21. Alkosson mondatpárokat a reggel, este, délelőtt, tegnap, ma szavakkal! Az egyikben határozószó, a másikban főnév legyen a szófajuk!

22. Az alábbi példák a névutók és az igekötők határozószóktól való megkülönböztetését segíthetik. Elemezze a mondatokat, jellemezze a kérdéses szófajokat!

Kívül volt már mindenen.

A házon kívül találkoztak.

A barátjával szemben döntött.

Szemben állt a barátjával.

Együtt volt vele tegnap este.

Együttműködött mindenkivel.

42. Jelölje 1-gyel azokat a mondatokat, amelyekben a még és a már határozószó, és 2-vel azokat, amelyekben partikula! Magyarázza meg a különbségeket, és foglalja össze a partikula jellemzőit!

Ez már valami!

Már várta az érkezésüket.

Nem voltam már fiatal.

Ez már csínytevésnek számított.

Már hozta is a leveleket.

Még szép, hogy nem mondtad ezt senkinek.

Még nem érkezett meg.

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…

Még most sem nyíltak ki a virágok.

Még alig virradt, már talpon volt.

Gyakran még a boldogság is teher.

43. Párosítsa a minősítéseket a kiemelt szavakkal!

1. Már vénülő kezemmel… A/ rémakiemelő partikula

2. Siess már! B/ időhatározó-szó

3. Ennyi már sok nekem! C/ érzelemárnyaló partikula

44. Milyen emocionális, modális, pragmatikai–kommunikatív funkciójúak az alábbi mondatok kiemelt partikulái?

De jó!

Tényleg szép.

Esetleg én is megyek.

Ő is jön, ugye?

Nyilván nem jön.

Hogyne menne!

Gyere már!

45. Töltse ki példákkal az alábbi táblázatot a névmások funkciója és helyettesített szófajai szerint!

	főnévi	melléknévi	számnévi	határozószói
személyes		–	–	–
visszaható		–	–	–
kölcsönös		–	–	–
mutató				akkor
kérdő		mekkora
vonatkozó				ahogyan
határozatlan	másik
általános			sehány

46. Válaszoljon a kérdésre a személyes névmás határozós alakjaival!

Ki?	Kivel?	Honnan?	Hol?	Hová?
én
te
ő
mi
ti
ők