AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓS SZINTAGMA

Megjelöli, hogy az alanyban, tárgyban vagy egyéb mondatrészben megnevezett személy vagy dolog milyen állapotban van az alaptagban kifejezett cselekvés, történés közben.

(Logikailag a mondat alanyára, tárgyára egyéb mondatrészére vonatkozik. Pista betegen ír. ← Pista ír. Pista beteg. Nem keverendő össze a módhatározóval: Pista helyesen ír. ← Pista ír. Az írása helyes.)

Fajtái:

Belső állapothatározó: kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát.

Külső állapothatározó: (körülményhatározó): kifejezi azokat a személytől vagy dologtól független külső társadalmi, időjárási viszonyokat, körülményeket, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy.

Essivusi állapothatározó: valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki.

Jelentésárnyalatai:

factivusi: valamilyen funkcióba jutást fejez ki,

predikativusi: valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó,

nuncupativusi: megnevezést fejez ki.

Alakja, kifejezőeszközei:

I. BELSŐ ÁLLAPOTHATÁROZÓ

a) RAGOS FŐNÉV, FŐNÉVI NÉVMÁS

-ban, -ben épségben érkezett, indulóban vagyunk, álmában emlegetett, tüdőgyulladásban halt meg

-ból, ből betegségből gyógyult, guggolásból állt fel

-ba, -be lázba jött, hűségbe bújtatott

-val, -vel háttal állt, (tátott) szájjal hallgatta

-on, -en, -ön, -n fiatalon sikeres lett, éhen halt

-nál, -nél eszméleténél, öntudatánál van, férjnél van

-stul, -stül tövestül tépte ki, ruhástul ugrott

-ra, -re betegre ette magát

b) RAGOS MELLÉKNÉV, MELLÉKNÉVI IGENÉV

-ul, ül rendületlenül légy híve, érintetlenül hagyta, tétlenül nézi

-n, -an, -en üresen hagyta, jókedvűen ébredt, dermedten állt