7. § Az egyes szám genitivus használata (képzése l. 5. §)

Az egyes szám genitivus legfontosabb funkciója a birtokviszony kifejezése ( l. 13. §), valamint a legtöbb névutó előtt a főnév is genitivusba kerül.

A leggyakoribb, genitivusszal álló névutók:

	Honnan?	Hol?	Hová?
Hely- vagy időhatározó jelentésű, irányhármasság szerint többalakú névutók	luota	luona	luokse
	läheltä	lähellä	lähelle
	vierestä	vieressä	viereen
	rinnalta	rinnalla	rinnalle
	päästä	päässä	päähän
	sisältä	sisällä	sisälle
	sisästä	sisässä	sisään
	päältä	päällä	päälle
	jäljestä	jäljessä	jälkeen
	perästä	perässä	perään
	alta	alla	alle
	yltä	yllä	ylle
	ympäriltä	ympärillä	ympärille
	keskeltä	keskellä	keskelle
	edeltä	edellä	eteen
	edestä	edessä	edestä
	kohdalta	kohdalla	kohdalle
	keskuudesta	keskuudessa	keskuuteen
	–	mukana	mukaan
Egyéb jelentésű vagy irányhármasság szerint egyalakú névutók	ohi, aikana, kanssa, kautta, kesken, läpi, perusteella, poikki, takia, tähden, vuoksi, yli, ympäri stb.

8.§ A hová? kérdésre felelő helyhatározó esetek

BELSŐ: illativus	KÜLSŐ: allativus
-(h)Vn, -seen	-lle

A) Az allativust a genitivus tövéhez illesztjük, pl. kirja à kirjalle, pöytä à pöydälle

B) Az illativus ragjainak a tőhöz illesztése:

Egy szótagú, hosszú magánhangzóra vagy diftongusra végződő szavakban a -hVn allomorfot használjuk pl.: maa – maahan, suo – suohon stb.
A -Vn allomorfot rövid magánhangzóra végződő szavakban az alanyeset tövéhez illesztve, valamint a nem hangzónyúlásos mássalhangzó végű szavakban a birtokos eset tövéhez illesztve használjuk. NB! Ha az -i végű szóban birtokos esetben az -i-ből -e- lesz, az illativusban is megtörténik ez a változás. Pl.: talo – taloon, kukka – kukkaan, joki – jokeen, de: Helsinki – Helsinkiin; maalaus (maalaukse-n) – maalaukseen, tytär (tyttären) – tyttäreen; tkp. ide tartozik a nainen (naise-n) – naiseen.
A -seen allomorfot a következő esetekben használjuk:
1. Legalább két szótagú, hosszú magánhangzóra végződő szavakban, pl. Espoo – Espooseen, harmaa – harmaaseen.
2. Hangzónyúlásos, nominativusban mássalhangzó végű szavakban a birtokos eset tövéhez illesztve, pl.: huone (huonee-n) – huoneeseen, koe (kokee-n) – kokeeseen, patsas (patsaa-n) – patsaaseen, rakas (rakkaa-n) – rakkaaseen.

NB! Az illativusban mindig erős fok van.

9.§ Az igék állító és tagadó ragozása jelen időben és az igetípusok

A) Az igeragok

	Egyes szám	Többes szám
1. személy	-n	-mme (v. -taan/-tään)
2. személy	-t	-tte
3. személy	V (magánhangzónyúlás) v. –	-vat/-vät (v. azonos az egyes számmal)

B) Az igei tőtípusok – állító ragozás

I: mgh + *-a/-ä*		II: -da/-dä	III: -na/-nä, -la/-lä, -ra/-rä, (s+) *-ta/-tä*	IV: *-ta/-tä*
Fokváltakozás nélkül	Fok-váltakozással			*i+-ta/-tä*	más mgh + *-ta/-tä*		*e + -ta/-tä*
Fokváltakozás nélkül	Fok-váltakozással			*i+-ta/-tä*	Fokváltakozás nélkül	Fok-váltakozással	*e + -ta/-tä*
elää ’él’	antaa ’ad’	juoda ’iszik’	mennä ’megy’/ pestä ’mos’	tarvita ’szüksége van’	haluta ’akar’	pelätä ’fél’	paeta ’menekül’
elän	annan	juon	menen/pesen	tarvitsen	haluan	pelkään	pakenen
elät	annat	juot	menet/peset	tarvitset	haluat	pelkäät	pakenet
elää	antaa	juo	menee/pesee	tarvitsee	haluaa	pelkää	pakenee
elämme	annamme	juomme	menemme/pesemme	tarvitsemme	haluamme	pelkäämme	pakenemme
elätte	annatte	juotte	menette/pesette	tarvitsette	haluatte	pelkäätte	pakenette
elävät (elää)	antavat (antaa)	juovat	menevät/pesevät	tarvitsevat	haluavat	pelkäävät	pakenevät

Az I. csoportba tartozó igék infinitivusában és 3. személyű alakjaiban erős, 1. és 2. személyű alakjaiban gyenge fok van. A II. típusban nincsenek fokváltakozás alá eső igék. A III. típusba tartozó ún. -ele- igék a képző előtti mássalhangzó-kapcsolatban mutatnak fokváltakozást, mely a ragozás során végig megmarad, pl. luetella à luettelen, luettelet, luettelee, luettelemme, luettelette, luettelevat. A IV. típusba tartozó, fokváltakozás alá eső igék infinitivusában gyenge, minden ragozott alakjában viszont erős fok található (ún. ”fordított fokváltakozás”, mely megnevezés a 3. személyű erős fokú alakok miatt ugyanolyan pontatlan, mint a névszótövek esetében volt, vö. 5. §).

A nähdä ’lát’ és tehdä ’tesz, csinál’ ige ragozása eltér a szabályostól (mert kéttövű igék): näen, näet, näkee, näemme, näette, näkevät (näkee), ill. teen, teet, tekee, teemme, teette, tekevät (tekee).

Akárcsak a létige ragozása során, a beszélt nyelvben bármely ige esetében használható a Pl1 alak helyett az ún. passivumi forma ( l. 31. §), valamint a Pl3 alakok helyett a Sg3 alak.

C) A tagadó igeragozás

A tagadó ige ragozása

Egyes szám	Többes szám
(minä) en	(me) emme
(sinä) et	(te) ette
hän/se ei	he/ne eivät

Az ige tagadása a tagadó ige ragozott alakjával + a főige ún. függő tövével történik. A függő tövet az egyes szám első személyű alakból a -n személyrag eltávolításával kapjuk meg. Pl.: en elä, et anna, ei juo, emme mene, ette tarvitse, eivät halua (ei halua) stb. A Pl1 beszélt nyelvi alakjának tagadása a passzív tagadó igével (ei) és a passzívum tövével történik: mennään à ei mennä.