I. Elméleti segédanyag

1. A szintagma fogalma: a szintagmák fogalomjelölő lexémák és/vagy mondatrészek grammatikai kapcsolatából létrejövő, létrehozható egységek.

A szintagmák helye a szókapcsolatok rendszerében (Vö.: MGr.: 28):

A fenti ábra mutatja, hogy fontos a szintagmák (szintaktikai természetű szószerkezetek) elhatárolása a morfológiai természetű szókapcsolatoktól: a morfológiai típusú szókapcsolat egy alapszófajú fogalomszó és egy morfémaértékű viszonyszó kapcsolata. Csak szintagmatag lehet, a két tag együtt tölthet be mondatrészszerepet; a toldalékmorféma-értékű viszonyszó grammatikai mozzanattal egészíti ki a fogalomszó jelentését (pl.: ebéd előtt, kedves volt).

2. A szintagmáknak a morfológiai természetű szószerkezetektől való elhatárolása mellett

fontos az összetett szavaktól való elkülönítése is (vö.: MGr.: 350). Az alábbi táblázat érzékelteti a szófajok és a különböző szófajú szavak kapcsolódásából létrejövő összetett szavak és szókapcsolatok összefüggéseit.

	ALAPSZÓFAJOK	VISZONYSZÓK a) morfológiai természetű b) nem morfológiai természetű szerkezetben megjelenők szerkezetekben megjelenők (toldalékértékűek) (nem toldalékértékűek)
SZÓFAJ	ige, főnév, melléknév (számnév), határozószók, névmások, igenevek	névutó, névutómelléknév, segédige, segédigenév, igekötő	névelő, tagadószó, partikula, kötőszó
SZÓÖSSZETÉTEL	szerves, szintaktikai típusú összetételek (pl. mennydörög, versolvasás, lenszőke, bentlakás, újságolvasás, többé-kevésbé, itt-ott stb.)	szerves, morfológiai típusú összetételek (alapszófaj + toldalékértékű viszonyszó: pl. délelőtt, földönkívüli, kivolta, megettem, (gömbforma) (a korábbi nyelvtanokban átmeneti típusok)	a szervetlen összetételek egy része – nem toldalékértékű viszonyszó + lexéma: pl. nemrég, egyszercsak, máris, úgyhogy (+ bárki, akárhány stb.) – két nem toldalékértékű viszonyszó: pl. mivelhogy, ámbár, merthogy stb.
SZÓKAPCSOLAT	szintaktikai természetű szószerkezetek (szintagmák) pl. a menny dörög, verset olvas, otthon volt, távol maradni, ő és én stb.	morfológiai természetű szókapcsolatok (álszintagmák) pl. ebéd előtt, ajtón kívüli, szép volt, tízéves maradni stb.	szervetlen, nem grammatikai szókapcsolatok pl. nem olvas, de jó stb.

(☻ a szóösszetétel)

3. A szintagmák és a morfológiai természetű szószerkezetek elkülönítése azokban a szókapcsolatokban a legnehezebb, amelyekben a van, marad, múlik ragozott, jelezett alakjai fordulnak elő (☻ szófajtan, névszói igei állítmány). Az alábbi séma ehhez nyújt segítséget.

van, marad, múlik (ragozott, jelezett alakok)

Ø esetragos névszó mellett – határozószó mellett (pl. egyedül (pl. szép lesz, érték marad, hatéves múlt) lesz, tegnap múlt)

– határozói igenév mellett (pl. zárva marad, meg van írva ^o)

– ragos névszó mellett (pl. a szobában legyetek)

→ mondatrészteremtő segédige (kopula) → alapszófaj, ige

→ morfológiai típusú szószerkezetet hoz létre → szintaktikai típusú szószer-

kezetet (szintagmát) hoz

létre

→ a kapcsolat névszói-igei állítmány lesz a mondatban → a kapcsolatok határozós

alárendelő szintagmák

lesznek a mondatban

(^o A szerkezet elemzési problémá-iról l. MGr.: 240–241).

4. A lenni, múlni, maradni ugyanilyen algoritmus alapján lesz segédigenév (szép lenni, fiatal maradni, húszéves múlni), ill. főnévi igenév (egyedül lenni, nyitva maradni, *húszévesnek múlni), s hoz létre összetett mondatrészeket (☻ összetett alany, tárgy, határozó), vagy alkot határozós alárendelő szintagmát.

II. Mintaelemzések

holnap utaznak időhatározós alárendelő szintagma

se jó, se rossz összefoglaló kapcsolatos mellérendelő szintagma

el fogok menni morfológiai természetű szókapcsolat