A HATÁROZÓK

 

I.      Elméleti segédanyag

 

AZ ASZEMANTIKUS HATÁROZÓI VONZATOK

Nem pontosan körülhatárolható jelentésű (aszemantikus) vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a határozók egyik szemantikai csoportjába sem.

Előzmény-, tartam- és véghatározók.

Kérdései: a vonzatszerű raggal, névutóval hozhatók lére.

Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

a) ragos főnév (névmás)

-ban, -ben                                                       gyönyörködik valamiben, bízik valamiben

 

-ból, -ből                                                        kifogy valamiből, kitagad valamiből, kijön valamiből, jó valamiből (magyarból)

 

-ba, -be                                                           fogad valamibe, beletörődik valamibe

 

-n, -on, -en, -ön                                              túlad valamin, dolgozik valamin, alapul valamin

 

-ról, -ről                                                         gondoskodik valakiről, meggyőz valamiről, beszámol valamiről

 

-ra, -re                                                            esküszik valamire, szoktat valamire, kényszerít valamire, fütyül valamire, tanít valamire, féltékeny valakire, kényes valamire, kíváncsi valamire

 

-tól, -től                                                          függ valamitől, eltilt valamitől, elválaszthatatlan valakitől

 

-hoz, -hez, -höz                                               hozzáfog valamihez, ragaszkodik valamihez, hű valakihez, jó valakihez, hasonló valakihez, kedves valakihez

 

-nak, -nek                                                       nekifog valaminek, nekikezd, nekilát valaminek

                                                                       felelős valakinek, hálás valakinek, adós valakinek

 

-val, -vel                                                         fölér valamivel, kacérkodik valamivel, kapcsolatos valamivel, elégedett valamivel, azonos valakivel

 

 

b) névutós főnév (névmás)

ellen                                                               fellép valami ellen, áskálódik valaki ellen

iránt                                                               jó valaki iránt

szemben                                                         óvatos valakivel szemben

alól                                                                 felment valami alól

 

 

c) FŐNÉVI IGENÉV                                              igyekszik elmenni,

tanul úszni

 

 

 

A HELYHATÁROZÓS SZINTAGMA

 

                                                Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés

térbeli körülményeit határozza meg. Kifejezheti, hogy a cselekvés hol folyik le (locativus), honnan indul (ablativus), milyen térbeli határig terjed (lativus).

                                                Kérdései: hol?, honnan?, merről?, hová?, merre?,

                                      meddig?

                                                Alaptagja: ige vagy igenév,

                                                                   ritkán melléknév (pl. belül férges).

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

a)       RAGOS FŐNÉV (NÉVMÁS)

A ragok kifejezhetnek belső helyviszonyt és külső helyviszonyt. Ez lehet szorosabb (felszíni) és lazább (valaminek a közelében) külviszony.

 

            BELVISZONYRAGOK:

 

                   -ban, -ben            (Hol?)                 a szobában ül, a kertben sétál

                   -ból, -ből              (Honnan?)         a szobából indul, a kertből jön

                   -ba, -be                (Hová?)              a szobába megy, a kertbe igyekszik

 

            KÜLVISZONYRAGOK:

 

                        SZOROSABB (FELSZÍN) HELYVISZONY

                   -on, -en, -ön         (Hol?)                 az asztalon van

             -ról, -ről               (Honnan?)         az asztalról vedd el

-ra, -re                 (Hová?)              az asztalra tedd

 

                        LAZÁBB KÜLVISZONYRAGOK

                   -nál, -nél              (Hol?)                 az asztalnál ül

                   -tól, -től                (Honnan?)         a kályhától indul

                   -hoz, -hez, -höz    (Hová?)              az asztalhoz megy

 

            EGYÉB RAGOK:

                   -t, -tt                     (Hol?)                 Pécsett él, Kolozsvárt lakik

                   -ig                        (Hová?)              az ajtóig megy, földig hajol

                   -nak, -nek                                         északnak tart, a falnak megy

                   -nként (distributivusi)                      falvanként járnak

 

 

 

 

 

b)       NÉVUTÓS FŐNÉV (NÉVMÁS)

 

Ø      3 változatú névutók (a hármasirány kifejezésére)

                   Hol?                    alatt, előtt, mellett, fölött         a pad alatt volt

                   Honnan?            alól, elől, mellől, fölül             a pad alól vette elő

                   Hová?                 alá, elé, mellé, fölé                  a pad alá tette

 

Ø      2 változatú névutó (a hármasirány kifejezésére)

                   Hol?                    felé                                          harcoltak Szeged felé

                   Honnan?            felől                                         Szeged felől jött

                   Hová?                 felé                                          Szeged felé tart, közeledik

 

Ø      2 változatú névutó (két irány kifejezésére)

                   Hol?                    körül                                       az asztal körül táncoltak

                   Honnan?            –                                             –

                   Hová?                 köré                                        a tűz köré gyűltek

 

Ø      1 változatú névutó (két irány kifejezésére)

                   Hol?                    után                                        Nagykőrös után jön

                                                                                               Kecskemét

                   Honnan?            –                                             –

                   Hová?                 után                                        a kocsi után kötötték

 

Ø      1 változatú névutók (egy irány kifejezésére)

                   át, keresztül, mentén, kívül, belül,                       az utcán keresztül érkezett

                   (Hol? kérdésre felelnek. Más irányt raggal jelölhetünk: a házon kívülre vidd,

                   az utcán átról hallatszott)

 

c)       HATÁROZÓSZÓ

 

       Hol?                 benn, kinn, elöl, lenn, feljebb, beljebb, lejjebb stb.       benn meleg

                                                                                                                                 van

       Honnan?          kintről, bentről stb.                                                       kintről jött

       Hová?              fölfelé, távolra, közelre stb.                                           közelre

                                                                                                                      hallatszott

       (Sok közöttük a kettős, ill. hármas szófajiságú szó:

·         névutó, határozószó: kívül, belül, alul,              kívül sötét van, a házon kívül sötét

                                                                                van, az alma belül férges, alul vizes a

                                                                                talaj (ritka esetben lehet névszó az

                                                                                alaptag)

·         igekötő, határozószó: ki, le, fel                          ki a rétre, le a mélybe, fel a hegyre

                                                                                (összekapcsolt határozók)

 

 

d)       HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS

 

       Hol?                 ott, itt, valahol, bárhol, ahol élek

       Honnan?          onnan, innen, valahonnan, bárhonnan, ahonnan jöttünk

       Hová?              oda, ide, valahová, bárhová, ahová megyek stb.

 

 

ÖSSZEKAPCSOLT HELYHATÁROZÓ                                      fenn az égen száll

 

KETTŐS HELYHATÁROZÓ                                                    ágról ágra száll

           
         IRÁNYELTOLÓDÁS, HELYVISZONY-ELTOLÓDÁS

 

Ø      belső helyviszony helyett külső helyviszonyragot használunk:

          főiskolán vagyunk, a főiskolára megyek

 

Ø      külső helyviszonyrag helyett belső helyviszonyragot használunk:

          fejébe csapta a kalapot, nyakába láncot tett, szemébe húzza, oldalba vágta, agyba-

          főbe verte

 

Ø      jelentéskülönbséget jelöl a külső és a belső helyviszonyrag:

          erdőben, konyhában dolgozik, erdőn, konyhán dolgozik, Hevesben, Hevesen lakik

 

Ø      a földrajzi nevekhez kapcsolódó ragok alkalmazása:

      Világrészek nevei mellett: belső helyviszonyragok: Európában (de: az Antarktiszon), országnevek nevei mellett: belső helyviszonyragok: Lengyelországban (de: Magyarországon)

A külföldi városnevek : az -m, -n, -ny végűek, az i végű és a -falu, a -szombat utótagú nevek után belső helyviszonyragok: Debrecenben, Almádiban, Nagyfaluban.

                                                  l, r, j végűek: ingadozás Kótajban, Bujon

                                                  -vár, -hely utótagú városnevekhez -t locativusrag társul:

                                                  Székesfehérvárt, Marosvásárhelyt (ma már Székesfehér–

                                                  váron, Marosvásárhelyen is)

 

 

 

KÉPES HELYHATÁROZÓS SZINTAGMA

 

Átvitt értelmű cselekvés, történés gondolatbeli színhelyét nevezi meg.

Pl. Az ember egyre jobban behatol a természet titkaiba.

     Szívemben is alig fér meg az indulat. (Petőfi Sándor)

 

 

 

 

 

AZ IDŐHATÁROZÓS SZINTAGMA

 

                                                Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés időbeli

körülményeit határozza meg. Kifejezhet időtartamot (idő-pontot), időbeli kezdetet (kezdőpontot), ill. végpontot.

Kérdései: mikor?, mióta?, mikortól?, mikortól fogva?, mikorra?, meddig?

                                                Alaptagja: ige vagy igenév.

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

a)       RAGOS FŐNÉV, SZÁMNÉV

 

Mikor? (locativus)

          -ban, -ben                 gyermekkorában tanulta, szeptemberben vizsgázik, (ebben) az évben

                                           született

          -on, -en, -ön              télen hideg van, (ezen) a héten történt

          -nál, -nél                   ebédnél látta; Nyári napnak alkonyulatánál megállék ¼ (Petőfi)

          -val, -vel                   idővel megoldódik, ősszel költözünk

          -kor                           lámpagyújtáskor felébredt, éjfélkor indulunk, hétkor találkozunk

          -nta, -nte                   naponta találkoztak, hetente jött

          -nként                       naponként ismétlődött

          -szám                        hétszám nem szóltam

 

Mióta? (ablativus)

          -ból, -ből                   a múlt évből maradt

          -ról, ről                     vasárnapról, keddről van (maradt, ered), (de: apámtól maradt:

                                           eredethatározó)

          -tól, től                      reggeltől várom, hétfőtől megváltozik, elsejétől emelkednek az árak

 

Meddig? Mikorra? (lativus)

          -ra, -re                      egy hétre elutazott, karácsonyra kész lesz

          -ba, -be                     a gyermekkorába tért vissza

          -ig                             tavaszig vártuk, hétig lehet vacsorázni

 

b)       RAGTALAN FŐNÉV

(nem jellemző, csak néhány esete van)

 

          órája, hete, éve, hónapja stb.           (birtokos személyjeles főnevek) három éve nem ittam (a

                                                                  jelző kötelező vonzat!)

 

 

 

 

 

c)       NÉVUTÓS FŐNÉV (SZÁMNÉV)

 

Mikor?

          alatt, előtt, felé, körül, múltán,                   a háború alatt eltűnt,

          közben, múlva, után stb.                            három körül várlak,

 

          belül át, keresztül                                       egy életen át várta, egy héten belül elvégzem (nem

teljes időtartamban), egy hét alatt elvégzem (a teljes időtartam kell)

          alkalmával                                                 névnapja alkalmával meglátogattam (de: alkalmá-

                                                                ból: okhatározó)

          hosszat (Mennyi ideig?)                            három óra hosszat ültem

          tájt, tájban, során stb.                               tizenegy tájban mentem

 

Mikortól?

          óta, fogva, kezdve                                      évek óta nem láttam, ifjúságától fogva tanár akart

                                                                            lenni

 

Mikorra? Meddig?

          -ra, -re, -ig (kapcsolódik a névutóhoz)     Éjfél utánig ne maradj el!

 

 

d)       HATÁROZÓSZÓ

 

Mikor?

            most, rögtön, azonnal, idén, ma, tegnap, holnap, tegnapelőtt, holnapután stb.

(Sok közöttük a kettős szófajiságú: pl. még, este, éjszaka, délelőtt, délután stb.

rögtön jövök, tegnap érkezett)

 

jövet, menet                                             elmenet kezet nyújtott (főleg ragos névszóval:

                                                                iskolába jövet találkozunk)

 

Mióta?

          régóta, rég                                                 régóta nem láttam

 

Meddig?

          örökké, tovább, soha, nemsokára,             Rabok tovább nem leszünk¼! (Petőfi Sándor)

           (mára, mostanáig)

         

 

e)       HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS

 

Mikor?

          akkor, amikor, valamikor, bármikor stb.                 akkor jött

 

 

 

Mióta?

          azóta, amióta                                                           azóta nem láttam

 

Meddig?

          addig, eddig valameddig stb.                                  addig gyere

 

 

f)        HATÁROZÓI IGENÉV

                                                                                          beesteledvén lámpát gyújtottak,

                                                                                          az iskolába menve beszélgettek

 

 

ÖSSZEKAPCSOLT IDŐHATÁROZÓ                                                holnap délután találkozunk, vasárnap délben ebédeltek, egy hónappal ezelőtt történt

 

KETTŐS IDŐHATÁROZÓ                                                   reggeltől estig dolgozott

 

 

 

 

 

 

 

A SZÁMHATÁROZÓS SZINTAGMA

 

            Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés gyakoriságára, időbeli ismétlődésére utal. Kifejezi, hogy a cselekvés hányszor, ill. hányadszor megy végbe. Tartamhatározó.

                                               Kérdése: hányszor?, hányadszor?

                                               Alaptagja: ige vagy igenév.

 

 

Alakja és kifejezőeszközei:

 

a)       RAGOS SZÁMNÉV

          -szor, -szer, -ször                                                               ötször kértem, százszor

          (tőszámnévvel)                                                                 megmondtam

 

          -szorra, -szerre, -szörre                                                     negyedszerre sikerült,

           (sorszámnévvel)                                                               harmadszorra megol-

                                                                                                   dotta

 

          -ra, -re                                                                               ötödjére sikerült

 

 

b)      NÉVUTÓS SZÁMNÉV

 

          ízben, alkalommal, esetben                                               három alkalommal voltam

                                                                                                   nála, másodízben jártam

                                                                                                   ott, két esetben már hasz-

                                                                                                   nált

 

c)       HATÁROZÓSZÓ

 

          gyakran, ismét, újra, újból, néha, megint, egyszer            néha nevetett, gyakran

                                                                                                   dicsérte, egyszer volt itt,

                                                                                                   (de: volt egyszer egy¼

                                                                                                   időhatározó)

 

 

 

ÖSSZEKAPCSOLT SZÁMHATÁROZÓ                                          naponta háromszor veszi be az orvosságot

 

 

 

 

AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓS SZINTAGMA

Megjelöli, hogy az alanyban, tárgyban vagy egyéb mondatrészben megnevezett személy vagy dolog milyen állapotban van az alaptagban kifejezett cselekvés, történés közben.

(Logikailag a mondat alanyára, tárgyára egyéb mondatrészére vonatkozik. Pista betegen ír. ← Pista ír. Pista beteg. Nem keverendő össze a módhatározóval: Pista helyesen ír. ← Pista ír. Az írása helyes.)

 

Fajtái:

Belső állapothatározó: kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát.

Külső állapothatározó: (körülményhatározó): kifejezi azokat a személytől vagy dologtól független külső társadalmi, időjárási viszonyokat, körülményeket, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy.

Essivusi állapothatározó: valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki.

Jelentésárnyalatai:

factivusi: valamilyen funkcióba jutást fejez ki,

predikativusi: valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó,

nuncupativusi: megnevezést fejez ki.

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

I.     BELSŐ ÁLLAPOTHATÁROZÓ

 

a)    RAGOS FŐNÉV, FŐNÉVI NÉVMÁS

 

-ban, -ben                                                       épségben érkezett, indulóban vagyunk, álmában emlegetett, tüdőgyulladásban halt meg

-ból, ből                                                          betegségből gyógyult, guggolásból állt fel

-ba, -be                                                           lázba jött, hűségbe bújtatott

-val, -vel                                                         háttal állt, (tátott) szájjal hallgatta

-on, -en, -ön, -n                                              fiatalon sikeres lett, éhen halt

-nál, -nél                                                         eszméleténél, öntudatánál van, férjnél van

-stul, -stül                                                       tövestül tépte ki, ruhástul ugrott

-ra, -re                                                            betegre ette magát

 

b)    RAGOS MELLÉKNÉV, MELLÉKNÉVI IGENÉV

 

-ul, ül                                                              rendületlenül légy híve, érintetlenül hagyta, tétlenül nézi

-n, -an, -en                                                     üresen hagyta, jókedvűen ébredt, dermedten állt

 

 

 

 

 

 

c)     RAGOS SZÁMNÉV (SZÁMÁLLAPOT-HATÁROZÓ)

(Az alanyban, tárgyban, illetve az egyéb mondatrészekben megjelölt személyek mennyiségére mutat rá.)

 

-n, -an, -en                                                     hárman jöttek, ketten voltunk

-ban, -ben                                                       hármasban jöttek

-nként (főnévvel)                                            páronként jöttek

 

d) RAGTALAN MELLÉKNÉV

 

-atlan, -etlen, -atag, -eteg                               érintetlen hagy, mozdulatlan áll,

(képzős melléknevekkel)                                csüggeteg ébredt

 

e)       NÉVUTÓS NÉSZÓ

 

nélkül                                                             kéz- és lábtörés nélkül megúszta

kívül                                                               figyelmen kívül hagyta

esetén                                                             betegség esetén nem jön el (de: megér-kezése esetén köszöntsétek: időhatározó, jó idő esetén kirándulunk: komplex idő- és külső állapothatározó)

létére (megengedő)                                        beteg létére elment, szakember létére nem tudta megoldani

ellenére (megengedő)                                    kora ellenére fiatalos, betegsége ellenére eljött

dacára                                                            betegsége dacára megírta

 

f)        HATÁROZÓSZÓ

 

egyedül, együtt, mezítláb,                               egyedül él, mezítláb futott

hajadonfőtt, veszteg stb.                                 maradj veszteg,

 

g)       HATÁROZÓI IGENÉV

     ájulva esett össze, megigézve hallgatom

     halva találták, be van zárva, el van törve

 

 

 

ÖSSZEKAPCSOLT ÁLLAPOTHATÁROZÓ            gyermekkel a karján száll fel, sapkával a fején lépett be

 

 

 

II.      KÜLSŐ ÁLLAPOTHATÁROZÓ

 

a)    RAGOS FŐNÉV

 

-ban, -ben                                                       sötétben ült, a fagyban megdermedt, ült a félhomályban

-ba, -be                                                           nyomorba jutott, biztonságba helyez, helyzetbe kerül

-n, -on, -en, -ön                                              (100ºC) hőmérsékleten forr,

-nál, -nél                                                         napvilágnál olvasott, holdvilágnál sétál-tak

-val, -vel                                                         (Hunyadi) vezetésével győztek

-ról, -ről                                                         (a csikós) lóhátról válaszolt

 

b)       NÉVUTÓS NÉVSZÓ

 

nélkül                                                             őrizet nélkül marad, barátok nélkül él

kívül                                                               a fiúkon kívül mindenki eljött

esetén (feltételes)                                           fagy esetén nem indulunk el

ellenére (megengedő)                                    az eső ellenére kirándultunk

közt, között                                                     vétkesek közt cinkos, (nehéz) körülmények között él

mellett                                                            a munka mellett tanult, kávé mellett tárgyaltak

kivéve (kivételével)                                         Pistát kivéve mindenki eljött

alatt                                                                Napóleon alatt jobban éltek

 

III.  ESSIVUSI ÁLLAPOTHATÁROZÓ (funkcióban szereplés)

 

a)      RAGOS NÉVSZÓ

-ként                                                               tanárként dolgozik, vendégként érkezik

-ul, -ül                                                            zálogul ad, feleségül vesz (komplex)

-nak, -nek                                                       jó tanárnak lenni

-ba, -be                                                           ajándékba ad

-nként                                                             kötetenként kínál

-képp(en)                                                        példaképpen idézte

 

1.       FACTIVUSI (funkcióba jutás)

-nak, -nek                                                       igazgatónak tesz meg

 

2.      PREDIKATIVUSI (funkciót tulajdonít)

-nak, -nek                                                       jónak tart, igaznak mond (tűnik, látszik, mond, tart mellett)

 

3.      NUNCUPATIVUSI (megnevezést fejez ki)

-nak, -nek                                                       (nálunk) a kukoricát tengerinek nevezik

 

b)      NÉVUTÓS NÉSZÓ (essivusi)

 

gyanánt                                                          orvosság gyanánt adta

számba                                                           felnőtt számba vették

helyett                                                             apja helyett apja volt

 

 

c) A HATÁROZÓVÁ TEVŐ MINT

 

(morfológiai természetű viszonyszó)             mint ápoló dolgozik

 

 

 

 

AZ EREDETHATÁROZÓS SZINTAGMA

Azt a kiinduló állapotot, személyt vagy dolgot jelöli, amelyből, amelytől az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog ered, származik. Előzményhatározó.

Kérdései: kiből?, miből?, kitől?, mitől?, kiről?, miről?

Alaptagja: ige vagy igenév.

 

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

 

a) ragos főnév (névmás)

-ból, -ből                                                        alakít, épít, fakad, képez, ered készül valamiből: a parázsból (tüzet) éleszt,

                                                                       forrásból ered, a felhőből lesz (valami)

 

-tól, -től                                                          származik, ered, van valakitől: más apától származik, egy őstől lettek

 

-ról, -ről                                                         egy tőről fakad, maradt valami az apjáról

 

-stul, -stül                                                       tövestül kitépni (komplex!)

 

b) névutós főnév (névmás)

közül                                                               a gyerekek közül (ketten) érkeztek meg, a hallgatók közül (egy) nem felelt meg

 

részéről                                                          a dolgozók részéről (számos javaslat) hangzott el

 

c) névmás

ebből, belőle, tőlem                                        házasság lett belőle, tőlem származik

 

közülük, innen                                                innen került ki, közülük jött stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AZ EREDMÉNYHATÁROZÓS SZINTAGMA

Azt jelöli meg, hogy az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog mivé, milyenné válik az alaptagban kifejezett cselekvés, történés eredménye­képp.

Véghatározó.

Kérdései: kivé?, mivé?, mibe?, mire?, milyenné?, milyenre?

Alaptagja: ige vagy  igenév.

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

 

a) ragos főnév, melléknév (névmás)

-vá, -vé                                                           válik, alakít, fejlődik, lesz valamivé; (a birtok) gazdasággá fejlődött; Álommá zsongul a tücsökzene. (Szabó Lőrinc); hamuvá válik, elbizakodottá tesz, gombóccá gyúr

 

-ra, -re                                                            ízekre szed, fényesre csiszol, adagokra oszt, darabokra törik

 

-ba, -be                                                           koszorúba köt, kalászba szökken, halomba vágja (a fát)

 

-nak, -nek                                                       igazgatónak kinevez (komplex!)

 

-ul, -ül                                                            felelősül választották (komplex!)

 

b) határozószó

kétfelé                                                             kétfelé (kell) vágni

 

c) névmás

ezzé, azzá                                                       ezzé válik

 

kettős eredményhatározó           tanulóból tanárrá lett

semmiből mindenné válik

 

 

 

 

 

 

 

 

A TÁRSHATÁROZÓS SZINTAGMA

Megjelöli, hogy az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog kinek vagy minek a társaságában — miféle társas állapotban — van az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés közben.

(Állapotféle határozó, mert egy más mondatrészben megjelölt személy vagy dolog együttléti állapotát fejezi ki. Az említett mondatrésszel mellérendelő viszonyúvá alakítható: Imre Jánossal barátkozik. ~ Imre és János barátkozik /nak.) Tartamhatározó.

Kérdései: kivel (együtt)?, mivel (együtt)?

Alaptagja: ige vagy igenév.

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

 

a) ragos főnév (névmás)

-val, -vel                                                         elsősorban kölcsönösséget kifejező igék mellett: barátkozik, beszélget, verekszik, birkózik, jár (valakivel) stb.: a barátjával megy (sétálni)

                                                                       Pehely vagyok, olvadok a hóval. (Babits Mihály)

                                                                       S a cipóval a húst jóízűen nyelte. (Arany János)

 

-stul, -stül                                                       beleestem kocsistul, lovastul

 

-ban, -ben                                                       a barátja társaságában jelent meg

 

b) névutós főnév (névmás)

együtt

(társul a -val, -vel, illetve

 a -stul, -stül ragos főnévvel

 erősítve annak mondatrészszerepét)             a barátjával együtt sétál, családostul együtt megjelent

 

ellen                                                               harcolnak egymás ellen

 

nélkül                                                             apja nélkül ment el

 

c) határozószó

együtt                                                             együtt megyünk (moziba), együtt tekintjük meg, együtt jár, együtt lakik, együtt halad

 

d) névmás                                                     velem, veled sétált

 

A MÓDHATÁROZÓS SZINTAGMA

Azt jelöli meg, hogy az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés milyen módon megy végbe. Olykor az alaptagban kifejezett tulajdonság módféle körülményeit is meghatároz­za.

Tartamhatározó.

Kérdései: hogyan?, miképpen?, miként?, mi módon?

Alaptagja: ige, igenév, olykor melléknév (hosszában csíkos).

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

a) ragos főnév

 

-ban, -ben                                                       tőmondatokban beszél, titokban találkozik, lépésben hajt, természetben fizet

 

-ból, -ből                                                        szívből nevet, lelkéből gyűlöli

 

-ba, -be                                                           napszámba dolgozik, hitelbe vásárol

 

-n, -on, -en, -ön                                              álnéven ír, nevén nevez, keresztnevén szólít

 

-ról, -ről                                                         félvállról beszél, névről ismer

 

-ra, -re                                                            (egy) csapásra megváltozik, kapóra jön, részletre vásárol

 

-val, -vel                                                         kedvvel dolgozik, gonddal nevel, körültekin-téssel jár el, érzéssel szaval

 

-ul, -ül                                                            Didereg az utcán kócos, kivert ebül. (Tóth Árpád) – főneveken hasonlító értelmű (úgy didereg, mint a kivert eb), itt a didergés módjáról van szó.

 

-nként                                                             osztályonként nézték meg

 

-ként                                                               simogatásként hatnak

 

b) ragos melléknév

b)

-n, -an, -en                                                     lassan megy, drágán ad, szépen énekel

 

-ul, ül                                                              rosszul bánik, szükségtelenül kockáztat, zajtalanul jön, hangtalanul sír

                                                                       [a ragtalan változat is lehetséges: akaratlan(ul) megsért, váratlan(ul) érkezik]

-lag, -leg                                                         egyénileg gazdálkodik, hallgatólag beleegye­zik, láthatólag megdöbben, futólag említ, butítólag hat rá

 

-képp(en)                                                        többféleképp(en) elemezni

 

c) névutós főnév (melléknév)

 

nélkül                                                             hang nélkül, szó nélkül távozik, harc nélkül győz, szünet nélkül énekel

 

szerint                                                             szó szerint idéz, tetszés szerint vesz, kedve szerint cselekszik, az előírások szerint jár el

 

alatt                                                                kéz alatt vesz

 

után                                                                a feje után megy

 

fogva                                                              kezénél fogva elrántotta (komplex)

 

alapján                                                           az utasítás alapján, az utasítás értelmében jár el

 

módon, módjára, módra                                Pácolj prágai módra sonkát! (József Attila)

(a módra kettős szerepű: névutó és

 ragos főnév)

 

d) határozószó

                                                                       ingyen, gyalog, hiába, hirtelen,

                                                                       feltétlenül, okvetlenül, véletlenül,

hamarjában stb. pl.: gyalog jár, hirtelen lendül, hamarjában tette stb.

 

e) névmás

 

így, úgy, másképp(en), semmiképp(en)          úgy beszél, semmiképpen nem tenné stb.

 

magától                                                          magától elmegy (az iskolába) (komplex)

 

f) határozói igenév

 

játszva oldja meg, kímélve fogja meg, fékezve kanyarodik, átgondolva lát munkához

 

    kettős módhatározó                     sorról sorra olvas

                                                                            lépésről lépésre halad

 

 

 

 

AZ OKHATÁROZÓS SZINTAGMA

Az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, olykor minőség vagy állapot létrejöttének okát fejezi ki. Az okhatározók – többek között – meghatározhatják a kiváltó vagy indító, a viszonzó, illetve a következtető okot (esetében az okot az okozat szükség­szerű­en követi). Előzményhatározó.

Kérdései: miért?, mi okból?, mi miatt?, minek a következté­ben?

Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

a) ragos főnév (főnévi névmás)

-ért                                                                 – az aggódik, gyötrődik, (meg)bűnhődik, vádol stb. igék mellett az indító vagy kiváltó okot nevezi meg: bűnhődik a múltjáért, aggódik a családjáért

                                                                       – a bosszús, dühös, mérges stb. melléknevek mellett az indító okot nevezi meg: bosszús a korai ébresztésért

                                                                            (E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó, -ra, -re formánssal viszont aszemantikus határozó.)

                                                                       – a büntet, dicsér, megfizet stb. igék mellett a viszonzó okot nevezi meg: megdicsér a jó munkáért

                                                                            az adós, hálás, felelős melléknevek mellett a viszonzó okot nevezi meg: hálás az ajándékért

                                                                            (E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó, -nak, -nek formánssal viszont aszemantikus határozó.)

 

-ból, -ből                                                             szeretetből figyelmeztet, kényszerből cselekszik, szerelemből nősül

 

-ról, -ről                                                              a híres, emlékezetes melléknevek mellett:

                                                                            híres az elképzeléseiről

 

-tól, -től                                                               ragyog a tisztaságtól, kifullad a futástól, ájuldozik a hőségtől

                                                                       (szeme) vörös a sírástól, fekete a koromtól, jókedvű a felelettől (miatt névutóval is az indító, kiváltó ok kifejezésére)

 

 

-n, -on, -en, -ön                                                   az érzelmet kifejező igék mellett: bánkódik, örvendezik, búsul, nevet, bosszankodik, veszekszik stb.: bánkódik a történteken (miatt névutóval is)

 

-ra, -re                                                                felriad a lármára (következtető ok), elképed a kérdésre, a hallatára elsápad, felhördül a sértésre

 

-ban, -ben                                                           elfárad a munkában, felkiált örömében, ijedtében megnémul, bánatában elbujdosik

 

-ba, -be                                                               belefárad a küzdelembe (vö.: elfárad a küzdelemtől), beleőszül a gondokba (vö.: megőszül a gondoktól), belefájdul a szeme a nézésbe

 

-nak, -nek                                                            az érzelmet kifejező igék mellett: örül, ujjong, örvendezik stb.: örül az ajándéknak

 

-val, -vel                                                               a szívével kínlódott

 

b) névutós főnév

miatt                                                                      betegség miatt hiányzik, aggódik, gyötrődik valami miatt, a károk miatt drága

 

fogva                                                                     tehetségénél fogva megoldotta, gyönge­ségénél fogva alkalmatlan

 

következtében                                                        a beavatkozás következtében megváltozott (a helyzet), a kezdeményezés következ­tében föllendül, a nyelvi forma megválasztása következtében hivatalos­kodó a stílus

 

folytán                                                                   a fogyasztás folytán megdrágult

 

nyomán                                                                 az intézkedés nyomán helyreállt (a rend)

 

után      stb.                                                           a (rácsöppent) vér után folt maradt

 

c) névmás

miért, emiatt, amiatt, értem, miattam                    miattam aggódik, emiatt drága stb.

 

d) főnévi igenév                                             retteg elindulni, fél ránézni

 

e) határozói igenév                                     ismerve (a körülményeket) tájékozódott

f) névszói-igenévi (összetett) okhatározó

lévén                                                                     idegen lévén eltévedt

A CÉLHATÁROZÓS SZINTAGMA

I. Egyik típusában azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe. Véghatározó.

Kérdései: miért?, mi célból?, mi végett?

Alaptagja: ige vagy igenév.

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

a) ragos főnév (főnévi névmás), melléknév

-ért                                                                 (az alany cselekvése valamilyen meghatározott cél elérésére vagy valaminek a megszerzésére irányul)

                                                                       küzd, harcol, könyörög, dolgozik, eped stb.: küzd az igazságért, harcol a jogaiért

 

-ba, -be                                                           látogatóba megy, hadba száll, leánykérőbe indul

 

-ból, -ből                                                        viccből mondja     

 

-ra, -re                                                            törekszik, irányul, meghív stb.; meghív ebédre, törekszik a szépre, jóra

 

-hoz, -hez, -höz                                               (kezet) mos az ebédhez, átöltözik az előadáshoz

 

-ul, -ül                                                            (-ás, -és, -ság, -ség képzős elvont főneveken célhatározói szerepben) pl.: segítségül jön, tiltakozásul sztrájkol

 

-nak, -nek                                                       gépészmérnöknek taníttatta (komplex!)

 

b) névutós főnév

végett                                                              (a hagyaték) rendezése végett elutazott, (a török) kiűzése végett sürgette a hadsereg felállítását, kölcsön végett keres

céljából                                                          üdülés céljából elutazott

érdekében                                                       megteszi az ügy érdekében

kedvéért                                                          tűr a békesség kedvéért

 

c) névmás

evégett, evégből, avégett, avégből,

evégre, avégre, értem                                     küzd értem

 

d) főnévi igenév                                      készül pihenni, megyek bevásárolni

 

e) névszói-igenévi (összetett)        igyekszik pontos lenni

    CÉLHATÁROZÓ

 

 

 

 

II. Másik típusában azt határozza meg, hogy egy másik mondatrész­ben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasznál­ható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre.

Kérdései: mire?, mi célra?, minek?

Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

a) ragos főnév (főnévi névmás), melléknév

–        igei alaptag mellett a határozóként szereplő főnévtől függően -ra, -re, -hoz, -hez, -höz (esetleg -nak, -nek) formánssal:

használ (valamit valamire, valamihez) mosakodásra, mosakodáshoz (vizet)

(-nak, -nek raggal inkább essivusi állapot)

kell (valami valamire, valamihez)

összegyűjt (valamit valamire, valamihez)

van (valami valamire, valamihez) pénz a ruhára, a vásárláshoz, egy út van a menekülésre

odakészít (odakészíti a fazekat a levesnek)

 

–        melléknévi alaptag mellett a határozóként szereplő főnévtől függően a tipikus -ra, -re váltakozhat -nak, -nek, illetve -hoz, -hez, -höz formánssal is

 

–        szükségességet, képességet, alkalmasságot jelentő melléknevek mellett:

alkalmas (valamire, valaminek)                Pista alkalmas katonának

jó* (valamire, valaminek)                         színháznak jó (az épület),

képes (valaki valamire)                            képes a megoldásra

méltó (valami, valaki valamire)                méltó a kitüntetésre

érdemes (valamire)

szükséges (valami valamihez)                  szükséges a víz a mosakodáshoz

lusta (valamihez), öreg (valamihez), gyenge (valamihez)

 

–        a való igenévvel kapcsolt célhatározó

az asztalra való terítő (vö. az összetett jelző kérdésével!)

 

b) névutós főnév

javára                                                             az ifjúság javára tesz

 

c) névmás                                                      erre, rá (alkalmas erre, rá)

 

d) főnévi igenév                                      képes megoldani, törekszik figyelni

 

e) a való igenévvel kapcsolt célhatározó            morzsolni való kukorica, foltozni való ruha

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TEKINTETHATÁROZÓS SZINTAGMA

 

Azt fejezi ki, hogy az alaptagban foglalt megállapítás milyen szempontból, milyen tekintetben, mely megszorítással érvényes.

Tartamhatározó.

Kérdései: mire nézve?, milyen tekintetben?, milyen szempontból?, mire vonatkozólag?

Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

a) ragos főnév, melléknév, névmás

 

-ban, -ben                                                  –   igei alaptagok mellett:

                                                                       akadályoz, egyetért, hibázik, bővelkedik, gyarapodik, különbözik valamiben

                                                                  –   melléknévi alaptagok mellett kötött bővítményként: jártas, járatlan, gyakorlott, gyakorlatlan, tapasztalt, tapasztalatlan, illetékes, illetéktelen, gazdag, szegény, biztos stb. valamiben:

                                                                       jártas a dolgokban, biztos a szeretetében, ötletekben gazdag

 

-ra, -re                                                            látszatra gyenge, termetre hasonló, szemre szép, süket valamire

 

-lag, -leg                                                         -i képzős mellékneveken:

                                                                       anyagilag megéri, művészileg kitűnő, szellemileg friss

 

-nak, -nek                                                       figura etymologicában: szépnek szép, újnak új

                                                                      

b) névutós főnév, (névmás)

 

illetően, illetőleg                                             a részleteket illetően/illetőleg megállapodtunk, a jövőt illetően/illetőleg megnyugodott

tekintve                                                           korát tekintve egészséges

képest                                                             korához képest fürge

nézve                                                              foglalkozására nézve tanár, születésére nézve nem idevalósi

vonatkozólag                                                  a fellebbezésre vonatkozólag intézkedtünk

szerint                                                             kora szerint lánya lehetne (korára nézve, korát tekintve)

kapcsolatban                                                  a kérdéssel kapcsolatban nem született döntés

 

néhány sajátos szerkezet:

 

valaminek a terén (névutó), de: ezen a téren pesszimista (ragos főnév)

valaminek a tekintetében (névutó), de:  minden tekintetben hű (ragos főnév)

valaminek a szempontjából (névutó), de: ebből a szempontból megfelel (ragos főnév)

 

 

c) határozószó                                         alapjában nem rossz, lényegében elégedett vagyok, általában szeretem

 

 

d) névmás

 

ebben, abban                                                 ebben hibázik, abban egyetért

 

 

e) főnévi igenév                                       (figura etymologicában)

                                                                       indulni indulhatunk, vanni van

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓS SZINTAGMA

 

Az alaptagban kifejezett cselekvés-, történés-, minőség-, mennyiség- vagy körülményfogalomnak az erősségét, intenzitását, fokát, mértékét határozza meg.

Kérdései: hogyan?, mennyire?, mennyivel?, milyen fokban?, milyen mértékben?

Tartamhatározó.

Alaptagja: ige, igenév, melléknév, számnév, hatá­rozó­szó, névmás.

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

a) ragos főnév, melléknév, számnév, névmás

 

-ban, -ben                                                       (jelentős) mértékben növekszik, (nagy) számban vesznek részt, (nagy) részben elvégzi (jelzőjükkel együtt határozzák meg a fok-mértéket)

 

-ig                                                                   (bizonyos) fokig, mértékig igaz (a jelző kötelező vonzat)

 

                                                                       állig felfegyverez, bőrig ázik, talpig becsüle­tes, fülig szerelmes

                                                                                                  

-val, -vel                             a formáns használati feltételei

 

–    középfokú melléknév, számnév vagy határozószó mellett:

(egy) gondolattal, árnyalattal jobb, több, távolabb, sokkal szebb, jóval kevesebb

–     mennyiségjelzővel bővített mértéket jelentő

       főneveken:

egy kosárral kap, két pohárral kér, öt méterrel rövidebb

–  a növel, csökkent, esik, lemarad stb. igék mellett:

kevéssel, kicsivel, valamennyivel növel, csökkent stb.

–   (nagy) számmal, (szép) számmal jelentek meg

 

-szor, -szer, -ször                                            középfokú melléknév, számnév, határozószó, illetve névmás mellett:

                                                                       százszor könnyebb, több, közelebb, akkora

 

-szorta, -szerte, -szörte                                   százszorta nagyobb

-ra, -re                                                            percre pontos, apróra meghány

 

-n, -an, -en                                                     égetően sürgős, halálosan komoly, mérsékelten meleg

                                                                      (viszonyrag nélkül is lehetséges: rettentő sok, egész közel, szörnyű hideg – komplex szerkeze­tek, ún. fok-mérték határozó értékű jelzős szószerkezetek, melléknévi, számnévi, határozószói alaptaggal), de: egész(en) megvál­to­zott, borzasztó(an) megnyugodott: viszonyrag nélküli fok-mérték határozós szerkezetek (igei alaptaggal)

 

-ul, -ül                                                           hallatlanul érdekes, roppantul jó

                                                                      (viszonyrag nélkül fok-mérték határozó értékű jelzős szószerkezetek: hallatlan érdekes, roppant jó, mondhatatlan édes)

 

-szám(ra)                                                      szakajtószám teremnek, százszámra szedték

 

b) névutós főnév, melléknév, számnév

 

felül                                                                várakozáson, átlagon felül teljesít

túl                                                                   reményen túl valósul meg

mód (módon)                                                 rettentő mód(on) elfáradtam

 

c) határozószó                                         alig, kissé, legalább, egyre, legfeljebb, különösen, nagyon, teljesen, túlságosan, inkább, kevésbé, nagyrészt, mind stb. Pl.: alig ismeri, kissé félénk, különösen kedves stb.

 

d) névmás                                                     ennyire, annyira fél, vágyik rá

 

e) határozói igenév                              kérve kér, várva vár

 

összekapcsolt fok-mérték

határozó                                                mind egy cseppig megitta, sokkal kevésbé tetszett, egyre inkább megtanulta, egész(en) csordultig töltötte

 

kettős fok-mérték határozók     fokról fokra tanulta meg, tetőtől talpig felöltözött

 

 

 

 

 

 

AZ ESZKÖZHATÁROZÓS SZINTAGMA

Azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés milyen eszközzel megy végbe, kinek vagy minek a segítségével valósul meg. (Ha jelentése valami által, valaminek a segítségével, akkor közvetett eszközt kifejező határozó.)

Tartamhatározó.

Kérdései: kivel?, mivel?, ki által?, mi által?, minek a segítségével?, kinek a segítségével?

Alaptagja: ige vagy igenév.

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

a)    ragos főnév

 

-val, -vel                                                       minden olyan ige mellett, amelynek jelentése összekapcsolható valamely eszköz fogalmával: játszik, szórakoztat, kínál, jutalmaz, gazdálko-dik valamivel stb.:

                                                                     borral kínál, viccekkel szórakoztat, kanállal eszik, vonattal megy

 

-n, -on, -en, -ön                                            zongorán kísér, kukoricán hizlal, hegedűn játszik, pénzen vásárol, postán kapja, vonaton utazik (komplex hely- és eszközhatározó)

 

-ban, -ben                                                    írásban rögzít, készpénzben fizet

 

-ból, -ből                                                      munkájából él (a megélés eszköze!)

 

-tól, -től                                                        közreműködőt kifejező eszközhatározó a küld és az üzen ige mellett: levelet küldött a bátyjától

 

-ért                                                               cserét, vételt, eladást jelentő igék mellett: cserél valamit valamiért, száz forintért vettem, pénzért vásárol

 

-nál, -nél                                                      megsüti a tűznél

 

b)    névutós főnév

által                                                              látogatások által erősödik a barátság (közvetett eszköz), hirdetés által ismerkedtek meg

révén (személy esetén)                                 Pista révén üzen (közvetett eszköz)

útján                                                             szavak útján is megérti (közvetett eszköz)

segítségével                                                  barátai segítségével elvégezte a munkát (közvetett eszköz)

 

c)   névmás                                                   általam, általad, ezáltal üzent, bármivel

                                                                            megfőzheted

 

MGr. eszközlő határozó: a cselekvőt (cselekvéshordozót) nevezi meg. Általában műveltető vagy passzív ige (igenév) vonzata: pl.: kimosatja a ruhát a feleségével. A diákok által elvégzett feladatok jók lettek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A RÉSZESHATÁROZÓS SZINTAGMA

Azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés vagy minőség kinek vagy minek a részére (javára, kárára) megy végbe, illetve kinek a számára szolgál.

Véghatározó.

Kérdései: kinek?, minek?, kinek, minek a részére; számá­ra?

Alaptagja: ige, igenév, melléknév.

 

 

 

Alakja, kifejezőeszközei:

 

 

a) ragos főnév (főnévi névmás)

1. igei alaptag mellett

-nak, -nek,                                                      – ad, felel, fizet, használ, szól, parancsol,

                                                                             engedelmeskedik valakinek;

                                                                               Évának segít

                                                                     – személytelen igei állítmányok mellett:

                                                                          Péternek sietnie kell. (logikai alany!)

– a birtoklást kifejező van, nincs, sincs mellett:

                         Péternek van két barátja. (dativus  

                    possessivus)

 

-ra, -re                                                            húsz személyre terít

 

-hoz, -hez, -höz                                               a gyerekhez egy szavam sem volt

 

 

2. melléknévi alaptag mellett

-nak, -nek                                                       valaki számára valamiféle jelentőséggel bíró,

-nál, -nél                                                         valakit érintő tulajdonságot kifejező

-ra, -re                                                            melléknevek mellett:

-ban, -ben formánssal                                    fontos, hasznos, érdekes, jó, tilos valakinek,

                                                                       illetve:

                                                                       hasznos a munkában

                                                                       hasznos a játékoknál

                                                                       veszélyes az egészségre

 

c) névutós főnév (főnévi névmás)

számára                                                         az iskola számára érkezett

részére                                                            a könyvtár részére vette, a gyerekek számára fontos

 

d) névmás                                                     ennek, annak, nekem adta

számomra, részemre készítette

erre, arra tettük félre a pénzt

 

 

 

A HASONLÍTÓ HATÁROZÓS SZINTAGMA

Azt a személyt, dolgot, minőséget, mennyiséget jelöli meg, akihez vagy amihez történik a hasonlítás.

Tartamhatározó.

Kérdései: kinél?, minél?

Alaptagja: középfokú melléknév, számnév, határozó-szó, hasonlítást kifejező alapfokú névmás vagy valamely mint-tel kapcsolt szófaj.

 

 

Alakja, kifejezőeszközei

 

 

a) ragos főnév, melléknév, számnév (névmás)

-nál, -nél                                                         magasabb a fiánál, korábban (kelt) a barátjánál, a megszokottnál több, háromnál kevesebb

                                                                       jobbnál jobb, szebbnél szebb (figura etymologica)

                                                                       az egyéb és a más névmás mellett: nem jutott egyéb egy szelet kenyérnél

 

b) névmás

nálam, nálad,                                                 nincs árvább nála

minél, annál                                                   minél hamarabb, annál jobb

 

c) mint-tel kapcsolt hasonlító határozó     édesebb, mint a méz

több, mint száz

 

 

 


* Ha a melléknévnek több jelentése van, akkor több a vonzata is, például: jó valakinek (részeshatározó), jó valakihez (aszemantikus határozó).