|
|
|
|
Nem pontosan körülhatárolható jelentésű (aszemantikus) vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a határozók egyik szemantikai csoportjába sem.
Előzmény-, tartam- és véghatározók.
Kérdései: a vonzatszerű raggal, névutóval hozhatók lére.
Alaptagja: ige, igenév,
melléknév.
a) ragos főnév (névmás)
-ban, -ben gyönyörködik
valamiben, bízik valamiben
-ból, -ből kifogy valamiből, kitagad valamiből, kijön valamiből, jó valamiből (magyarból)
-ba, -be fogad
valamibe, beletörődik valamibe
-n, -on, -en, -ön túlad
valamin, dolgozik valamin, alapul valamin
-ról, -ről gondoskodik
valakiről, meggyőz valamiről, beszámol valamiről
-ra, -re esküszik
valamire, szoktat valamire, kényszerít valamire, fütyül valamire, tanít valamire,
féltékeny valakire, kényes valamire, kíváncsi valamire
-tól, -től függ valamitől, eltilt valamitől, elválaszthatatlan valakitől
-hoz, -hez, -höz hozzáfog
valamihez, ragaszkodik valamihez, hű valakihez, jó valakihez,
hasonló valakihez, kedves valakihez
-nak, -nek nekifog valaminek, nekikezd, nekilát valaminek
felelős
valakinek, hálás valakinek, adós valakinek
-val, -vel fölér valamivel, kacérkodik valamivel, kapcsolatos valamivel, elégedett valamivel, azonos valakivel
b) névutós főnév (névmás)
ellen fellép valami ellen, áskálódik valaki ellen
iránt jó valaki iránt
szemben óvatos valakivel szemben
alól felment valami alól
c) FŐNÉVI IGENÉV igyekszik
elmenni,
Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés
térbeli körülményeit határozza meg. Kifejezheti, hogy a cselekvés hol folyik le (locativus), honnan indul (ablativus), milyen térbeli határig terjed (lativus).
Kérdései:
hol?,
honnan?, merről?, hová?, merre?,
meddig?
Alaptagja:
ige
vagy igenév,
ritkán melléknév (pl. belül férges).
a)
RAGOS FŐNÉV (NÉVMÁS)
A ragok kifejezhetnek belső helyviszonyt és külső helyviszonyt. Ez lehet szorosabb (felszíni) és lazább (valaminek a közelében) külviszony.
BELVISZONYRAGOK:
-ban, -ben (Hol?) a szobában ül, a kertben sétál
-ból, -ből (Honnan?) a szobából indul, a kertből jön
-ba, -be (Hová?) a szobába megy, a kertbe igyekszik
SZOROSABB (FELSZÍN) HELYVISZONY
-on, -en, -ön (Hol?) az asztalon van
-ról, -ről (Honnan?) az asztalról vedd el
-ra, -re (Hová?) az asztalra tedd
-nál, -nél (Hol?) az asztalnál ül
-tól, -től (Honnan?) a kályhától indul
-hoz, -hez, -höz (Hová?) az asztalhoz megy
-t, -tt (Hol?) Pécsett él, Kolozsvárt lakik
-ig (Hová?) az ajtóig megy, földig hajol
-nak, -nek északnak tart, a falnak megy
-nként (distributivusi) falvanként járnak
b)
NÉVUTÓS FŐNÉV (NÉVMÁS)
Ø 3 változatú névutók (a hármas irány kifejezésére)
Hol? alatt, előtt, mellett, fölött a pad alatt volt
Honnan? alól, elől, mellől, fölül a pad alól vette elő
Hová? alá, elé, mellé, fölé a pad alá tette
Ø
2
változatú névutó (a hármasirány kifejezésére)
Hol? felé harcoltak Szeged felé
Honnan? felől Szeged felől jött
Hová? felé Szeged felé tart, közeledik
Ø
2
változatú névutó (két irány kifejezésére)
Hol? körül az asztal körül táncoltak
Honnan? – –
Hová? köré a tűz köré gyűltek
Ø
1
változatú névutó (két irány kifejezésére)
Hol? után Nagykőrös után jön
Kecskemét
Honnan? – –
Hová? után a kocsi után kötötték
Ø
1
változatú névutók (egy irány kifejezésére)
át,
keresztül, mentén, kívül, belül, az utcán keresztül érkezett
(Hol? kérdésre felelnek. Más irányt raggal jelölhetünk: a házon kívülre vidd,
az utcán átról hallatszott)
c)
HATÁROZÓSZÓ
Hol? benn, kinn, elöl, lenn, feljebb, beljebb, lejjebb stb. benn meleg
van
Honnan? kintről, bentről stb. kintről jött
Hová? fölfelé, távolra, közelre stb. közelre
hallatszott
(Sok közöttük a kettős, ill. hármas szófajiságú szó:
· névutó, határozószó: kívül, belül, alul, kívül sötét van, a házon kívül sötét
van, az alma belül férges, alul vizes a
talaj (ritka esetben lehet névszó az
alaptag)
· igekötő, határozószó: ki, le, fel ki a rétre, le a mélybe, fel a hegyre
(összekapcsolt határozók)
d)
HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS
Hol? ott, itt, valahol, bárhol, ahol élek
Honnan? onnan, innen, valahonnan, bárhonnan, ahonnan jöttünk
Hová? oda, ide, valahová, bárhová, ahová megyek stb.
KETTŐS HELYHATÁROZÓ ágról ágra száll
Ø belső helyviszony helyett külső helyviszonyragot használunk:
főiskolán vagyunk, a főiskolára megyek
Ø külső helyviszonyrag helyett belső helyviszonyragot használunk:
fejébe csapta a kalapot, nyakába láncot tett, szemébe húzza, oldalba vágta
Ø jelentéskülönbséget jelöl a külső és a belső helyviszonyrag:
erdőben, konyhában dolgozik, erdőn, konyhán dolgozik, Hevesben, Hevesen lakik
Ø a földrajzi nevekhez kapcsolódó ragok alkalmazása:
Világrészek nevei mellett: belső helyviszonyragok: Európában (de: az Antarktiszon), országnevek nevei mellett: belső helyviszonyragok: Lengyelországban (de: Magyarországon)
A külföldi városnevek : az -m, -n, -ny végűek, az i végű és a -falu, a -szombat utótagú nevek után belső helyviszonyragok: Debrecenben, Almádiban, Nagyfaluban.
l, r, j végűek: ingadozás Kótajban, Bujon
-vár, -hely utótagú városnevekhez -t locativusrag társul:
Székesfehérvárt, Marosvásárhelyt (ma már Székesfehér–
váron, Marosvásárhelyen is)
Az
alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés időbeli
körülményeit határozza meg. Kifejezhet időtartamot (idő-pontot), időbeli kezdetet (kezdőpontot), ill. végpontot.
Kérdései: mikor?, mióta?, mikortól?, mikortól fogva?, mikorra?, meddig?
Alaptagja: ige vagy igenév.
a)
RAGOS FŐNÉV, SZÁMNÉV
Mikor? (locativus)
-ban, -ben gyermekkorában tanulta, szeptemberben vizsgázik, (ebben) az évben
született
-on, -en, -ön télen hideg van, (ezen) a héten történt
-nál, -nél ebédnél látta; Nyári napnak alkonyulatánál megállék ¼ (Petőfi)
-val, -vel idővel megoldódik, ősszel költözünk
-kor lámpagyújtáskor felébredt, éjfélkor indulunk, hétkor találkozunk
-nta, -nte naponta találkoztak, hetente jött
-nként naponként ismétlődött
-szám hétszám nem szóltam
Mióta? (ablativus)
-ból, -ből a múlt évből maradt
-ról, ről vasárnapról, keddről van (maradt, ered), (de: apámtól maradt:
eredethatározó)
-tól, től reggeltől várom, hétfőtől megváltozik, elsejétől emelkednek az árak
Meddig? Mikorra? (lativus)
-ra, -re egy hétre elutazott, karácsonyra kész lesz
-ba, -be a gyermekkorába tért vissza
-ig tavaszig vártuk, hétig lehet vacsorázni
b)
RAGTALAN FŐNÉV
(nem jellemző, csak néhány esete van)
órája, hete, éve, hónapja stb. (birtokos személyjeles főnevek) három éve nem ittam (a jelző kötelező vonzat!)
c)
NÉVUTÓS FŐNÉV (SZÁMNÉV)
Mikor?
alatt, előtt, felé, körül, múltán, a
háború alatt eltűnt,
közben, múlva, után stb. három körül várlak,
belül át, keresztül egy életen át várta, egy héten belül elvégzem (nem
teljes időtartamban), egy hét alatt elvégzem (a teljes időtartam kell)
alkalmával névnapja alkalmával meglátogattam (de: alkalmából: okhatározó)
hosszat (Mennyi ideig?) három óra hosszat ültem
tájt, tájban, során stb. tizenegy tájban mentem
Mikortól?
óta, fogva, kezdve évek óta nem láttam, ifjúságától fogva tanár akart
lenni
Mikorra? Meddig?
-ra, -re, -ig (kapcsolódik a névutóhoz) Éjfél utánig ne maradj el!
d)
HATÁROZÓSZÓ
Mikor?
most, rögtön, azonnal, idén, ma, tegnap, holnap, tegnapelőtt, holnapután stb.
(Sok közöttük a kettős szófajú, pl.: még, este, éjszaka, délelőtt, délután stb.
rögtön jövök, tegnap érkezett)
jövet, menet elmenet kezet nyújtott (főleg ragos névszóval:
iskolába jövet találkozunk)
Mióta?
régóta, rég régóta nem láttam
Meddig?
örökké, tovább, soha, nemsokára, Rabok tovább nem leszünk¼!
(Petőfi Sándor)
(mára, mostanáig)
e)
HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS
Mikor?
akkor, amikor, valamikor, bármikor stb. akkor jött
Mióta?
azóta, amióta azóta nem láttam
Meddig?
addig, eddig valameddig stb. addig gyere
f)
HATÁROZÓI IGENÉV
beesteledvén lámpát gyújtottak,
az iskolába menve beszélgettek
Az alaptagban kifejezett cselekvés, történés gyakoriságára, időbeli ismétlődésére utal. Kifejezi, hogy a cselekvés hányszor, ill. hányadszor megy végbe. Tartamhatározó.
Kérdése: hányszor?, hányadszor?
Alaptagja: ige vagy igenév.
a)
RAGOS SZÁMNÉV
-szor, -szer, -ször ötször kértem, százszor
(tőszámnévvel) megmondtam
-szorra, -szerre, -szörre negyedszerre sikerült,
(sorszámnévvel) harmadszorra megol-
dotta
-ra, -re ötödjére sikerült
b)
NÉVUTÓS SZÁMNÉV
ízben, alkalommal, esetben három alkalommal voltam
nála, másodízben jártam
ott, két esetben már hasz-
nált
c)
HATÁROZÓSZÓ
gyakran, ismét, újra, újból, néha, megint, egyszer néha nevetett, gyakran
dicsérte, egyszer volt itt,
(de: volt egyszer egy¼
időhatározó)
Megjelöli,
hogy az alanyban, tárgyban vagy egyéb mondatrészben megnevezett személy vagy dolog milyen állapotban
van az alaptagban kifejezett cselekvés,
történés, létezés közben.
(Logikailag a mondat alanyára, tárgyára egyéb mondatrészére vonatkozik. Pista betegen ír. ← Pista ír. Pista beteg. Nem keverendő össze a módhatározóval: Pista helyesen ír. ← Pista ír. Az írása helyes.)
Fajtái:
Belső állapothatározó: kifejezheti az alanyban, tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi, lelki állapotát, ruházatát.
Külső állapothatározó: (körülményhatározó): kifejezi azokat a személytől vagy dologtól független külső társadalmi, időjárási viszonyokat, körülményeket, amelyek között a cselekvés, történés végbemegy.
Essivusi állapothatározó: valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki.
Jelentésárnyalatai:
factivusi: valamilyen funkcióba jutást fejez ki,
predikativusi: valakinek v. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó,
nuncupativusi: megnevezést fejez ki.
a)
RAGOS FŐNÉV, FŐNÉVI NÉVMÁS
-ban, -ben épségben érkezett, indulóban vagyunk, álmában emlegetett, tüdőgyulladásban halt meg
-ból, ből betegségből gyógyult, guggolásból állt fel
-ba, -be lázba jött, hűségbe bújtatott
-val, -vel háttal állt, (tátott) szájjal hallgatta
-on, -en, -ön, -n fiatalon sikeres lett, éhen halt
-nál, -nél eszméleténél, öntudatánál van, férjnél van
-stul, -stül tövestül tépte ki, ruhástul ugrott
-ra, -re betegre ette magát
b)
RAGOS MELLÉKNÉV, MELLÉKNÉVI
IGENÉV
-ul, ül rendületlenül légy híve, érintetlenül hagyta, tétlenül nézi
-n, -an, -en üresen hagyta, jókedvűen ébredt, dermedten állt
c) RAGOS SZÁMNÉV (SZÁMÁLLAPOT-HATÁROZÓ)
(Az alanyban, tárgyban, illetve az egyéb mondatrészekben megjelölt személyek mennyiségére mutat rá.)
-n, -an, -en hárman jöttek, ketten voltunk
-ban, -ben hármasban jöttek
-nként (főnévvel) páronként jöttek
d) RAGTALAN MELLÉKNÉV
-atlan, -etlen, -atag, -eteg érintetlen hagy, mozdulatlan áll,
(képzős melléknevekkel) csüggeteg ébredt
e)
NÉVUTÓS NÉSZÓ
nélkül kéz- és lábtörés nélkül megúszta
kívül figyelmen kívül hagyta
esetén betegség esetén nem jön el (de: megér-kezése esetén köszöntsétek: időhatározó, jó idő esetén kirándulunk: komplex idő- és külső állapothatározó)
létére (megengedő) beteg létére elment, szakember létére nem tudta megoldani
ellenére (megengedő) kora ellenére fiatalos, betegsége ellenére eljött
dacára betegsége dacára megírta
f)
HATÁROZÓSZÓ
egyedül, együtt, mezítláb, egyedül él, mezítláb futott
hajadonfőtt, veszteg stb. maradj veszteg,
g) HATÁROZÓI IGENÉV
ájulva esett össze, megigézve hallgatom
halva találták, be van zárva, el van törve
a)
RAGOS FŐNÉV
-ban, -ben sötétben ült, a fagyban megdermedt, ült a félhomályban
-ba, -be nyomorba jutott, biztonságba helyez, helyzetbe kerül
-n, -on, -en, -ön [100ºC] hőmérsékleten forr,
-nál, -nél napvilágnál olvasott, holdvilágnál sétál-tak
-val, -vel [Hunyadi] vezetésével győztek
-ról, -ről [a csikós] lóhátról válaszolt
b)
NÉVUTÓS NÉVSZÓ
nélkül őrizet nélkül marad, barátok nélkül él
kívül a fiúkon kívül mindenki eljött
esetén (feltételes) fagy esetén nem indulunk el
ellenére (megengedő) az eső ellenére kirándultunk
közt, között vétkesek közt cinkos, [nehéz] körülmények között él
mellett a munka mellett tanult, kávé mellett tárgyaltak
kivéve (kivételével) Pistát kivéve mindenki eljött
alatt Napóleon alatt jobban éltek
III. ESSIVUSI ÁLLAPOTHATÁROZÓ (funkcióban szereplés)
a)
RAGOS NÉVSZÓ
-ként tanárként dolgozik, vendégként érkezik
-ul, -ül zálogul ad, feleségül vesz (komplex)
-nak, -nek jó tanárnak lenni
-ba, -be ajándékba ad
-nként kötetenként kínál
-képp(en) példaképpen idézte
1. FACTIVUSI (funkcióba jutás)
-nak, -nek igazgatónak tesz meg
2. PREDIKATIVUSI (funkciót tulajdonít)
-nak, -nek jónak tart, igaznak mond (tűnik, látszik, mond, tart mellett)
3. NUNCUPATIVUSI (megnevezést fejez ki)
-nak, -nek (nálunk) a kukoricát tengerinek nevezik
b) NÉVUTÓS NÉSZÓ (essivusi)
gyanánt orvosság gyanánt adta
számba felnőtt számba vették
helyett apja helyett apja volt
c) A HATÁROZÓVÁ TEVŐ MINT
(morfológiai természetű viszonyszó) mint ápoló dolgozik
Azt a kiinduló állapotot, személyt vagy dolgot jelöli, amelyből, amelytől az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog ered, származik. Előzményhatározó.
Kérdései: kiből?, miből?, kitől?, mitől?, kiről?, miről?
Alaptagja: ige vagy igenév.
a) ragos főnév (névmás)
-ból, -ből alakít, épít, fakad, képez, ered készül valamiből: a parázsból (tüzet) éleszt,
forrásból ered, a felhőből lesz (valami)
-tól, -től származik, ered, van valakitől: más apától származik, egy őstől lettek
-ról, -ről egy
tőről fakad, maradt valami az apjáról
-stul, -stül tövestül kitépni (komplex!)
b) névutós főnév (névmás)
közül a gyerekek közül (ketten) érkeztek meg, a hallgatók közül (egy) nem felelt meg (komplex)
részéről a dolgozók részéről (számos javaslat) hangzott el
c) névmás
ebből, belőle, tőlem házasság lett belőle, tőlem származik
közülük, innen innen került ki, közülük jött stb.
Azt jelöli meg, hogy az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog mivé, milyenné válik az alaptagban kifejezett cselekvés, történés eredményeképp.
Véghatározó.
Kérdései: kivé?, mivé?, mibe?, mire?, milyenné?,
milyenre?
Alaptagja: ige vagy igenév.
a) ragos főnév, melléknév
(névmás)
-vá, -vé válik, alakít, fejlődik, lesz valamivé; (a birtok) gazdasággá fejlődött; Álommá zsongul a tücsökzene. (Szabó Lőrinc); hamuvá válik, elbizakodottá tesz, gombóccá gyúr
-ra, -re ízekre szed, fényesre csiszol, adagokra oszt, darabokra törik
-ba, -be koszorúba köt, kalászba szökken, halomba vágja (a fát)
-nak, -nek igazgatónak kinevez (komplex!)
-ul, -ül felelősül választották (komplex!)
b) határozószó
kétfelé, ketté kétfelé (kell) vágni
c) névmás
ezzé, azzá ezzé válik
kettős eredményhatározó tanulóból tanárrá lett
semmiből mindenné válik
Megjelöli, hogy az alanyban, tárgyban stb. megnevezett személy vagy dolog kinek vagy minek a társaságában — miféle társas állapotban — van az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés közben.
(Állapotféle határozó, mert egy más mondatrészben megjelölt személy vagy dolog együttléti állapotát fejezi ki. Az említett mondatrésszel mellérendelő viszonyúvá alakítható: Imre Jánossal barátkozik. ~ Imre és János barátkozik /nak.) Tartamhatározó.
Kérdései: kivel (együtt)?, mivel (együtt)?
Alaptagja: ige vagy igenév.
a) ragos főnév (névmás)
-val, -vel elsősorban kölcsönösséget kifejező igék mellett: barátkozik, beszélget, verekszik, birkózik, jár (valakivel) stb.: a barátjával megy (sétálni)
Pehely vagyok, olvadok a hóval. (Babits Mihály)
S a cipóval a húst jóízűen nyelte. (Arany János)
-stul, -stül beleestem
kocsistul, lovastul
-ban, -ben a barátja társaságában jelent meg
b) névutós főnév (névmás)
együtt
(társul a -val, -vel, illetve
a -stul, -stül ragos főnévvel
erősítve annak mondatrészszerepét) a barátjával együtt sétál, családostul együtt megjelent
ellen harcolnak
egymás ellen
nélkül apja nélkül ment el
c) határozószó
együtt együtt megyünk (moziba), együtt tekintjük meg, együtt jár, együtt lakik, együtt halad
d) névmás velem, veled sétált
Azt jelöli meg, hogy az alaptagban kifejezett cselekvés, történés, létezés milyen módon megy végbe. Olykor az alaptagban kifejezett tulajdonság módféle körülményeit is meghatározza.
Tartamhatározó.
Kérdései: hogyan?, miképpen?, miként?, mi
módon?
Alaptagja: ige, igenév, olykor melléknév (hosszában csíkos).
a) ragos főnév
-ban, -ben tőmondatokban beszél, titokban találkozik, lépésben hajt, természetben fizet
-ból, -ből szívből nevet, lelkéből gyűlöli
-ba, -be napszámba dolgozik, hitelbe vásárol
-n, -on, -en, -ön álnéven ír, nevén nevez, keresztnevén szólít
-ról, -ről félvállról beszél, névről ismer
-ra, -re (egy) csapásra megváltozik, kapóra jön, részletre vásárol
-val, -vel kedvvel dolgozik, gonddal nevel, körültekin-téssel jár el, érzéssel szaval
-ul, -ül Didereg az utcán kócos, kivert ebül. (Tóth Árpád) – főneveken hasonlító értelmű (úgy didereg, mint a kivert eb), itt a didergés módjáról van szó.
-nként osztályonként nézték meg
-ként simogatásként hatnak
b) ragos melléknév
b)
-n, -an, -en lassan megy, drágán ad, szépen énekel
-ul, ül rosszul bánik, szükségtelenül kockáztat, zajtalanul jön, hangtalanul sír
[a ragtalan változat is lehetséges: akaratlan(ul) megsért, váratlan(ul) érkezik]
-lag, -leg egyénileg gazdálkodik, hallgatólag beleegyezik, láthatólag megdöbben, futólag említ, butítólag hat rá
-képp(en) többféleképp(en) elemezni
c) névutós főnév (melléknév)
nélkül hang nélkül, szó nélkül távozik, harc nélkül győz, szünet nélkül énekel
szerint szó szerint idéz, tetszés szerint vesz, kedve szerint cselekszik, az előírások szerint jár el
alatt kéz alatt vesz
után a feje után megy
fogva kezénél fogva elrántotta (komplex)
alapján az utasítás alapján, az utasítás értelmében jár el
módon, módjára, módra Pácolj prágai módra sonkát! (József Attila)
(a módra kettős szerepű: névutó és
ragos főnév)
d) határozószó
ingyen,
gyalog, hiába, hirtelen,
feltétlenül,
okvetlenül, véletlenül,
hamarjában stb. pl.: gyalog jár, hirtelen lendül, hamarjában tette stb.
e) névmás
így, úgy, másképp(en), semmiképp(en) úgy beszél, semmiképpen nem tenné stb.
magától magától elmegy (az iskolába) (komplex)
f) határozói
igenév
játszva oldja meg, kímélve fogja meg, fékezve kanyarodik, átgondolva lát munkához
kettős módhatározó sorról sorra olvas
lépésről lépésre halad
Az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, olykor minőség vagy állapot létrejöttének okát fejezi ki. Az okhatározók – többek között – meghatározhatják a kiváltó vagy indító, a viszonzó, illetve a következtető okot (esetében az okot az okozat szükségszerűen követi). Előzményhatározó.
Kérdései: miért?, mi okból?, mi miatt?, minek a következtében?
Alaptagja: ige, igenév, melléknév.
a) ragos főnév (főnévi névmás)
-ért –
az aggódik, gyötrődik, (meg)bűnhődik, vádol stb. igék mellett az indító vagy kiváltó okot
nevezi meg: bűnhődik a múltjáért,
aggódik a családjáért
– a bosszús, dühös, mérges stb. melléknevek mellett az indító okot nevezi meg: bosszús a korai ébresztésért
(E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó, -ra, -re formánssal viszont aszemantikus határozó.)
– a büntet, dicsér, megfizet stb. igék mellett a viszonzó okot nevezi meg: megdicsér a jó munkáért
az adós, hálás, felelős melléknevek mellett a viszonzó okot nevezi meg: hálás az ajándékért
(E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó, -nak, -nek formánssal viszont aszemantikus határozó.)
-ból, -ből szeretetből figyelmeztet, kényszerből cselekszik, szerelemből nősül
-ról, -ről a híres, emlékezetes melléknevek mellett:
híres
az elképzeléseiről
-tól, -től ragyog a tisztaságtól, kifullad a futástól, ájuldozik a hőségtől
(szeme) vörös a sírástól, fekete a koromtól, jókedvű a felelettől (miatt névutóval is az indító, kiváltó ok kifejezésére)
-n, -on, -en, -ön az érzelmet kifejező igék mellett: bánkódik, örvendezik, búsul, nevet, bosszankodik, veszekszik stb.: bánkódik a történteken (miatt névutóval is)
-ra,
-re felriad
a lármára (következtető ok), elképed a kérdésre, a hallatára elsápad, felhördül a sértésre
-ban, -ben elfárad a munkában, felkiált örömében, ijedtében megnémul, bánatában elbujdosik
-ba,
-be belefárad
a küzdelembe (vö.: elfárad a
küzdelemtől), beleőszül a gondokba
(vö.: megőszül a gondoktól), belefájdul a szeme a nézésbe
-nak,
-nek az
érzelmet kifejező igék mellett: örül, ujjong, örvendezik stb.: örül az
ajándéknak
-val, -vel a szívével kínlódott
b) névutós
főnév
miatt betegség miatt hiányzik, aggódik, gyötrődik valami miatt, a károk miatt drága
fogva tehetségénél fogva megoldotta, gyöngeségénél fogva alkalmatlan
következtében a beavatkozás következtében megváltozott (a helyzet), a kezdeményezés következtében föllendül, a nyelvi forma megválasztása következtében hivataloskodó a stílus
folytán a fogyasztás folytán megdrágult
nyomán az intézkedés nyomán helyreállt (a rend)
után stb. a (rácsöppent) vér után folt maradt
c) névmás
miért, emiatt, amiatt, értem, miattam miattam aggódik, emiatt drága stb.
d) főnévi igenév retteg elindulni, fél ránézni
e) határozói igenév ismerve (a körülményeket) tájékozódott
f) névszói-igenévi (összetett) okhatározó
lévén idegen lévén eltévedt
I. Egyik típusában azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe. Véghatározó.
Kérdései: miért?, mi célból?, mi végett?
Alaptagja: ige vagy igenév.
a) ragos főnév (főnévi névmás),
melléknév
-ért (az alany cselekvése valamilyen meghatározott cél elérésére vagy valaminek a megszerzésére irányul)
küzd,
harcol, könyörög, dolgozik, eped stb.: küzd az igazságért, harcol a jogaiért
-ba, -be látogatóba megy, hadba száll, leánykérőbe indul
-ból, -ből viccből mondja
-ra, -re törekszik,
irányul, meghív stb.; meghív ebédre,
törekszik a szépre, jóra
-hoz, -hez, -höz (kezet)
mos az ebédhez, átöltözik az előadáshoz
-ul, -ül (-ás, -és, -ság, -ség képzős elvont főneveken célhatározói szerepben) pl.: segítségül jön, tiltakozásul sztrájkol
-nak, -nek gépészmérnöknek taníttatta (komplex!)
b) névutós főnév
végett (a hagyaték) rendezése végett elutazott, (a török) kiűzése végett sürgette a hadsereg felállítását, kölcsön végett keres
céljából üdülés céljából elutazott
érdekében megteszi
az ügy érdekében
kedvéért tűr a békesség kedvéért
c) névmás
evégett, evégből, avégett,
avégből,
evégre, avégre, értem küzd értem
d) főnévi igenév készül pihenni, megyek bevásárolni
e) névszói-igenévi (összetett) igyekszik
pontos lenni
CÉLHATÁROZÓ
II. Másik típusában azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre.
Kérdései: mire?, mi célra?, minek?
Alaptagja: ige, igenév, melléknév.
a) ragos főnév (főnévi névmás), melléknév
– igei alaptag mellett a határozóként szereplő főnévtől függően -ra, -re, -hoz, -hez, -höz (esetleg -nak, -nek) formánssal:
használ (valamit valamire, valamihez) mosakodásra, mosakodáshoz (vizet)
(-nak, -nek raggal inkább essivusi állapot)
kell (valami valamire, valamihez)
összegyűjt (valamit valamire, valamihez)
van (valami valamire, valamihez) pénz a ruhára, a vásárláshoz, egy út van a menekülésre
odakészít (odakészíti a fazekat a levesnek)
– melléknévi alaptag mellett a határozóként szereplő főnévtől függően a tipikus -ra, -re váltakozhat -nak, -nek, illetve -hoz, -hez, -höz formánssal is
– szükségességet, képességet, alkalmasságot jelentő melléknevek mellett:
alkalmas (valamire, valaminek) Pista alkalmas katonának
jó* (valamire, valaminek) színháznak jó (az épület),
képes
(valaki valamire) képes a megoldásra
méltó (valami, valaki valamire) méltó a kitüntetésre
érdemes (valamire)
szükséges (valami valamihez) szükséges a víz a mosakodáshoz
lusta
(valamihez), öreg (valamihez), gyenge (valamihez)
– a való igenévvel kapcsolt célhatározó
az asztalra való terítő (vö. az összetett jelző kérdésével!)
b) névutós főnév
javára az ifjúság javára tesz
c) névmás erre, rá (alkalmas erre, rá)
d) főnévi igenév képes megoldani, törekszik figyelni
e) a való igenévvel kapcsolt célhatározó morzsolni való kukorica, foltozni való ruha
Azt fejezi ki, hogy az alaptagban foglalt megállapítás milyen szempontból, milyen tekintetben, mely megszorítással érvényes.
Tartamhatározó.
Kérdései: mire nézve?, milyen tekintetben?, milyen szempontból?, mire vonatkozólag?
Alaptagja: ige, igenév, melléknév.
a) ragos főnév, melléknév,
névmás
-ban, -ben – igei alaptagok mellett:
akadályoz, egyetért, hibázik, bővelkedik, gyarapodik, különbözik valamiben
– melléknévi alaptagok mellett kötött bővítményként: jártas, járatlan, gyakorlott, gyakorlatlan, tapasztalt, tapasztalatlan, illetékes, illetéktelen, gazdag, szegény, biztos stb. valamiben:
jártas a dolgokban, biztos a szeretetében, ötletekben gazdag
-ra, -re látszatra gyenge, termetre hasonló, szemre szép, süket valamire
-lag, -leg -i képzős mellékneveken:
anyagilag megéri, művészileg kitűnő, szellemileg friss
-nak, -nek figura etymologicában: szépnek szép, újnak új
b) névutós főnév, (névmás)
illetően, illetőleg a részleteket illetően/illetőleg megállapodtunk, a jövőt illetően/illetőleg megnyugodott
tekintve korát tekintve egészséges
képest korához képest fürge
nézve foglalkozására nézve tanár, születésére nézve nem idevalósi
vonatkozólag a fellebbezésre vonatkozólag intézkedtünk
szerint kora szerint lánya lehetne (korára nézve, korát tekintve)
kapcsolatban a kérdéssel kapcsolatban nem született döntés
néhány sajátos szerkezet:
valaminek a terén (névutó), de: ezen a téren pesszimista (ragos főnév)
valaminek a tekintetében (névutó), de: minden tekintetben hű (ragos főnév)
valaminek a szempontjából (névutó), de: ebből a szempontból megfelel (ragos főnév)
c) határozószó alapjában nem rossz, lényegében elégedett vagyok, általában szeretem
d) névmás
ebben, abban ebben hibázik, abban egyetért
e) főnévi igenév (figura etymologicában)
indulni indulhatunk, vanni van
Az alaptagban kifejezett cselekvés-, történés-, minőség-, mennyiség- vagy körülményfogalomnak az erősségét, intenzitását, fokát, mértékét határozza meg.
Kérdései: hogyan?, mennyire?, mennyivel?, milyen fokban?, milyen mértékben?
Tartamhatározó.
Alaptagja: ige, igenév, melléknév, számnév, határozószó, névmás.
a) ragos főnév, melléknév, számnév, névmás
-ban, -ben (jelentős) mértékben növekszik, (nagy) számban vesznek részt, (nagy) részben elvégzi (jelzőjükkel együtt határozzák meg a fok-mértéket)
-ig (bizonyos) fokig, mértékig igaz (a jelző kötelező vonzat)
állig felfegyverez, bőrig ázik, talpig becsületes, fülig szerelmes
-val,
-vel a formáns használati feltételei
– középfokú melléknév, számnév vagy határozószó mellett:
(egy) gondolattal, árnyalattal jobb, több, távolabb, sokkal szebb, jóval kevesebb
– mennyiségjelzővel bővített mértéket jelentő
főneveken:
egy kosárral kap, két pohárral kér, öt méterrel rövidebb
– a növel, csökkent, esik, lemarad stb. igék mellett:
kevéssel, kicsivel, valamennyivel növel, csökkent stb.
– (nagy) számmal, (szép) számmal jelentek meg
-szor, -szer, -ször középfokú melléknév, számnév, határozószó, illetve névmás mellett:
százszor könnyebb, több, közelebb, akkora
-szorta, -szerte, -szörte százszorta nagyobb
-ra, -re percre pontos, apróra meghány
-n, -an, -en égetően sürgős, halálosan komoly, mérsékelten meleg
(viszonyrag nélkül is lehetséges: rettentő sok, egész közel, szörnyű hideg – komplex szerkezetek, ún. fok-mérték határozó értékű jelzős szószerkezetek, melléknévi, számnévi, határozószói alaptaggal), de: egész(en) megváltozott, borzasztó(an) megnyugodott: viszonyrag nélküli fok-mérték határozós szerkezetek (igei alaptaggal)
-ul, -ül hallatlanul érdekes, roppantul jó
(viszonyrag nélkül fok-mérték határozó értékű jelzős szószerkezetek: hallatlan érdekes, roppant jó, mondhatatlan édes)
-szám(ra) szakajtószám teremnek, százszámra szedték
b) névutós főnév, melléknév, számnév
felül várakozáson, átlagon felül teljesít
túl reményen túl valósul meg
mód (módon) rettentő mód(on) elfáradtam
c) határozószó alig, kissé, legalább, egyre, legfeljebb, különösen, nagyon, teljesen, túlságosan, inkább, kevésbé, nagyrészt, mind stb. Pl.: alig ismeri, kissé félénk, különösen kedves stb.
d) névmás ennyire, annyira fél, vágyik rá
e) határozói igenév kérve kér, várva vár
összekapcsolt
fok-mérték
határozó mind egy cseppig megitta, sokkal kevésbé tetszett, egyre inkább megtanulta, egész(en) csordultig töltötte
kettős
fok-mérték határozók fokról fokra tanulta meg, tetőtől talpig felöltözött
Azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés milyen eszközzel megy végbe, kinek vagy minek a segítségével valósul meg. (Ha jelentése valami által, valaminek a segítségével, akkor közvetett eszközt kifejező határozó.)
Tartamhatározó.
Kérdései: kivel?, mivel?, ki által?, mi által?, minek a segítségével?, kinek a segítségével?
Alaptagja: ige vagy igenév.
a)
ragos főnév
-val, -vel minden olyan ige mellett, amelynek jelentése összekapcsolható valamely eszköz fogalmával: játszik, szórakoztat, kínál, jutalmaz, gazdálko-dik valamivel stb.:
borral kínál, viccekkel szórakoztat, kanállal eszik, vonattal megy
-n, -on, -en, -ön zongorán kísér, kukoricán hizlal, hegedűn játszik, pénzen vásárol, postán kapja, vonaton utazik (komplex hely- és eszközhatározó)
-ban, -ben írásban rögzít, készpénzben fizet
-ból, -ből munkájából él (a megélés eszköze!)
-tól, -től közreműködőt
kifejező eszközhatározó a küld és az üzen ige mellett: levelet
küldött a bátyjától
-ért cserét, vételt, eladást jelentő igék mellett: cserél valamit valamiért, száz forintért vettem, pénzért vásárol
-nál, -nél megsüti a tűznél
b) névutós főnév
által látogatások által erősödik a barátság (közvetett eszköz), hirdetés által ismerkedtek meg
révén (személy esetén) Pista révén üzen (közvetett eszköz)
útján szavak útján is megérti (közvetett eszköz)
segítségével barátai segítségével elvégezte a munkát (közvetett eszköz)
c) névmás általam, általad, ezáltal üzent, bármivel
megfőzheted
MGr. eszközlő határozó: a cselekvőt (cselekvéshordozót) nevezi meg. Általában műveltető vagy passzív ige (igenév) vonzata: pl.: kimosatja a ruhát a feleségével. A diákok által elvégzett feladatok jók lettek.
Azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés vagy minőség kinek vagy minek a részére (javára, kárára) megy végbe, illetve kinek a számára szolgál.
Véghatározó.
Kérdései: kinek?, minek?, kinek, minek a
részére; számára?
Alaptagja: ige, igenév, melléknév.
a) ragos főnév (főnévi névmás)
1. igei alaptag mellett
-nak, -nek, –
ad, felel, fizet, használ, szól, parancsol,
engedelmeskedik valakinek;
Évának segít
– személytelen igei állítmányok mellett:
Péternek sietnie kell. (Logikai alany!)
– a birtoklást kifejező van, nincs, sincs mellett:
Péternek van két barátja. (dativus
possessivus)
-ra, -re húsz személyre terít
-hoz, -hez, -höz a gyerekhez egy szavam sem volt
2. melléknévi alaptag mellett
-nak, -nek valaki számára valamiféle jelentőséggel bíró,
-nál, -nél valakit érintő tulajdonságot kifejező
-ra, -re melléknevek mellett:
-ban, -ben formánssal fontos, hasznos, érdekes, jó, tilos valakinek,
illetve:
hasznos a munkában
hasznos a játékoknál
veszélyes az egészségre
c) névutós főnév (főnévi névmás)
számára az iskola számára érkezett
részére a könyvtár részére vette, a gyerekek számára fontos
d) névmás ennek, annak, nekem adta
számomra, részemre készítette
erre, arra tettük félre a pénzt
Azt a személyt, dolgot, minőséget, mennyiséget jelöli meg, akihez vagy amihez történik a hasonlítás.
Tartamhatározó.
Kérdései: kinél?, minél?
Alaptagja: középfokú melléknév, számnév, határozó-szó, hasonlítást kifejező alapfokú névmás vagy valamely mint-tel kapcsolt szófaj.
a) ragos főnév, melléknév,
számnév (névmás)
-nál, -nél magasabb a fiánál, korábban (kelt) a barátjánál, a megszokottnál több, háromnál kevesebb
jobbnál jobb, szebbnél szebb (figura etymologica)
az
egyéb és a más névmás mellett: nem jutott egyéb egy szelet kenyérnél
b) névmás
nálam, nálad, nincs árvább nála
minél, annál minél hamarabb, annál jobb
c) mint-tel kapcsolt hasonlító határozó édesebb, mint a méz
több, mint száz
A NÉVSZÓRAGOK FUNKCIÓI A HATÁROZÓS SZINTAGMÁKBAN
|
1. |
-ban, -ben: |
hely: padban ül idő: szünetben beszélget mód: lépésben megy eszköz: készpénzben fizet fok: (nagyobb) mértékben jut szóhoz ok: meghal valamiben állapot (belső): álmában nevetett állapot (külső): sötétben ül állapot (essivusi): (több) funkcióban szerepelt tekintet: (történelmi) mértékben is jelentős társ: (barátnője) társaságában érkezett számállapot: kettesben jöttek részes: hasznos a munkában aszemantikus: hisz valakiben |
|
2. |
-ba, -be: |
hely: iskolába megy idő: gyermekkorába tért vissza mód: hitelbe vásárol cél: látogatóba indul állapot: hamvába hull eredmény: halomba rak ok: beleőszül a bajba aszemantikus: bajba kerül |
|
3. |
-ból, -ből: |
hely: kiveszi a vázából idő: 1916-ból származó mód: szívből szereti eszköz: (a maga) erejéből érte el ok: kegyelemből kapott eredet: Legyünk rabokból (emberek) állapot: betegségéből felépült cél: szórakozásból megijeszti aszemantikus: jó nyelvtanból |
|
4. |
-n, -on, -en, -ön: |
hely: az asztalon áll idő: nyáron született eszköz: kötélpályákon szállították el állapot (belső): fiatalon sikeres lett állapot (külső): a búcsúestén
találkoztak mód: nevén nevez ok: nevet a viccen aszemantikus: dolgozik valamin |
|
5. |
-ról, -ről: |
hely: leesik a fáról idő: régről maradt mód: névről ismer ok: megismertem a hangjáról állapot (külső): lóhátról nyilaz (mód is) eredet: az apjáról maradt aszemantikus: gondoskodik az édesanyjáról |
|
6. |
-ra, -re: |
hely: főiskolára megy idő: jövőre visszajön szám: harmadszorra értette meg mód: egy ütemre lépnek fok-mérték: percre pontos cél: maradt ajándékra, képes valamire ok: felkapta (a fejét) a névre állapot: nő létére katona tekintet: termetre hasonló, veszélyes a szívre részes: (három) személyre vette eredmény: kopaszra nyírta aszemantikus: kíváncsi az eredményekre |
|
7. |
-nál, -nél: |
hely: (a negyedik) mérföldkőnél lévő idő: ebédnél találkoztak eszköz: szarvánál fogva állapot (belső): eszméleténél volt állapot (külső): holdvilágnál sétál hasonlító: kevesebb tíznél részes: fontos a játéknál aszemantikus: bevágódik valakinél |
|
8. |
-tól, -től: |
hely: a forrástól indultak idő: hajnaltól dolgozott eszköz: egy tanulótól üzente ok: (fejük) fáj a vasalástól eredet: költőinktől származó aszemantikus: eltiltja a barátjától |
|
9. |
-hoz, -hez, -höz: |
hely: a tengerhez utazik részes: gyerekekhez beszél cél: készül a főzéshez, öreg a tanuláshoz aszemantikus: (van) kedve valamihez |
|
10. |
-ig: |
hely: elsétáltak az erdőig idő: egy óráig utaztak fok-mérték: félig igaz |
|
11. |
-t, -tt: |
hely: Pécsett járt |
|
12. |
-nak, -nek: |
hely: nekirepült a toronynak ok: örül a sikernek cél: alkalmas tanárnak állapot: kitaníttatja gépészmérnöknek (komplex) részes: a fiúnak adta tekintet: szépnek szép eredmény: kinevezték igazgatónak (komplex) aszemantikus: hálás a szüleinek |
|
13. |
-ként: |
idő: gyerekként látja (állapot is) állapot (essivusi): rokonként vesz részt mód: simogatásként hatott |
|
14. |
-vá, -vé: |
eredmény: hamvassá vált az út |
|
15. |
-val, -vel: |
idő: az ősz beálltával kezdődik mód: kis betűkkel ír (komplex) fok-mérték: (fél) perccel késte le eszköz: kannával hordta állapot (belső): szenvedéllyel szerette állapot (külső): (Napóleon) vezetésével győztek társ: beszélt Pistával ok: a májával beteg/operálták aszemantikus: elégedett az eredményekkel |
|
16. |
-ért: |
eszköz: készpénzért vásárol ok: meglakol bűneiért cél: megteszi a kedvéért aszemantikus: rajong a színészekért |
|
17. |
-ul, -ül: (főnévi esetrag!) |
cél: segítségül hív eredmény: sportfelelősül választották (komplex) állapot: kényelmetlenül érzi magát |
|
18. |
-ul, -ül: (melléknévi esetrag!) |
mód: kelletlenül csipeget fok-mérték: valószínűtlenül mély állapot: kényelmetlenül érzi magát |
|
19. |
-n, -an, -en: (melléknévi esetrag!) |
számállapot: ketten voltunk mód: szépen beszél fok-mérték: életbevágóan fontos szám: sűrűn hazalátogat állapot: húszévesen ment férjhez |
|
20. |
-képp, -képpen: * |
mód: négyféleképpen oldottuk meg állapot: példaképpen állít (komplex) |
|
21. |
-kor: * |
idő: karácsonykor elutazik |
|
22. |
-nként: * |
hely: vidékenként más idő: időnként találkoztak mód: lassanként sikerül állapot (essivusi): kötetenként ajánl számállapot: páronként léptek be mód: darabonként adta el |
|
23. |
-stul, -stül: * |
társ: családostul érkezik eredet: tövestül kitép (komplex) állapot: ruhástul aludt el |
|
24. |
-anta, -ente: * |
idő: évente elmegy nyaralni |
|
25. |
-lag, -leg: * (melléknévi!) |
mód: beleegyezőleg bólint tekintet: külsőleg megváltozott eredmény: bátorítólag hat |
|
26. |
-szor, -szer, -ször: * (melléknévi!) |
szám: másodszor nősült fok-mérték: ötször nagyobb |
|
27. |
-szorta, -szerte, -szörte: *(melléknévi!) |
fok-mérték: tízszerte nagyobb |
|
28. |
-szám, -számra: * (névutószerű!) |
idő: hétszám nem látta mód: darabszámra vették meg fok-mérték: százszámra talált diót |
* A MGr. képzőszerű ragoknak tekinti őket (vö.: Balogh MGr. 2000: 204.)
* Ha a melléknévnek több jelentése van, akkor több a vonzata is, például: jó valakinek (részeshatározó), jó valakihez (aszemantikus határozó).