ALCÍM

Alcímet részben ugyanazzal a céllal adunk, mint főcímet: hogy jelezzük a mű tartalmát, eligazítást adjunk az olvasónak, hogy miről fog olvasni, ha írásunk elolvasása mellett dönt. A 'részben' megszorítás arra vonatkozik, hogy az alcím valamennyire függ a főcímtől.
Ha a főcím ún. beszélő cím, akkor az alcímre hárul az a feladat, hogy az írásmű tartalmáról pontos eligazítást adjon. Beszélő címek például a következők:

FIATAL ÉLETEK INDULÓJA

MAGYAR GONDOLAT-SZABAD GONDOLAT

Ezek inkább hangulatot keltenek vagy szimbolikus jelentőségű gondolatokat idéznek föl, tartalmi útmutatással nem szolgálnak. Ezekhez a beszélő címekhez a következő alcímek járulhatnának:

FIATAL ÉLETEK INDULÓJA
József Attila pályakezdése

MAGYAR GONDOLAT-SZABAD GONDOLAT
Nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon

Alcímet természetesen akkor is adhatunk, ha a főcím nem beszélő cím, hanem az írásmű tartalmáról ad információt. Törekedjünk arra, hogy az alcímet a következő célok valamelyikére használjuk:
-a főcím kiegészítésére
-a főcím magyarázatára
-az írásmű tartalmának meghatározására
-az írásmű műfajának meghatározására.
Igyekezzünk olyan alcímet adni, amely az egész mű tartalmára vonatkozik, vagyis kerüljük azt, hogy az alcím oly módon szűkítse a főcím által nyújtott eligazítást, hogy az egész mű tartalmával kapcsolatban félrevezesse az érdeklődőt. Mind a cím, mind az alcím legyen minél rövidebb.
Formai szempontból az alcím lehet szó, kifejezés vagy mondat. Az alcímet szedjük külön sorba, és ne válasszuk el a főcímtől sem vesszővel, sem ponttal, sem kettősponttal, sem pontosvesszővel, sem egyéb más módon.