8. Rekonstruálja a következő érvelések premissza-konklúzió szerkezetét. Jelölje meg a különböző premisszákat, részkonklúziókat (ha vannak) és konklúziókat, majd a kapcsolt és független premisszák elkülönítésére ügyelve rajzolja meg az érvelés szerkezetének térképét!
a.
"Nehéz döntés előtt állunk" - meséli egyik szülő a másiknak. "Két olyan középiskolát találtunk, amelyikbe szívesen küldenénk a lányunkat, és amelyik neki is tetszik. Az egyik itt van a városban, ez egy kisebb iskola. Voltunk a nyílt napon is, és jó benyomást tett ránk az iskola légköre. Úgy tűnik, a tanári kar tagjai nemcsak felkészültek, hanem szeretik is a munkájukat, és sokat foglalkoznak a gyerekekkel. Harmadik és negyedik osztályban elég sok fakultáció közül választhatnak a gyerekek, érdeklődésüknek és továbbtanulási szándékuknak megfelelően. Az iskolának jól felszerelt kémia és biológia laborja is van. A probléma az, hogy kevés órában tanulnának idegen nyelvet, ami pedig igazán fontos lenne, és sajnos a számítástechnikát is csak két éven keresztül tanulják. A másik iskola nem ebben a városban van. Ott volna lehetőség arra, hogy nyelvtagozatos osztályba járjon a lányunk, és van közgazdasági, valamint informatikai fakultáció is. Sokkal több délutáni programlehetőséget (sport, szakkörök) biztosítanak, mint ebben a városban. Igazán nem tudom, mit tegyünk."
b.
"Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
Meghalni - elszunnyadni - semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
A szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait:
Oly cél, minőt óhajthat a kegyes."
(Részlet William Shakespeare Hamlet, dán királyfi c. drámájából, fordította: Arany János)
c.
"A következőkben két szempontból is amellett fogunk érvelni, hogy a nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, ezen belül pedig a kereskedelmi televíziók jelenlegi működése számos, társadalmilag káros következménnyel jár.
Mielőtt rátérnénk ezek ismertetésére, fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a kereskedelmi tévék negatívumai a kétségtelenül létező pozitívumaik mellett jelennek meg. Mi magunk is szeretnénk kiemelni néhány ilyet. Ezek ugyanis még kontrasztosabbá teszik működésük felemás jellegét, és rámutatnak azon érvek tarthatatlanságára, amelyek a nézettség maximalizálásának, illetve a profitkényszernek a céljából, védhetőnek és megengedhetőnek ítélik bizonyos műsorok képernyőre tűzését. Ilyen pozitívumok véleményünk szerint a következők. A kereskedelmi tévék egymás közötti, valamint a közszolgálati tévével szembeni versenyhelyzetből fakadó sokszínűség: minél több szereplő van, annál nehezebb ellenőrzés alatt tartani, és befolyást gyakorolni rá.
A garanciáját ugyan nem, de a lehetőségét megteremtik a mindenkori politikai hatalomtól való függetlenségnek.
Összességében biztosítják a demokratikus információszolgáltatást, azaz az információhoz jutás lehetőségét, és kontrolt biztosítanak az egyéb demokratikus intézmények felett, azok megfelelő működését segítve. Érdemes itt emlékeznünk arra a pozitív szerepre, amelyet 1998 márciusában a kereskedelmi tévék a "dávodi gyermekanya" kontra Alfa Szolgálat és Kormos Mihály bajai lelkész ügyében játszottak. Mint emlékezetes, az Alfa Szolgálat beavatkozott az abortuszkérelem ügyébe, és a kérelem elutasítását kezdeményezte. A bíróság később a 13 éves kislánynak és anyjának adott igazat. A kereskedelmi televíziók jelentős szerepet játszottak a figyelemfelkeltésben, a rendkívül sürgős ügy gyors rendezésében."
d.
"A tisztes újságíró mindenekelőtt tárgyilagos következtetésre törekszik. Ezzel szemben a tisztességtelen sajtómunkás félreértelmez, ítélkezik, és hablatyol. Az egyik önnön parancsszavára cselekszik, a másik a "külső" elvárások szerint. Micsoda különbség! Kétségkívül a második típus stiláris tekintetben érdekesebb lehet, hiszen szerepjátszása folytán a bírói hangtól az obszcén humorizálásig válogathat - következmények nélkül. Mert milyen bátorság az, amely rácson keresztül piszkálgatja az oroszlánt, s ha pimaszkodása bíróság előtti üggyé fajul, szabad véleménynyilvánításra hivatkozik?"
e.
"Mindaz, aminek a létezése a pusztulásából következik, örök, mert akár létezőnek, akár nem-létezőnek tételezzük fel, az következik, hogy létezni fog, és nyilvánvaló, hogy minden egyes időpillanatban minden egyes dologról vagy azt kell feltételeznünk, hogy létezik, vagy azt, hogy nem létezik. Az igazság elpusztulásából viszont az igazság létezése következik, mert ha az igazság nem létezik, akkor igaz az, hogy az igazság nem létezik, és semmi nem lehet igaz igazság nélkül. Ennélfogva az igazság örök." (Aquinói Szent Tamás De Veritate című művéből.)
f.
"A végtelen kicsiny kiűzése mindenféle furcsa következményekkel jár, amelyekhez az embernek fokozatosan hozzá kell szoknia. Példának okáért nincs olyan, hogy a következő pillanat. Az egyik pillanat és a következő pillanat közötti intervallumnak végtelen kicsinynek kellene lennie, mert ha két pillanatot veszünk, melyek közt véges intervallum van, akkor ebben az intervallumban mindig vannak más pillanatok is. Tehát ha nincsenek végtelen kicsiny mennyiségek, akkor két pillanat soha nem következhet egymás után, mert mindig lesznek más pillanatok a kettő között. Tehát bármely pillanat között végtelen számú pillanatnak kell lennie, mert ha csak véges számú pillanat volna, akkor ezek egyike a legközelebbi volna a két pillanat közül az elsőhöz, azaz közvetlenül utána következnék. Valaki azt gondolhatná, hogy ez bizony nehézség, de valójában épp az a pont, ahol közbelép a végtelen filozófiája, és mindent kiigazít." (Bertrand Russell)
Hiányos következtetések, implicit premisszák és konklúziók
9. a.) Olvassa el az alábbi két szöveget figyelmesen, majd alapos mérleges után jelölje meg a helyesnek vélt választ! Helytelen válasz esetén a 9. b.) feladat segítségével tárja fel a hiba okát, és csak ezután térjen vissza ismét a helyes megoldás reményében a feladathoz!
9. b.) Ha az előző feladatban helytelen választ jelölt meg, akkor nagy valószínűséggel hallgatólagosan feltételezett valamilyen fontos információt. Próbálja feltárni, hogy mi lehet az Ön következtetésének implicit premisszája? Tisztázza, hogy milyen feltevéseknek kell ahhoz teljesülniük, hogy a konklúziót valóban mindkét esetben le lehessen vonni?
Ha sikerült megfogalmazni azt vagy azokat az állításokat, amelyeket Ön igaznak tételezett fel, gondolja végig, hogy milyen érveléstechnikai elvet hívhat segítségül annak eldöntésére, hogy valóban szükséges-e az implicit állítás(ok)at igaznak feltételezni? Gondolja végig, döntése hogyan befolyásolja, hogy mely esetben vonhatjuk le a konklúziót és mely esetben nem?