7. § Az egyes szám genitivus használata (képzése l. 5. §)

Az egyes szám genitivus legfontosabb funkciója a birtokviszony kifejezése ( l. 13. §), valamint a legtöbb névutó előtt a főnév is genitivusba kerül.

A leggyakoribb, genitivusszal álló névutók:

  Honnan? Hol? Hová?
Hely- vagy időhatározó jelentésű,
irányhármasság szerint többalakú névutók
luota luona luokse
läheltä lähellä lähelle
vierestä vieressä viereen
rinnalta rinnalla rinnalle
päästä päässä päähän
sisältä sisällä sisälle
sisästä sisässä sisään
päältä päällä päälle
jäljestä jäljessä jälkeen
perästä perässä perään
alta alla alle
yltä yllä ylle
ympäriltä ympärillä ympärille
keskeltä keskellä keskelle
edeltä edellä eteen
edestä edessä edestä
kohdalta kohdalla kohdalle
keskuudesta keskuudessa keskuuteen
mukana mukaan
Egyéb jelentésű vagy irányhármasság szerint egyalakú névutók ohi, aikana, kanssa, kautta, kesken, läpi, perusteella, poikki, takia, tähden, vuoksi, yli, ympäri stb.

 

8.§ A hová? kérdésre felelő helyhatározó esetek

BELSŐ: illativus KÜLSŐ: allativus
-(h)Vn, -seen -lle

A) Az allativust a genitivus tövéhez illesztjük, pl. kirja à kirjalle, pöytä à pöydälle

B) Az illativus ragjainak a tőhöz illesztése:

  1. Egy szótagú, hosszú magánhangzóra vagy diftongusra végződő szavakban a -hVn allomorfot használjuk pl.: maa – maahan, suo – suohon stb.
  2. A -Vn allomorfot rövid magánhangzóra végződő szavakban az alanyeset tövéhez illesztve, valamint a nem hangzónyúlásos mássalhangzó végű szavakban a birtokos eset tövéhez illesztve használjuk. NB! Ha az -i végű szóban birtokos esetben az -i-ből -e- lesz, az illativusban is megtörténik ez a változás. Pl.: talo – taloon, kukka – kukkaan, joki – jokeen, de: Helsinki – Helsinkiin; maalaus (maalaukse-n) – maalaukseen, tytär (tyttären) – tyttäreen; tkp. ide tartozik a nainen (naise-n) – naiseen.
  3. A -seen allomorfot a következő esetekben használjuk:
    1. Legalább két szótagú, hosszú magánhangzóra végződő szavakban, pl. Espoo – Espooseen, harmaa – harmaaseen.
    2. Hangzónyúlásos, nominativusban mássalhangzó végű szavakban a birtokos eset tövéhez illesztve, pl.: huone (huonee-n) – huoneeseen, koe (kokee-n) – kokeeseen, patsas (patsaa-n) – patsaaseen, rakas (rakkaa-n) – rakkaaseen.

NB! Az illativusban mindig erős fok van.

 

9.§ Az igék állító és tagadó ragozása jelen időben és az igetípusok

A) Az igeragok

 

Egyes szám

Többes szám

1. személy -n -mme (v. -taan/-tään)
2. személy -t -tte
3. személy V (magánhangzónyúlás) v. – -vat/-vät (v. azonos az egyes számmal)

B) Az igei tőtípusok – állító ragozás

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä,
(s+) -ta/-tä
IV: -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fok-váltakozással i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fok-váltakozással
elää ’él’ antaa ’ad’ juoda ’iszik’ mennä ’megy’/ pestä ’mos’ tarvita ’szüksége van’ haluta ’akar’ pelätä ’fél’ paeta ’menekül’
elän annan juon menen/pesen tarvitsen haluan pelkään pakenen
elät annat juot menet/peset tarvitset haluat pelkäät pakenet
elää antaa juo menee/pesee tarvitsee haluaa pelkää pakenee
elämme annamme juomme menemme/pesemme tarvitsemme haluamme pelkäämme pakenemme
elätte annatte juotte menette/pesette tarvitsette haluatte pelkäätte pakenette
elävät (elää) antavat (antaa) juovat menevät/pesevät tarvitsevat haluavat pelkäävät pakenevät

Az I. csoportba tartozó igék infinitivusában és 3. személyű alakjaiban erős, 1. és 2. személyű alakjaiban gyenge fok van. A II. típusban nincsenek fokváltakozás alá eső igék. A III. típusba tartozó ún. -ele- igék a képző előtti mássalhangzó-kapcsolatban mutatnak fokváltakozást, mely a ragozás során végig megmarad, pl. luetella à luettelen, luettelet, luettelee, luettelemme, luettelette, luettelevat. A IV. típusba tartozó, fokváltakozás alá eső igék infinitivusában gyenge, minden ragozott alakjában viszont erős fok található (ún. ”fordított fokváltakozás”, mely megnevezés a 3. személyű erős fokú alakok miatt ugyanolyan pontatlan, mint a névszótövek esetében volt, vö. 5. §).

A nähdä ’lát’ és tehdä ’tesz, csinál’ ige ragozása eltér a szabályostól (mert kéttövű igék): näen, näet, näkee, näemme, näette, näkevät (näkee), ill. teen, teet, tekee, teemme, teette, tekevät (tekee).

Akárcsak a létige ragozása során, a beszélt nyelvben bármely ige esetében használható a Pl1 alak helyett az ún. passivumi forma ( l. 31. §), valamint a Pl3 alakok helyett a Sg3 alak.

C) A tagadó igeragozás

A tagadó ige ragozása

Egyes szám Többes szám
(minä) en (me) emme
(sinä) et (te) ette
hän/se ei he/ne eivät

Az ige tagadása a tagadó ige ragozott alakjával + a főige ún. függő tövével történik. A függő tövet az egyes szám első személyű alakból a -n személyrag eltávolításával kapjuk meg. Pl.: en elä, et anna, ei juo, emme mene, ette tarvitse, eivät halua (ei halua) stb. A Pl1 beszélt nyelvi alakjának tagadása a passzív tagadó igével (ei) és a passzívum tövével történik: mennään à ei mennä.