömegesedése, az adatvédelem és –biztonság megoldandó kérdései nélkülözhetetlenné teszik az internet-használat törvényi szabályozását.

Prioritások

A hiányosságok és a megvalósítandó új célok jegyében 2005. július 1-jén nyilvánosságra hozott „i2010: Európai Információs Társadalom a növekedéséért és foglalkoztatásért” címet viselő stratégia három fő prioritást jelöl meg: a befogadó európai információs társadalom megteremtését, az információ- és kommunikációtechnológiai kutatásfejlesztésre irányuló beruházások növelését, valamint az információs társadalom és média belső piacának működését szorgalmazó Egységes Európai Információs Tér létrehozását.

RITS

Magyarországon napjainkban formálódik az a fejlesztési regionalizmus, melynek folyományaként a 2007–13-as időszakban a régiók már az ágazati közigazgatási szervekkel egyenrangú szereplőkként vennének részt a hazai fejlesztési intézkedések meghozatalában és lebonyolításában. Ennek a folyamatnak a részeként értelmezhető a Regionális Információs Stratégiák (RITS-ek) megszületése 2005 nyarán. A korábbiakban hangsúlytalannak tetsző régiós szint vitalizációjának első jelentős lépéseként készültek el többé-kevésbé egységes stratégiai útmutatás alapján hazánk régióinak saját stratégiái, amelyek koordinálásában komoly részt vállalt az IHM. A hét stratégia ezzel együtt óriási különbségeket mutat mind terjedelemben, mind szerkezeti, mind módszertani szempontból, mind pedig az érintett területek (domain-ek) tekintetében. Ugyanakkor a RITS-ek valamennyi intézkedése besorolható valamelyik MITS beavatkozási területhez, így a dokumentumok különbözősége nem okvetlenül jelent harmonizációs nehézséget. Nincs egyértelműen feltárva azonban, hogy milyen munkamegosztásba rendeződnek az országos, a regionális, ill. helyi szintű tennivalók.

eMagyar pontok

A kisebbségi politika és a digitális kultúra összekapcsolását jelentik a Kárpát-medencében létrehozott ún. eMagyar pontok. A hét szomszédos országban élő, összesen mintegy két és fél millió lélekszámúra tehető határon túli magyar kisebbség kulturális identitásának megőrzésében és újraértelmezésében is fontos szerep juthat az internetnek. A hálózat segítségével a kulturális közösségek új típusú szerveződési kaphatnak esélyt. Az internet nem csak a kommunikáció élénkülését, az erre épülő kapcsolatok szorosabbá válását eredményezheti, hanem az internet nyilvánosságánál fogva a kultúrateremtésnek is kiemelt terepe lehet.

Verseny-
képesség

Az Európai Bizottság elemzései szerint egyértelmű összefüggés van a versenyképesség és az alacsony hozzáférési árak, valamint a versenyképesség és az alternatív hozzáférési platformok elterjedése között. Az alacsony árak a felhasználók számának nyilvánvaló növekedését hozzák magukkal. A versenyhelyzet biztosítása – még ha erről a törvényi szabályozás gondoskodik is – sok esetben mégsem jelenik meg az egyes felhasználó szintjén:hiába van ugyanis több mint 200 internet-szolgáltató Magyarországon, a piac erősen koncentrált. Az előfizetések zömét (90 százalékát) a szolgáltatók alig 10 %-a köti le, és a szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások túlnyomó többsége (86 %) monopol helyzetben lévő szolgáltatóval szerződött.

Akadály-
mentesítés

Magyarországon is komoly problémát okoz, hogy a középületek jelentékeny hányada nem akadálymentes. A mozgássérültek, mozgáskorlátozottak egy része még ma sem tud bejutni az alapvető szolgáltatásokat nyújtó közintézményekbe: kórházakba, iskolákba, polgármesteri hivatalokba. A szükséges átalakítások, ha a szükségesnél lassabb iramban is, de zajlanak. Ezzel párhuzamosan a virtuális teret is akadálymentessé kellene tenni, hiszen éppen az info-kommunikációs technológiák használata lehetne az egyik leghatékonyabb eszköz a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének elérésére. Ennek ellenére az IKT eszközök gyártásakor és az internetes szolgáltatások létrehozásakor sokszor sem figyelnek arra, hogy a termékek mindenki számára használhatóak legyenek. A MIT Jelentés szerint még a kormányzati és az önkormányzati webhelyek nagyobb része sem felel meg a hozzáférhetőség terén támasztott követelményeknek. A kevés számú akadálymentesítési kezdeményezés közül kiemeljük, hogy vakok és gyengénlátók számára is elérhetővé vált az EU vonal honlapja, valamint a jobpilot.hu internetes álláshirdetési rendszer is a fogyatékossággal élő álláskeresők esélyeit némiképp javítva.

MITS

A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) Esélyegyenlőség főirányba illeszkedő kiemelt ágazati programjaiban több olyan elem is szerepel, amely az érintettek információs hátrányát hivatott csökkenteni.

Közháló

A Közháló legfontosabb célja a szélessávú elérés biztosítása volt különösen a rosszul ellátott, hátrányos helyzetű kistelepülésen a helyi közintézmények és közfeladatot ellátó civil szervezetek végpontokként való bevonásával. A befogadó intézmények közül 2005-ben minden negyedik Közháló végpontból három valamilyen oktatási intézmény, azaz Sulinet végpont volt. A munkaállomások felhasználók általi kihasználtsága átlagosan 72 %-os.

A Közháló program hosszú távú célkitűzésként az alábbi társadalmi hatásokat kívánja elérni. A program révén

• mindenki számára háruljanak el a hozzájutás objektív akadályai;
• emelkedjen a számítógépet és internetet használók száma, aránya;
• bővüljön a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó felhasználók köre;
• erősödjön a kisközösségek társadalmi kohéziója.

A 2003 júliusában indult állami programnak köszönhetően 2005 végéig 180 ezer új számítógép került a háztartásokba. Ennek következtében elsősorban a már PC-vel rendelkező háztartások számítógép-ellátottsága bővült, azaz inkább azok használták ki az adókedvezményt, akiknél már eleve voltak ilyen eszközök. A Közháló program eredményeként 2005 végéig 2530 településre elért a szélessávú rendszer, ami az összes hazai település 81 százalékát érinti. E kétségtelen eredmény mellett a használat során megmutatkozó „települési lejtő” meredeksége ugyanakkor nem csökkent. A tapasztalatok szerint az önkéntes részvételen alapuló programok azokat tudják elérni, akik egyébként is nyitottak az IKT eszközök használatára, ám újabb felhasználói rétegek bevonásában kevéssé eredményesek.

A Jelentés szerint az internetet nem használók 66 százalékát személyesen még soha senki nem akarta meggyőzni a világháló használatáról. Az Európai Bizottság „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” stratégiája hangsúlyozza, hogy a befogadó információs társadalom kiépítésében központi szerep jut az információs és IKT eszközök alkalmazásának, kiterjedt használatának. A tapasztalatok szerint az elektronikus ügyintézés, az e-közigazgatási szolgáltatások ösztönzőleg hatnak a háztartások, egyének digitális írástudásának növekedésére is.

Sulinet program

A Sulinet program egy évtizede indult a maga nemében elsőként Európában. Céljai között szerepel:

• a hazai számítógép- és internet-használat elterjesztése,
• a modern IKT eszközök oktatási alkalmazása,
• digitális tananyagok fejlesztése,
• a közoktatás intézményrendszerének közigazgatási szempontú fejlesztése,
• az esélyegyenlőség növelése.

A program legfontosabb küldetése az volt, hogy az oktatási intézményekbe eljutassa a számítógépeket, valamint az internetet. Míg 2003-ban az ország két és félezer iskolával is rendelkező településében közel hatszáz helységben használhatták az internetet, addig 2006-ra a Közháló programon belül minden alap- és középfokú oktatási intézmény csatlakozni tudott a világhálóhoz. Az alapvető infrastruktúra kiépítésén túl újabb fejlesztésekre is szükség van: 2005-ben a közoktatásban lévő 140 ezer számítógépből hetvenezer volt elérhető a diákok számára, de ezek közül is csak 30-40 ezer volt azoknak a gépek száma, amelyeken a Sulinet Digitális Tudásbázis anyagait is futtatni lehetett. 2005-ben a magyar közoktatásban kb. 27 tanulóra jutott egy számítógép, a felsőoktatásban pedig kb. 15 hallgatóra. Ennél sokkal rosszabb arány, hogy a közoktatásban a tanórák kevesebb mint 1%-ban használnak IKT eszközt az oktatás támogatására. Ez a helyzet akár el is lehetetlenítheti az IKT eszközök készségszintű használatának elsajátítását, pedig ez elengedhetetlen a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz, az élethosszig tartó tanuláshoz.

e-gazdaság

Az információs társadalom egyre inkább jelen van a gazdasági szférában is. Ennek legfőbb eleme a vállalati folyamatok elektronizáltsága. Nemzetközi összevetésben a tíz újonnan csatlakozó európai uniós tagállam az üzleti szektor behálózottsága alapján lényegesen közelebb áll a fejlett nyugati országokhoz, mint a háztartások internet-hozzáférési mutatói alapján. Magyarországon a vállalati internet-használat több mérés (Eurostat, GKI) szerint is megközelíteti a 100 százalékot a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások estében. Azonban a kisebb (10 fő feletti) vállalatokra vonatkozó Eurostat adatokat alapján Magyarországon a cégek mindössze 78 százaléka használja az internetet, szemben a 90 százalék felett uniós átlaggal.

A lakosság körébenben megjelenő elektronikus kereskedelem mértéke is sokat elárul a gazdasági szférában zajló változásokról. Az Eurostat adatai szerint 2005-ben a vállalkozások elektronikus kereskedelemből származó bevétele Magyarországon elérte a 3 százalékot, de az uniós átlagnak alatta marad. Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások jelentősége a lakossági és az üzleti szegmensben egyaránt nagy mértékben növekedett.

Az informatikai iparág szerepe a magyar gazdaságban, továbbra is kiemelkedő: a GDP-hez viszonyított információs technológiai költés évek óta viszonylag magas. Ebből a szempontból hazánk a régió legfejlettebb államai közé tartozik.

e-közigazgatás

Az e-közigazgatás egyik leggyakrabban használt eleme az adózással kapcsolatos:2005-ben összességében Magyarországon az 5,2 millió adóalany által készített mintegy 10 millió adóbevallásból valamivel több mint félmillió (523 ezer) jutott el a hivatalokba interneten. A 2005-ben indított Ügyfélkapu rendszert pedig az internetezők 7 százaléka használta már.

2005. év egyik legsikeresebb programja

Magyarország 2005-ös legjobb gyakorlatainak vizsgálatakor a MIT Jelentés szerzői abból indultak ki, hogy a „legjobb gyakorlatok” (best practice) szervezeti és/vagy technológiai innovációként értelmezhetők. Ezek valamilyen probléma megoldása során születnek meg, és az adott probléma eredményes megoldását kínálják.

Unoka–Nagyszülő Informatikai Verseny

Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által rendezett Unoka–Nagyszülő Informatikai Verseny 2005-ben már 3 rendezvényen volt túl. Sikerét jelzi a túljelentkezés is, és a felfutó érdeklődésre való tekintettel vidéki helyszínek bekapcsolása. is. Mivel Magyarországon is az idősebb generációk körében növekszik legkisebb mértékben az internetezők aránya, az Unoka-Nagyszülő Verseny a generációs kapcsolatok ápolásán túl a gyerekek segítségével kívánja ösztönözni az idősek részvételét az információs társadalomban. A versenyre jelentkezhet minden 4 évesnél idősebb, de a 14. életévét még be nem töltött gyerek párban –a (déd)nagymamájával vagy (déd)-nagypapájával, feltéve, ha a nagyszülők betöltötték már az 50.életévüket. (2005-ben 120 páros (nagyszülő és unoka) közül a legidősebb 84 éves, a legfiatalabb 4 és fél éves volt.)

• Magyar információs társadalom Éves jelentés 2005. Készítette a BME–UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) és az INFONIA Alapítvány kutatócsoportja. Kutatásvezető: Molnár Szilárd. Budapest, 2006. január-március

http://www.ittk.hu/web/docs/
ITTK_MITJ_2005.pdf

Kérdések, feladatok

1. Keressen pozitív példákat, mutasson be néhány akadálymentesített honlapot!

Kiegészítés

Esélyegyenlőséget biztosító elemek a Magyar Információs Társadalom Stratégiában

A törvényi-szabályozási háttér 2005. évi változásai Magyarországon