Kiemelt kérdések
- Hogyan alakult ki a könyvtári informatika?
- Milyen területeket ölel fel a könyvtári informatika?
- Mit jelent a digitalizálás?
- Magyarországi viszonylatban melyek a legjelentősebb elektronikus könyvtárak?
- Milyen szolgáltatásokat nyújtanak az integrált könyvtári rendszerek?
Kulcsfogalmak
- CD-ROM
- digitalizálás
- Nemzeti Információs Infrastruktúra Program
- tudománymetria
- Magyar Elektronikus Könyvtár
- OPAC
- MATARKA
Bevezetés
Az Internet világméretű terjeszkedése kapcsán többször és többen kiáltották ki a Gutenberg-galaxis és a könyvtárak végét, különösen, amikor már nemcsak eleve elektronikus formában készült dokumentumok jelentek meg az Interneten, hanem elkezdődött a hagyományos formában kiadott dokumentumok, könyvek digitalizálása, megjelentetése CD-ROM-on, vagy magán az Interneten. A könyvtárak azonban nem voltak hajlandók tudomásul venni halálhírük költését, és a digitalizálás élére álltak, az Internet segítségével olyan katalógus-szolgáltatásokat hoztak létre, hogy otthonról, több, egymással összekapcsolt könyvtári katalógusban kereshetünk egyszerre, vagy éppen virtuális könyvtár-látogatást tehetünk.
A magyarországi történet
A XX. század végén megjelent új technikai fejlesztések a könyvtárak számára is komoly kihívást jelentettek. A 90-es évek elején jelentek meg nálunk az első CD-ROM termékek, adatbázisok, később teljes szövegű adatbázisok, multimédia kiadványok. Ugyanebben az időben tömegesen terjedtek el az asztali számítógépek, és dinamikusan felváltották a korábbi egy nagygépből és sok terminálból álló szerkezetet. Ezzel párhuzamosan kezdett elterjedni a már az 1970-es évek eleje óta szűk körben létező internet-technológia, amely egyszerre forradalmasította a kommunikációt és az információk közvetítését. A fenti tényezők összhatásaként jelent meg az elektronikus kiadás és az elektronikus dokumentum fogalma. A CD-ROM-on és egyéb helyi hordozón megjelent digitális dokumentumok könyvtári kezelése egy ideig viszonylag jól megoldható volt a hagyományos dokumentumok mintájára, de a hálózaton egyre másra megjelenő elektronikus szövegek, egyéb dokumentumok már valami teljesen újat jelentettek. [Moldován, 2005]
Magyarországon az első CD-ROM valamikor az 1990-es években jelent meg, míg a Nemzeti Információs Infrastruktúra Programnak (NIIF) köszönhetően már 1993-tól elkezdtünk megismerkedni a hálózatok fogalmával, alapszolgáltatásaival. Az ún. akadémiai körben (felsőoktatás, tudományos kutatóintézetek, közgyűjtemények körében) már nem volt teljesen új ez a technológia, hiszen az NIIF egy ún. X.25-ös technológiával már 1989-ben országos szolgáltatást indított. [Moldován, 2005]
http://www.niif.huA hálózati technológiával való ismerkedés a 90-es években a könyvtárak többsége számára főként a katalógusok és egyéb könyvtári munkafolyamatok számítógépre vitelét jelentette. Már a 90-es évek elején számos nagy hazai könyvtár katalógusa kereshető volt az Interneten, és 94-től egyre több könyvtári honlap is megjelent. A kezdeti ütem később sajnos lelassult, és csak az évtized második felében jelentek meg a régóta várt hazai közös katalógusok, közöttük a legnagyobb országos közös katalógusunk, a MOKKA, amelyben jelenleg 17 nagy könyvtár közel 2 millió könyve között lehet tájékozódni. [Moldován, 2005]
Könyvtári informatika
Az informatika és a könyvtártudomány ötvözésével megszületett a könyvtári informatika diszciplínája. Magát a tudományterületet nehéz meghatározni, és az elnevezést is lehet vitatni, lásd Vajda Erik cikkét [Vajda, 2005]. Aki az Interneten néz utána ennek a kifejezésnek, meglepődve tapasztalhatja, hogy ezt a szóösszetételt egészségügyi területen használják előszeretettel. Az Internet-penetráció fejleményei azonban megkövetelték, hogy a könyvtárak információszolgáltatását nagyobb összefüggésekben vizsgálják, és így sorra elindultak – Magyarországon is – a könyvtáros informatikus vagy informatikus könyvtáros képzések.
Nemzeti alaptanterv
A vitatott elnevezés ellenére mégis sokak számára nyilvánvaló, hogy ezzel a problémakörrel foglalkozni kell, olyannyira, hogy a Nemzeti alaptanterv Informatika műveltségi területén belül külön fejlesztési feladatként jelenik meg a könyvtári informatika. Szükségességét a törvény a következőképpen indokolja:
„A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is.”
Már ebből az indoklásból is kitűnik, hogy a könyvtári informatika nem egy elkülönült diszciplína, hanem alkalmazása, használata olyan általános információ- és ismeretkezelő képességeket és kompetenciákat igényel, amelyek az élet más területein is használatosak, így a könyvtári informatika jó gyakorlóterepet szolgáltat elsajátításukra, megszerzésükre.
Részterületek
Hogy mégis milyen területeket ölel fel a könyvtári informatika, ezt a szegedi könyvtári informatikus képzés példáján keresztül vázoljuk. Az itt folyó képzést választó hallgatók számára tartott kurzusok a következő négy téma köré csoportosulnak:
- A könyvtári informatika elmélete és gyakorlata
- Integrált könyvtári rendszerek elmélete és gyakorlata
- Hálózati, multimédia szolgáltatások tervezése
- Programozási alapok
Elmélet és gyakorlat
A könyvtári informatika elméleti hátterét a könyvtári tájékoztatásban használt adatbázisok adják. Az áttekintés annyiban történeti, hogy a CD-ROM adatbázisoktól kezdve az online adatbázisokban való technikáig jut el a képzés, beleértve a hálózati információforrások használatát, elektronikus folyóiratok kezelését, illetve a teljes szövegű adatbázisokban történő keresést. Ezt a vonulatot egészítik ki olyan osztályozáselméleti kérdések, mint a citációs indexek számítógépes változatának a használata vagy a tudománymetria. Ide tartozik még a könyvtári menedzsment kurzus is. Ennek során a hallgatók megismerkednek a könyvtár és a felhasználók kapcsolatának alapjaival, a rövid és hosszú távú stratégia, költségvetési tervezés kérdéseivel, a belső és külső elemzés eszközeivel. [Bakonyi, 2001]
A tudománymetria a hivatkozásvizsgálatok problematikájával, a hivatkozások motívumaival és kapcsolóerejével foglalkozik.
Integrált könyvtári rendszerek
Az integrált könyvtári rendszerek már az 1980-as évektől szerves részét képezték az egyetemi könyvtárak informatikai hátterének. Ezek a rendszerek akkoriban még szövegalapú nagyszámítógépek voltak, és ezek a rendszerek innentől jutottak el a mostani, Web-alapú multimédiás információs rendszerekig, ahol az adatok rendszerint egy relációs adatbázisba kerülnek. Miközben ezek a rendszerek hűen követik a hagyományos könyvtárakban kialakított és használt bibliografikus leírásokat, az adatokat olyan szabványos formában (pl. MARC, Z39.50) helyezik el, amely lehetővé teszi különböző könyvtári rendszerek összekapcsolását, az adatok metaszintű leírását. A téma azonban általánosabb a kifejezetten könyvtári munkafolyamatok számítógépesítésének kérdéseinél. A hallgatóknak el kell sajátítaniuk az adatrögzítés modern elméletét is. Az SGML/XML használatának általános szabályai mellett megtanulják a modern digitális archívumok TEI ajánlásának elveit, alkalmazását is. [Bakonyi, 2001]
Hálózati, multimédia szolgáltatások
Míg az előző két témakör szorosan kapcsolódott a könyvtártudományhoz, a hálózati és multimédia szolgáltatások már az informatika fennhatósága alá tartoznak, és tulajdonképpen könyvtárak megemlítése nélkül is tárgyalhatók. Azonban nyilvánvaló, hogy a könyvtári informatikusoknak foglalkozniuk kell a hálózati technológiával, a hálózati szolgáltatások kialakításával. Ide tartozik a multimédia ismeretek elsajátítása (képek, hangok, mozgóképek digitalizálása, a digitális objektumok kezelése, manipulációja), a magas szintű HTML szerkesztés, valamint a HTML lapok programozása (Perl nyelv és adattípusai; CGI és működési mechanizmusa; űrlapfeldolgozás a Perl nyelvvel; Java scriptek). [Bakonyi, 2001]
Programozási alapok
A negyedik témakör célja a programozási alapismeretek elsajátíttatása, különös tekintettel az adatbázisok tervezésére és programozására, az SQL adatbázis-lekérdező nyelv ismeretére és használatára. [Bakonyi, 2001]
A digitalizálás
A számítógép és az Internet megjelenése a könyvtárakban nem állt meg a másodlagos katalógusadatok közzétételénél. Egyre szélesebb körben kezdett elterjedni a digitalizálás, amely az információs társadalom egyik kulcsfogalmává vált. Az ún. hagyományos hordozókon (könyvben, folyóiratban, térképben, festményben, fotóban stb.) felhalmozott óriási kulturális örökséget egyre nagyobb mértékben kezdték el digitális formára átalakítani és a mai napig is nagy erőkkel folyik ez a tevékenység. A számítástechnikai eszközök tömeges elterjedésével ez már nemcsak a közintézmények, piaci vállalkozások fennhatósága alatt folyhat, de magánszemélyek nagy tömege számára lehetőség nyílt régi korok értékeit digitális formára átültetni. [Moldován, 2005] Néhány példa:
- Képzőművészet Magyarországon. A magyarországi képzőművészetet mutatja be a románkori kezdetektől a 20. közepéig terjedő időszakban. Többszáz magyar festő több mint 5.100 festménye tekinthető itt meg az esetek egy részében festői életrajzzal, festményelemzéssel. A honlapról számos más virtuális kiállítás érhető el.
-
Digitális Irodalmi Akadémia (DIA). A program célja, hogy hozzájáruljon a magyar szépírók legjobbjainak alkotói szabadságát biztosító méltó feltételek megteremtéséhez, műveiket elérhetővé tegye az Interneten. Ezáltal a világ bármely pontján megismerhetővé váljék a kortárs magyar irodalom színe-java, és a nemzeti értéknek számító jelenkori szépirodalmi művek egyre bővülő köre egységesen kezelt adatbázisban elérhető legyen az érdeklődők számára. Ez az irodalmi művek digitalizálása tekintetében röviden úgy fogalmazható meg, hogy forrásértékű szövegek kerüljenek fel az Internetre, minél teljesebb körű, sok szempontú keresési lehetőséget biztosítva. A teljes adatbázis pedig az irodalom iránt érdeklődők és a kutatók tájékoztatására megbízható információkkal szolgáljon. Jelenleg több mint 60 író közel 700 műve szerepel a honlapon. Érdekességként megjegyezzük, hogy költségvetésének csaknem nyolcvan százalékát szerzői jogdíjak fizetésére fordítja.
-
Mátyás király Korvinái. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program célja, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát vagy korabeli nevén Bibliotheca Augustát. A virtuális rekonstrukció mellett célul tűzi ki a könyvtár tudományos feldolgozását és az eredmények Internetes publikálását és a könyvtár népszerűsítését. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program összefoglaló neve mindazoknak a részprojekteknek, amelyek Mátyás király könyvtárának rekonstrukciójára vagy annak feldolgozására irányulnak. Először csak az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött 35, majd az ország különböző könyvtáraiban található kódexek is digitálisan a nemzeti könyvtárba kerültek. Egy UNESCO program keretében már néhány, Prágában, Lengyelországban őrzött Korvina is gazdagítja az OSZK digitális gyűjteményét.
Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
A MEK nem sokkal az Internet magyarországi elterjedése után keletkezett, 1994-ben kezdtek el kialakulni a szegedi és miskolci, valamint a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem szerverein a gyűjtemény csírái. 1995-ben az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program segítségének köszönhetően megindult az első központi szolgáltatás. A fejlesztés 1999-ben új lendületet kapott, amikor létrejött egy közhasznú egyesület valamint egy önálló osztály az Országos Széchényi Könyvtáron belül a munka támogatása és koordinálása céljából. Néhány éve már az Országos Széchenyi Könyvtárban címen működik a MEK második, továbbfejlesztett verziója. 2006-ban mintegy 4,000 katalogizált dokumentum van, ezek összességében több tízezer művet tartalmaznak. A könyvtár jelenleg napi 15-20 ezer látogatót fogad virtuális falai között, a világ minden tájáról. [Drótos–Moldován, 2005]
A könyvtár gyűjtőköre kiterjed minden magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású digitális dokumentumra, mely tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható. Napi 3-4 új könyvből álló gyarapodása csak kis részben származik saját digitalizálásból, többségében a kiadóktól vagy a szerzőktől kapott, illetve az Internetről átvett, vagy mások által számítógépre vitt dokumentumokat gyűjt. Az állománynak mintegy fele a szépirodalom, a többi különböző szakterületek publikációi, illetve nagyméretű kézikönyvek. Utóbbi csoportban találjuk például a 19. század végén kiadott 16 kötetes Pallas Lexikont, a Magyar Életrajzi Lexikont, vagy a közelmúlt történelmét és tudománytörténetét, valamint hazánk természeti és gazdasági földrajzát bemutató 5. részes Magyarország a XX. században c. kiadványt. A természettudományi „polcon” pedig többek között ott van a Magyarország barlangjai, valamint Herman Ottó és Chernel István hazánk madárvilágát bemutató két könyve. Korabeli dokumentumokat tartalmaz a csak elektronikusan kiadott Eötvös Loránd munkái és méltatása] c. összeállítás és a Természettudományi Közlöny illetve a Természet világa régi évfolyamaiból is válogató Természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok címet viselő virtuális kiállítás. [Drótos–Moldován, 2005]
Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA)
Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető katalógusa, illetve hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz és szakmai támogatáshoz; a felhasználók pedig minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában. Ahol erre engedélyt kap,a folyóiratokat fizikailag is archiválja a szolgáltató gépén, hogy hosszabb távon is garantálni lehessen ezek elérhetőségét, hivatkozhatóságát.
Információ-
keresés könyvtári rendszerekben
Az integrált könyvtári rendszerekben a feldolgozott dokumentumok visszakeresését általában az egész rendszer alapját képező relációs adatbázis-kezelő felhasználói interfésze biztosítja. Ez legtöbbször egy ún. OPAC-modul, de főleg távoli lekérdezésekre, speciális feladatokra különböző cégek egyedi (szoftver-)megoldásokat készítenek.
OPAC
Az Online Public Access Catalogue kifejezésnek valójában nincs pontos magyar megfelelője. Szó szerinti jelentése: hálózaton elérhető, mindenki által használható számítógépes könyvtári katalógus. Az online szó itt az interaktivitásra is utal. Az OPAC általában nem más, mint az integrált könyvtári rendszerek bibliográfiai adatbázisának a felhasználók bármelyike által igénybe vehető visszakereső felülete. Ez a visszakereső felület az esetek többségében többszintű felületet jelent, attól függően, hogy a helyi vagy a távoli felhasználók számára akarják lehetővé tenni a számítógépes katalógusban való keresést. A helyi felhasználóknak a könyvtárak igyekeznek minél összetettebb, az adott könyvtár információs rendszerét minél komplexebben bemutatni képes, a lehetőségeket maximálisan kihasználó, grafikus felületet nyújtani. Ezzel szemben a távoli felhasználók számára kialakított OPAC legtöbbször sokkal egyszerűbb eszközökkel él: leginkább sormódú, egyszerű parancsokkal használható felület, ami tekintettel van a hálózati adatátvitel nehézségeire (adatátviteli sebesség, eltérő ékezetkezelés stb.)
Az OPAC-nak ma már van egy szélesebb jelentése is: tulajdonképpen minden olyan bibliográfiai adatbázis felhasználói felületét így hívjuk, amely könyvek és az ezekhez kapcsolódó anyagok könyvtári leírásait teszi nyilvánosan hozzáférhetővé a hálózaton keresztül. Ennek következtében találhatunk olyan OPAC-okat is, amelyek nem egy adott könyvtár számítógépes katalógusához tartoznak, hanem több könyvtár közös katalógusához, egy ország nemzeti könyvtárának a nemzeti anyagot a legteljesebben tartalmazó nemzeti katalógusához, vagy egy bibliográfiai szolgáltató katalógusához.
Az OPAC további, részletes leírása megtalálható Bakonyi Géza: Az integrált könyvtári rendszerek című, a szegedi könyvtári informatikus képzés honlapjáról letölthető jegyzetben.
HunTéka
Az MTA SZTAKI könyvtári csoportja és az iKron Kft. – felismerve, hogy Magyarországon nincsen olyan könyvtári szoftver, amely egyszerre korszerű, a hazai igényekhez messzemenően alkalmazkodó és elérhető árú, valamint felhasználva a TINLIB és a QTÉKA rendszerek honosítása és elterjesztése során felhalmozódott közel egy évtizedes tapasztalatokat – 2002-ben egy új integrált könyvtári szoftver fejlesztésébe fogott.
A HunTéka lényege, hogy több katalógust képes egyidejűleg kezelni. A rendszert alkotó adatbázisok feltelepíthetők egyetlen, központi szerverre, vagy szétoszthatók több szerver között. A közös rendszer kiépítésének jellemző példája a közművelődési könyvtárak különböző szintű együttműködése: megyei, városi vagy kistérségi könyvtári szolgáltató rendszer kiépítése. Hasonló megvalósítás lehetséges egyetemi, felsőoktatási környezetben az egyetem kari könyvtárainak együttműködése révén. Az együttműködés magas szinten támogatott mind a rekordok átvétele (osztott katalogizálás), mind a közös webes keresőfelület kialakítása (virtuális közös katalógus) tekintetében.
A HunTéka könyvtári rendszer elsősorban közepes és nagy könyvtárak komplex igényeit hivatott kielégíteni. (A kicsi, általában egyszemélyes iskolai, községi stb. könyvtárak számára a HunTékával párhuzamosan fejlesztett KisTéka elnevezésű program ajánlott.) 2006 nyarán már 46 könyvtárban ez a rendszer működött.
elérhető.
A kliens-szerver hálózati architektúrájú HunTéka rendszer moduláris felépítésű. Moduljai: a katalogizáló, a kölcsönző, az olvasói katalógus (Web OPAC), a szerzeményezési (gyarapítási) és a folyóirat-kezelő (periodika) modul.
MATARKA
A MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel könyvtári konzorcium keretében a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével. A felvett adatok adatbázisba kerülnek és több szempont szerint visszakereshetők ill. az egyes számok külön-külön böngészhetők. A feldolgozás egyrészt kézi adatbevitellel történik, másrészt digitális formában már rendelkezésre álló adatok konvertálásával.
A feldolgozott adatok:
- Szerzők és közreműködők
- Rovat
- Cím
- Oldalszám
- Teljes szöveg
- Fájlformátum
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) Pedagógiai Adatbázisa (PAD) tartalmazza 1989-tõl a Magyar Pedagógiai Irodalom c. nemzeti szakbibliográfia teljes anyagát, valamint az OPKM-ben feldolgozott idegen nyelvű szakkönyvek és válogatott folyóiratcikkek adatait. A tartalmi feltárást az OPKM saját tárgyszó-rendszere biztosítja. Az idegen nyelvű dokumentumok jelentős részéhez címfordítás és referátum is tartozik. Az adatbázisban megtalálható dokumentumok hozzáférhetők az OPKM állományában.
Az adatbázis tartalma:
- neveléselmélet;
- oktatáselmélet;
- oktatásügy;
- közoktatás;
- szakképzés;
- oktatásmódszertan;
- neveléslélektan;
- neveléstörténet;
- nevelésszociológia;
- gyógypedagógia.
Libinfo
Ha valaki végleg eltéved a (számítógépes) katalógusok között, akkor – a hagyományos könyvtárakban átélt élményekhez hasonlóan, könyvtároshoz kell fordulnia, mivel a könyvtárosok az Internet korszakában is az információ-keresés mesterei. A hagyományos források mellett jól ismerik a digitális forrásokat is, tudják, mit és hol lehet megtalálni vagy azt, hogy merre érdemes keresni. A világháló és a különböző elektronikus adatbázisok ismerete mellett hagyományos könyv- és folyóirat-gyűjtemények is rendelkezésükre állnak. De mit tegyen az, aki egy internetes könyvtári keresőrendszerben akad el? A Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatásán (Libinfo) keresztül ez a baj is orvosolható. A szolgáltatás 1999-ben indult azzal a céllal, hogy a tájékoztató könyvtárosok az Interneten keresztül is segítséget tudjanak adni az információt keresőknek. 2001 novembere óta konzorciumi keretek között működik, amelynek egyre több magyarországi könyvtár, különböző szakterületeket képviselő intézmény és magánszemély a tagja, s az Országos Széchényi Könyvtár a működtetője. A keresőrendszerekben eltévedt olvasó által feltett kérdést 2 munkanapon belül egy Webfelületen válaszolják meg, melynek elérhetőségéről elektronikus értesítést küldenek. A választ a megadott helyen kívül e-mailben is olvasható. A Libinfo természetesen nem pótolja a könyvtárak hagyományos tájékoztató szolgálatát, de gyors és mindig hozzáférhető segítséget adhat legalább az elinduláshoz.
A jövő
„Az internetes keresőjéről ismert Google a legnagyobb amerikai bibliotékák könyveit tervezi tömegesen feltenni a világhálóra. A hagyományos könyvtárak törhetik a fejüket: milyen választ adjanak a kihívásra.” További részletek, a helyzet értékelése Sindelyes Dóra cikkében olvasható.[Sindelyes, 2005]
Források
-
Bakonyi Géza: Az integrált könyvtári rendszerek.
-
Bakonyi Géza: Könyvtár-informatika képzés Szegeden. NetworkShop 2001 konferencia. 2001. április 18-20. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron
-
Drótos László - Moldován István: Elektronikus könyvtárak a cyberspace-ben. Természet Világa, 2005. május
-
Moldován István: "Könyvtár a magasban." Elmélet és gyakorlat. Mikes International, 5. évf. 3.sz. 2005. júl./szept.
-
Sindelyes Dóra: A jövő könyvtárai. Biblioplázák. Heti Világgazdaság, 2005. 01. 04.
-
Tóth Kornél A HunTéka könyvtári rendszer a felsőoktatásban. Informatika a felsőoktatásban konferencia. Debrecen, 2005.
-
Vajda Erik: Könyvtár-informatika – avagy egy félrevezető terminus születése, tündöklése és bírálata. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2005. IV. sz.
http://www.ki.oszk.hu/3k/
valcikkek/valcikkek0504/
vajda.html