12. § A birtoklás kifejezése a finnben

A) A habeo- (’valakinek van valamije’) szerkezetet a finnben a -lla/-llä + on/ei ole + nominativus v. partitivus szerkezet fejezi ki.

NB!

1. A habeo-szerkezetben a létige akkor is egyes számban áll, ha az alany többes számú.

2. A finnben – a magyartól eltérően – a habeo-szerkezetben nem használunk birtokos személyragokat.

Pl. Minulla on auto. ’Van autóm.’ Minulla on uudet kengät. – ’Új cipőm van.’

3. A birtok állhat nominativusban vagy partitvusban. Mindig (tagadáskor is) nominativust használunk az állapotot kifejező szerkezetekben, pl. Minulla on nälkä. – ’Éhes vagyok’ ~ Minulla ei ole nälkä. – ’Nem vagyok éhes.’ Az aika ’idő”, työ ’munka’, raha ’pénz’ szavakkal alkotott szerkezetekben viszont mindig partitivust kell használni: Minulla on aika. – ’Van időm.’ ~ Minulla ei ole aikaa. – ’Nincs időm’.

B) A birtokos jelzős szerkezet a finnben

A finnben a birtokos jelző genitivusba kerül (képzését l. az 5. § -ban), utána a birtokon nincs birtokos személyrag, pl. pojan kirja ’a fiú könyve’, isän poika ’az apa fia’ stb. Ha a mondatban a birtokos jelzős szerkezet nem alany, a szerkezet második tagját a megfelelő esetraggal látjuk el, a birtokos jelző viszont változatlan marad, pl. Pojan kirjassa on sininen kansi. ’A fiú könyvén kék borító van.’ Karin pojalla on uusi auto. ’Kari fiának új autója van.’

C) A birtokos személyragok a finnben

NB!

1. A birtokos személyragokat a szóalak végére tesszük, tehát az esetrag megelőzi a birtokos személyragot, pl. talo-ssa-ni ’házamban’, poja-lle-mme ’fiunknak’ stb.
2. Ha a birtokos nem személyes névmással van kifejezve, akkor a birtokos személyragot nem szabad használni, pl. isän poika ’az apa fia’, pojan kirja ’a fiú könyve’ stb..
3. A birtokos személyragok előtt eltűnik a többes nominativus -t ragja, a genitivus -n ragja, valamint az accusativus -n ragja tehát a taloni alak egyszerre jelenti a következőket: ’házam’, ’házaim’, ’házamnak a…’, ’házamat’, ’házaimat’. Szintén kiesik az illativus -n-je: autoosi ’autódba’, taloonsa ’házába’ stb.
4. A birtokos személyragokat egyes szám alanyesetben az erős fokú, magánhangzó végű tőhöz illesztjük, pl. katu à katuni, poika à poikasi, tyttö à tyttönsä; maalaus à maalauksemme, olut à oluenne, sydän à sydämensä, patsas à patsaansa, taide à taiteensa stb.
5. Ha a genitivusban szó végén -i > -e- változás történik, akkor ez végbemegy a birtokos személyrag előtt is, pl.: tähti à tähteni, käsi à kätesi, järvi à järvensä, jälki à jälkemme, appi à appenne, stb., de: äiti à äitimme, anoppi à anoppinsa stb.
6. A harmadik személyű birtokos személyragok közül a -nsa/-nsä minden helyzetben használható, a -Vn csak magánhangzóra végződő esetragok után, pl. talo+ssa+nsa / talo+ssa+an, poika à poja+lla+nsa / poja+lla+-an, de: auto+-o+nsa, talo+o+-nsa.

D) A magyar -é birtokjelnek és a birtokos névmásnak megfelelő szerkezetek

A finnben nincs a magyar -é birtokjelnek megfelelő szerkezet, ezért ilyen helyzetekben is a genitivust használják, pl. Tämä kissa on Kaisan, eikä Pekan. 'Ez a macska Kaisáé, és nem Pekkáé'. Hasonlóképpen járunk el akkor, amikor a magyarban birtokos névmást használunk: ilyen helyzetben a finnben a személyes névmás birtokos esete áll, pl. Tämä kissa on minun, eikä sinun. 'Ez a macska az enyém, nem a tiéd.' (A birtokos névmás alakjait l. az 5. §-ban.)