19. A képző jelentésének megállapításában segíthet, ha a képzett szót szószerkezetté alakítjuk. Pl. asztalka = kis asztal (→ kicsinyítő képző). Alakítsa át hasonló módon az alábbi szavakat, és állapítsa meg, mi a képző szerepe!

aluszékony, integet, Szabóné, kávézó, mosakodik

20. Aktív (produktív) képzőinkkel új szótári szót tudunk létrehozni. Alkosson új lexémát az alábbi szavak felhasználásával, s így megállapíthatja, melyek a leggyakoribb ma is aktív igeképzőink! Az így alkotott szavak tovább is képezhetők.

internet, chat ~ cset, snowboard, klikk, blog, klón, szörf

21. Válogassa ki az alábbiak közül a már lexikalizálódott képzéseket (tehát ahol a képzett szó jelentése nem vezethető le az alkotóelemek jelentéséből)!

integet, mosogat, beszélget, hallgat, nézeget, látogat, eszeget

22. Nyelvünkben több azonos alakú toldalékmorféma is van. (Pl. -t: a tárgy ragja, a múlt idő jele, a befejezett melléknévi igenév képzője, deverbális nomenképző)

Milyen funkcióik lehetnek az alábbiaknak?

-ik, -ék, -k, -ja, -i

23. Válassza le és minősítse a toldalékokat funkciójuk alapján!

kérek, kérnék, kérik, kérlek

bízik, (meg)bízlak, bízzék, bíznék

30. Az előbbi feladat első sorának igealakjai közül az egyiknek két funkciója is van (grammatikai homonímia). Foglalja mondatba mindkettőt külön-külön!

31. Mely szóalakokban található grammatikai homonímia?

várnák, innánk, látnátok, hagyjátok, higgyétek, nézzük, halászunk

32. Foglalja mondatba az alábbi grammatikai homonimákat, és mondatbeli helyzetüknek megfelelően jellemezze a szóelőfordulások szóelemeit!

mentünk, legyek, teremnek, vadászod, játssza, olvastam, vennék, Pistának, mentek, eddzük