4.1.4. Alakzatok és szillogizmusok
Az arisztotelészi szillogizmusoknak a konklúziója is, premisszái is a négy kategorikus állítástípus közül kerülnek ki. A konklúzió két olyan terminus terjedelme közötti kapcsolatról tesz állítást, amelyek a premisszákban még el vannak választva egymástól. E kapcsolat felismerését a premisszák azzal teszik lehetővé, hogy egy harmadik terminus, az úgynevezett középterminus közvetít a konklúzió két terminusa között.
Szemléltessük ezt egy példán! Tegyük fel, hogy szeretnénk megtudni valamit egy összejövetelen arról, hogy milyen kapcsolat van a jólöltözöttek és a jólszituáltak között; de nincs módunk a közvetlen informálódásra. Ehelyett kerülőutat választunk: két terminusunk mellé harmadikként felvesszük azt is, hogy kölcsönzőből öltözködött. Tegyük fel azt is, hogy van két információnk a kölcsönzőből öltözködöttekkel kapcsolatban:
Némelyek, akik kölcsönzőből öltözködtek, nem jólszituáltak.
Mindenki, aki kölcsönzőből öltözködött, jólöltözött.
Ebből már következtethetünk a jólöltözöttek és a jólszituáltak közötti összefüggésre is:
Tehát: Némelyek, akik jólöltözöttek, nem jólszituáltak.
A konklúzió alanya a második premisszából, állítmánya pedig az elsőből származik. Ez minden arisztotelészi szillogizmusban így van. A középterminus mindkét premisszában alanyként szerepelt. Ez viszont nem minden szillogizmusra jellemző. Lássunk két további példát!
Minden téglalap húrnégyszög.
Némely középpontosan szimmetrikus négyszög nem húrnégyszög.
Tehát: Némely középpontosan szimmetrikus négyszög nem téglalap.
Itt a középterminus a húrnégyszög; ez kapcsolja össze a premisszákban a téglalap és a középpontosan szimmetrikus négyszög terminusokat. Mindkét premisszában állítmányként szerepel.
Egyetlen egykori besúgó sem alkalmas közhivatal betöltésére.
Némely politikus egykori besúgó.
Tehát: Néhány politikus nem alkalmas közhivatal betöltésére.
Ebben a következtetésben a besúgó a középterminus. Az első premisszában alanyként, a másodikban állítmányként szerepel.
Az arisztotelészi logikában nagy jelentősége van a középterminus elhelyezkedésének; ennek alapján különböztetjük meg a három következtetési alakzatot. Az első alakzatban a középterminus az első premisszában alany, a másodikban állítmány. Ebbe az alakzatba tartozik a politikusokról szóló következtetésünk. A második alakzatban a középterminus mindkét premisszában állítmány. Ide tartozik a négyszögekről szóló következtetésünk. A harmadik alakzatba azok a következtetések tartoznak, amelyekben a középterminus mindkét premisszában alany. Ide tartozik az öltözködésről szóló következtetésünk. Adódna még egy lehetőség: az, amikor a középterminus az első premisszában állítmány, és a másodikban alany. Ezt galénoszi alakzatnak szokás nevezni; az arisztotelészi logika nem tárgyalja külön.
Szűkebb értelemben az egyes alakzatok helyes következtetéseit nevezzük szillogizmusnak. Egy következtetés szillogizmus volta azonban nem függ a benne szereplő terminusok megválasztásától; mindegy tehát, hogy a
Minden barátom szereti az elektronikus zenét.
Némely fafejű nem szereti az elektronikus zenét.
Tehát: Némely fafejű nem barátom.
következtetés helyességét vizsgáljuk, vagy a fentebbi, geometriai tárgyú következtetésünkét a téglalapokról és a középpontos szimmetriáról. Mindkettő helyett vizsgálhatjuk általánosságban a
Minden A B.
Némely C nem B.
Tehát: Némely C nem A.
következtetési sémát; és ha helyesnek bizonyul, tágabb értelemben az ilyen sémákat is nevezhetjük szillogizmusnak.
Táblázatszerűen összefoglaljuk az egyes alakzatok fontosabb szillogizmusait, zárójelben középkorból származó elnevezésükkel:
Első alakzat |
Minden A B. Minden C A. Tehát: Minden C B. |
Egyetlen A sem B. Minden C A. Tehát: Egyetlen C sem B. |
Minden A B. Némely C A. Tehát: Némely C B. |
Egyetlen A sem B. Némely C A. Tehát: Némely C B |
(Barbara) |
(Celarent) |
(Darii) |
(Ferio) |
Második alakzat |
Egyetlen A sem B. Minden C B. Tehát: Egyetlen C sem A. |
Minden A B. Egyetlen C sem B. Tehát: Némely C nem A. |
Egyetlen A sem B. Némely C B. Tehát: Egyetlen C sem A. |
Minden A B. Némely C nem B. Tehát: Némely C nem A. |
(Cesare) |
(Camestres) |
(Festino) |
(Baroco) |
Harmadik alakzat |
Minden A B. Minden A C. Tehát: Némely C B. |
Egyetlen A sem B. Minden A C. Tehát: Némely C nem B. |
Némely A B. Minden A C. Tehát: Némely C B. |
|
(Darapti*) |
(Felapton*) |
(Disamis) |
|
Minden A B. Némely A C. Tehát: Némely C B. |
Némely A nem B. Minden A C. Tehát: Némely C nem B. |
Egyetlen A sem B. Némely A C. Tehát: Némely C nem B. |
|
(Datisi) |
(Bocardo) |
(Ferison) |
|
A *-gal jelölt következtetési sémák csak a premisszák egzisztenciális súlya miatt tekinthetők szillogizmusnak. Az egzisztenciális súly miatt minden olyan premisszapárból, amelyből a típusú konklúzió következik, következik annak i típusú párja is; és hasonlóképpen, ha a premisszapárból e konklúzió következik, következik annak o párja is. Ezeket a gyengébb következtetéseket nem szokás külön említeni, és még saját nevük sincs, bár természetesen ezek is szillogizmusnak számítanak.
|