Használatukkal eleget tehet a szakmai szabatosság követelményének.
Nem tűnik ki hivalkodóan a szűkebb szakmai rétegnyelvből.
Olykor növelheti mondandója szakmai hitelét.
A szélesebb olvasó réteget elrettentheti. A szakmaiságot kívánatosan egyesítheti a közérthetőséggel, ha az idegen szavak mellett megadja a öznyelvben elfogadott magyar megfelelőiket. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, az erőltetett magyar megfelelők nevetségessé, tudálékossá tehetik az írást.
A magyar nyelv képi gazdagságától, nyelvi lendületétől foszthatják meg az idegen szavak az írást.
Stiláris elidegenítő hatása van az idegen szavaknak. Például a latin szavakkal ironizálhatunk, nevetségessé tehetünk bizonyos intellektuális viselkedéseket, kifejezhetjük kételyeinket, idegenkedésünket i, a görög szavakkal viszont tekintélyt kölcsönözhetünk mondandónknak.
Személyek előnevét, illetve keresztnevét, idegen nyelvű folyóiratok, újságok, periodikák nevét ne fordítsa le magyarra. Idegen nyelvű könyvek, filmek, operák címét csak népszerű, népszerűsítő írásban említse magyarul.
Írása átfésülésekor törekedjék megfontoltan választani az idegen szavak és a magyar szavak között. Ebben segítségére lehet Bartos Tibor szótára (Bartos 2002).
Alaktan:
Mérlegelje, hogy az adott idegen szót milyen betűkészlettel írja le. Szakmai olvasók számára használhatja az idegen nyelv saját betűkészletét (például a cirill, a héber, a görög betűkészletet). Szélesebb olvasóközönség számára érthetőbb a latin betűs átírás (amely a kiejtést is megkönnyíti). A megcélzott olvasói kör szokásaihoz alkalmazkodva válasza meg, hogy a nyelv népszerű vagy tudományos átírása mellett dönt. Azoknál a nyelveknél, amelyek a latin alap-betűkészletet használják, ügyeljen az ékezetek és egyéb írásjelek szabatos használatára (például francia vagy lengyel vagy svéd szavaknál).
Ügyeljen, hogy a még meg nem honosodott idegen szavak helyesírásában ne ejtsünk hibát (ellenőrizze az adott idegen nyelvű helyesírási kézikönyvben, vagy valamilyen szótárban).
A meg nem honosodott idegen szavakat a magyar ragozás szerint ragozzuk. Ügyeljen rá, hogy ne essék el a halmozott ragozás hibájába! Például a "médium" szó hibás többes számú alakja a "médiák", mivel a "media" már eleve a többes számú alakja a "medium" latin szónak. Mivel a magyar köznyelv mind jobban elfelejti a latin ragozást, ezért kerülje a "média" alakot, érthetőbb a "médiumok" alak.
Dőlt betűs írással emelheti ki, hogy idegen szó áll a szövegben.
Az idegen szavak és nevek helyesírásáról részletes tájékoztatást kap Laczkó Mártonfi Helyesírásában (Laczkó Mártonfi 2005: 242-277. old.).