Relatíve szabad
tőmorféma:
Tulajdonképpen az ún. szótári tövek egy része. A magyarban az elvontan, a nyelv síkján létező szótári alak (a lexéma) és a szótári tő a felszínen azonos (ház, ház-). Az igei és a névszói tőmorfémák jellemző sajátja azonban az, hogy önálló megnyilatkozássá válásukhoz, mondatba kerülésükhöz szükségszerű őket ellátnunk jel- vagy ragmorfémákkal (testesekkel, de akár testetlenekkel = zéró morfémákkal) is. A szabad morfémák jellemzője, hogy más szóelem nélkül, önmagukban is előfordulhatnak a mondatban (pl. a flektáló nyelvekben). Az agglutináló nyelvekben, így a magyarban is viszonylag kevés tőmorfémára jellemző ez (vö.: szükségszerűen szabad, potenciálisan szabad tőmorféma: MGr.: 46.). Az igei és névszói tőmorfémák a fentiek miatt szabadok nem, legfeljebb relatíve szabadok lehetnek, relatív szabadságukat éppen a zéró morféma felvétele okozza.
Az egyalakú tövek abszolút töve mindig relatíve szabad morféma; a többalakúak esetében meg kell különböztetnünk a relatíve szabad (pl. ló-, tesz-) és a kötött morfémás tövet, töveket (pl. lov-, tev-, te-, té-).
Kötött morféma: Legfontosabb jellemzője, hogy csak más morfémával együtt fordul elő a nyelvhasználat szintjén. Egyik jelentős csoportját a többváltozatú tövek nem szótári tövei (l. előbb) adják, az ún. kötött tőalternánsok. [Szükségszerűen kötött morfémák a toldalékmorfémák és az ún. fiktív tövek (pl. csill-, patt- stb.) is.]
A tőtípusba soroláshoz a következő alakok adhatnak segítséget: szótári alak, E/2. felszólító módú alak, E/3. múlt idejű alak, az igéből képzett folyamatos melléknévi igenév.
A) Egyalakú igetövek: áll, tanít, ír, mond, bánt stb.
B) Többalakú igetövek:
1. Hangzóhiányos
változatúak: zörög, ugrik, fürdik stb.
zörög, zörg-
ugrik, ugor-
2. v-s változatúak:
a) csupán v-s tövűek: sző, nő fő, lő, ró, rí
sző, szöv-
b) sz-es v-s változatúak: tesz, lesz, vesz, visz, hisz, eszik, iszik
tesz, tev-, te-, té-
c) sz-es, d-s és v-s változatúak:
alszik-típus:
fekszik, nyugszik stb.
alsz-, alv-, alud-, al-
dicsekszik-típus: cselekszik, gyanakszik stb.