c)    halmozott tárgy

Kiflit és zsemlét vettem a boltban.

Az igei alaptagot két, egymással mellérendelő viszonyban álló tárgyragos főnévvel kifejezett, azaz halmozott tárgy bővíti (határozatlan, iránytárgyak).

            Szeretnék tanár lenni és maradni.

Az igei alaptaghoz (szeretnék) olyan összetett tárgy kapcsolódik amelyben a ragtalan főnév (tanár) mellett a főnévi segédigenév (lenni és maradni) halmozódik.

d)   többszörös (szerkezetes) tárgy

Valamikor én is próbáltam verset írni.

Az igei alaptagnak (próbáltam) főnévi igenévvel kifejezett tárgya van. Ehhez a tárgyhoz (írni) tárgyragos főnévvel kifejezett tárgy kapcsolódik. A mondatban tehát két tárgyas szintagma van: próbáltam írni és a verset írni, amelyek többszörös tárgyat alkotnak (határozatlan, eredménytárgyak). A többszörös tárgy a mondat több szintjét átfogja, szintagmaláncot alkot.    (˘ szintagmalánc)

4. A tárgy fajtái

A logikai határozottság szerint      

A)   határozott tárgy

Határozott a tárgy, ha jelentéstartalma a kommunikáció résztvevői számára egyértelműen világos denotátumra vonatkozik; a tárgy egyénített, egyedített, specifikussá tett (↔ az alany határozottsága).          (˘ határozott alany)

a)   az első és a második személyű tárgy

Engem is meghívtak az esküvőre.

Az igei alaptaghoz (meghívtak) egyes szám első személyű személyes névmás (engem) kapcsolódik jelöletlen, határozott iránytárgyként. Az első és második személyű személyes névmással kifejezett tárgy mindig határozott, hiszen az első és a második személy pragmatikai meghatározottságú, mindig egyértelmű a beszédhelyzetben, grammatikailag nem helyettesíthető.      (˘ személyes névmások) Emiatt nem is szükséges a határozottságbeli egyeztetés (↔ a határozott tárgy egyéb eseteivel); az igei alaptag alanyi ragozású(!).

Téged keresnek szemeim. (Petőfi Sándor)

Az igei alaptaghoz (keresnek) az egyes szám második személyű személyes névmás kapcsolódik jelöletlen iránytárgyként (téged). Határozott tárgy.     

b)   a harmadik személyű határozott tárgy (meghatározott szófaji, morfológiai, ill. szintaktikai jellemzői vannak: vö.: MGr.: 139)

Régóta ismerem Pétert.

Az igei állítmányhoz (ismerem) tulajdonnév tárgyragos alakja (Pétert) kapcsolódik tárgyként (határozott, iránytárgy). A tulajdonnév mindig határozott (identifikál), így a tulajdonnévvel kifejezett tárgy is határozott tárgy lesz, ennek következménye, hogy az igei alaptag határozott ragozású (határozottságbeli egyeztetés). 

Tanuld meg a verset!

Az igei állítmányhoz (tanuld meg) határozott névelős főnévvel (a verset) kifejezett határozott 3. személyű iránytárgy kapcsolódik. (A határozott névelő funkciója az egyedítés.) Az igei alaptag határozott ragozású.

Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet. (Ady Endre)

Az igei állítmányt (fogom meg) birtokos személyjeles főnév (a kezedet) bővíti határozott 3. személyű iránytárgyként; a birtokos személyjel reprezentálja a birtokost. Az igei alaptag határozott ragozású.

Szeretem _b édesanyám levelét olvasni.

Az igei alaptaghoz (szeretem) közvetlenül főnévi igenév kapcsolódik tárgyként. Az igenévnek birtokos személyjeles főnévvel kifejezett 3. személyű határozott iránytárgya van. A szerkezettag szintjén lévő határozott tárgy irányítja az mondatszinten lévő igei állítmány ragozását, tehát az állítmányi szerepben álló igei határozott ragozású.

Bármelyik példát megoldjuk.

Az igei alaptaghoz (megoldjuk) tárgyragos főnév (példát) kapcsolódik iránytárgyként, amelynek általános névmással kifejezett kijelölő jelzője van. A tárgy ezért határozott 3. személyű, az ige pedig határozott ragozású.