info-kommunikációs technológiák |
Néhány jogi felvetés az elektronikus írásbeliség kapcsán |
||
Kiemelt kérdések |
|
|
Kulcsfogalmak |
|
|
Kihívások |
Az info-kommunikációs technológiák közül az Internet, illetve a felhasználók tartalomszolgáltatóvá válása jelenti az egyik kihívást a jogi szabályozás szempontjából. Miután az internet minden eddigitől különböző, a korábbiaknál sokrétűbb médium, szabályozása jogi szempontból is bonyolultabbnak látszik. A szabályozási környezet adottságai szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy eleve létezik távolság az internetet rendszeresen használók hálózati társadalmának érvényre jutó normái, netikettje és a jogalkotó elképzelései között. A mindennapi Internet-használók és a jogi szakértők elképzelései nem feltétlenül esnek egybe. |
Muraközi Gergely: |
A virtualitás közege a jogalkotók számára is rendkívüli szabályozási nehézségeket támaszt, s nem járhatunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy sem a netikett önmagában, sem a jogi szabályozás, sem a kettő együtt nem adhat minden felmerülő helyzet, illetve probléma esetén megnyugtató megoldást., annál kevésbé, mivel az internet világának strukturális, lényegi jellemzője, hogy potenciális lehetőségek sokszorozottan vannak jelen. Ezért a lehetséges esetek jogi szabályokkal való megközelítő lefedése is komoly elvi korlátokba ütközik. A precedens-értékű esetek és ítéletek jelentősége az info-kommunikációs technológiák terén is iránymutató a jogalkalmazók számára. |
||
A szabályozás működése |
A felhasználók és tartalomszolgáltatók önszabályozása, belső normarendszere, a netikett jellegét tekintve inkább az informális, közösségi, íratlan rendszerek módján fejti ki hatását. A normasértők a hálózati közösség (Net society) részéről számíthatnak szankciókra. A jogi szabályozás alapvetően formális (hivatalos), rögzített (írott) és a netikettnél nyilvánvalóan rigidebb (merevebb) és statikusabb rendszer. |
|
A szabadság elve |
Másfajta távolág jelenik meg abban, hogy az Internetnek szimbolikus jelentése, jelentősége is van, s ebből a szempontból az Internet szabad médium, ill. egyfajta szabadságeszmény hordozója is. A szabadság elvének – ha nem is mond ellent a szabályozottság követelménye – időről időre ellenállást vált ki a tartalmak és a felhasználók szűrése, ill. kontrollja. |
|
Az Internet jogi szabályozása akadályokba ütközik a technológia fejlődésének a jogalkotás számára nehezen követhető tempója és a hálózat által felvetett, de a hagyományos jog számára eddig ismeretlen, új típusú problémák miatt, s nem utolsó sorban a „hálózati társadalom” határozott ellenállásából adódóan is. A jogi szabályozás mint állami beavatkozás egyfajta intervenciót jelent, ami ellentétben áll a piac és a társadalmi viszonyok önszabályozó mechanizmusaival. A szabályozatlan tér illúziója azonban szertefoszlani látszik. Az Internet használata, és az ezzel összefüggő vitás esetek a legkülönbözőbb jogágak számára vetnek fel kérdéseket a magánjogtól, a büntetőjogon át az alkotmányjogig és a nemzetközi jogig. Az estek jelentékeny része a standard jogesetektől rendszerint távol áll, és újabb jogág(ak) kialakulásának irányába hat. ha az Internettel kapcsolatos jogi kérdéseket a meglévő kategóriákba szeretnénk besorolni, akkor M. Daltstein nyomán [Dalstein, 1996] a médiajog és a telekommunikációs jog területén helyezhetjük el. |
||
Jogi tematika |
A jogi természetű problémák gyakorisága alapján a következő témák uralják az Internet világát:
|
|
Bűncselekmény- |
Az internetes bűncselekmények két nagy csoportja közül az egyikben az Internet „klasszikus” bűncselekmények eszköze, ugyanolyan kommunikációs médium, mint bárki számára, ám a rajta keresztül futó üzenetek tartalma alapján ez a kommunikáció valamilyen bűncselekmény elkövetésének része. A másik típusba a számítógépes bűncselekmények (védelmi rendszerek feltörése, adatok eltulajdonítása, vírusok terjesztése stb.) tartoznak. |
|
Jogvédett területek |
Az Európai Unió jogrendszere az internetes bűncselekményeket abból a szempontból veszi tekintetbe, hogy melyek azok a terültek, amelyeken a jogi védelem megoldandó. Nagy Dorottya tanulmányára [Nagy, 2004] hivatkozva nyolcféle területet határozunk meg:
|
|
A jogi szabályozás kérdésében egyfelől különböző hagyományos jogágak Internetre vonatkozó szabályozásról beszélhetünk, és arról hogy bizonyos meglévő jogi fogalmak mint például a személyes tulajdon védelme, a szólásszabadság, a megtévesztés vagy a csalás a hálózati társadalom kialakulásával új dimenziót nyernek, de nem látjuk kizártnak specifikus jogágak és jogi fogalmak kialakulását és elterjedését sem, hiszen bizonyos problémák csakis a hálózati társadalomkeretei között bukkanhatnak fel. |
Ilyenek például a domain nevekkel való visszaélések. |
|
A jogi szempontból meghatározó Internet-vonások közül Nagy Dorottya tanulmánya nyomán [Nagy, 2004] emelünk ki néhányat: az anonimitást, a hozzáférhetőséget, a decentralizáltságot, a globalitást, a multimedialitást és az interaktivitást. |
||
Anonimitás |
Az anonimitás, bár különböző internetes kommunikációs helyzetekben érvényre jut, annyiban mégis látszólagos, hogy a bejárási útvonalak követhetők egy belső visszakereső, naplózó rendszer segítségével. |
|
Hozzáférhetőség |
A hozzáférhetőség azt jelenti, hogy az Internet nyitott hálózat, amelyre elvileg bárki csatlakozhat, s hogy az Internet-működést leíró szabványok is mind nyilvánosak. |
|
Decentralizáltság |
Az Internet mint decentralizált hálózat egymással mellérendelt viszonyban lévő egységekből áll., központ irányítás nélkül képes működni.. |
|
Globalitás |
Az Internet globalitása az egész világra kiterjedő behálózottságot, a nemzetek és kontinensek kereteinek túllépését jelenti. |
|
Multimedialitás |
A multimedialitás az információ sokféle eltérő megjelenési módjának egyidejű kezelését teszi lehetővé. A multimédiás számítógépek egyszerre képesek a hagyományosnak tekinthető számítástechnikai feladatok végzése mellett telefon és fax-szolgáltatásokra, számítógép-hálózatokhoz való csatlakozásra, televíziós műsorok vételére, hangfelvételek lejátszására. |
|
Interaktivitás |
Az interaktivitás lényege, hogy az információ és a felhasználó kölcsönösen hat egymásra, s a hálózatba kapcsolt felhasználói közösség tagjai is alakítják egymás viselkedését. Ilyenformán az információ olyan tartalommal és struktúrában jelenik meg számukra, amelyet nem csak a saját választásunk határoz meg, hanem az adott hálózati közösség működése, amelynek maguk is részei. |
|
Forrás |
|
|
|
||
Kérdések, feladatok |
|
|
|
||
|
||
|