Kezdőlap | Tartalomjegyzék | Petrőczy Kata Szidónia |  

Minthogy verseimbe…

Minthogy verseimbe,
Bút lelek mindenbe,
Nő az kín szívembe,
Senki orvos ebbe
Nem lehet, csak mennybe
Az, ki szükségembe,
Segéthet ügyembe,
Szörnyű gyötrelmembe,
Azért őhozzája
Kiáltok ínségembe.

Békességes tűrést adj…

Békességes tűrést adj, édes Jézusom,
Hogy meg ne bántsalak, megváltó Krisztusom,
Kétségbeeséstől őrezz, oh Istenem,
Szűnjék meg, ha tetszik, én súlyos keresztem.

Könnyebbséget érzek szörnyű gyötrölembe…

Könnyebbséget érzek szörnyű gyötrölembe,
Az egy vigasztalás elbágyadt szívembe,
Hogy már nem sokáig leszek ez életbe,
Csendes halál után örvendezek mennybe.

Sok titkos gondolat, jaj, mely szörnyen fáraszt…

Sok titkos gondolat, jaj, mely szörnyen fáraszt,
Időmnek jobb korán kímíletlen aggaszt,
Felyhők szaporodnak sok sóhajtásimmal,
Ágyamot áztatom könnyhullatásimmal.

 

Forrás: RMKT XVII, 16., kiad. S. Sárdi Margit, 131., 132., 136., 140. sz.