18. § A tárgy kifejezése a finnben
A finnben a tárgyat három eset jelölheti: az I. accusativus
egyes számban a genitivusszal, többes számban a
nominativusszal esik egybe; a II. accusativus egyes és többes
számban is a nominativusszal azonos formájú; a partitivus
egyes és többes száma is jelölhet tárgyat.
(A többes számú alakok képzését
l. a 24. §-ban.)
| I. accusativus | II. accusativus | Partitivus | Példa | |
| Tagadó mondat | – | – | + | En lue kirjaa . / En lue kirjoja |
| Passzív mondat ( l. 31. §) | – | + | + | Kirja luetaan. / Kirjaa luetaan. / Kirjoja luetaan. |
| Személytelen vagy necesszív szerkezetű mondat ( l. 9. §) | – | + | + | Pekan täytyy lukea tämä kirja. Pekan täytyy ostaa leipää. Pekalla on mahdollisuus lukea tämä kirja. |
| Felszólító módú állítmány ( l. 21. §) | – | + | + | Lue tämä kirja! Lukekaa tätä kirjaa! |
| Az állítmány érzékelést vagy érzelmet fejez ki | – | – | + | Kuuntelen usein musiikkia. Rakastan sinua. Katsomme elokuvaa. |
| A tárgy anyagnév | –(+) | –(+) | + | Liisa syö leipää. Juhani juo maitoa. Riitta ostaa ruokaa. |
| A cselekvés nem terjed ki a tárgy egészére (részleges tárgy) | – | – | + | Luetko sitä kirjaa? Kuulen ääniä. |
| A cselekvés éppen folyamatban van | – | – | + | Isä lukee kirjaa. Kirjoitan kirjettä. |
| A tárgy többes számú | –/+ | –/+ | + | Äiti lukee paljon kirjoja. Ukko ostaa kengät. Viljon täytyy pestä paidat. |
| A cselekvés nem jár(hat) eredménnyel | – | – | + | Jukka etsii kirjaa. Painan nappia(mutta mitään ei tapahdu). |
| Teljes tárgy (a cselekvés a tárgy teljes egészére kiterjed) | + | – | – | Marja ostaa uuden puseron. Näen pojat, jotka istuvat autossa. |
Az ún. II. accusativus (vagy ragtalan accusativus) valójában az I. (-n ragos) accusativus változata. Mind a két accusativust a teljes tárgy jelölésére használjuk. A két accusativus használatáról az dönt, hogy az accusativust vonzó ige milyen alakban áll, azaz kijelentő és feltételes módú, aktív és személyragos igék mellett I., felszólító módú, passzív és személytelen igék mellett II. accusativust használunk (Pl. Ostan puseron. Osta pusero! täytyy ostaa pusero; ostetaan pusero). Tagadáskor természetesen az ilyen mondatok tárgya is partitivusba kerül. Amennyiben az aktív állító mondat tárgya valamely okból már eleve partitivusban van, az "erősebb" az accusativusnál, tehát a tárgy akkor is megtartja partitivusi formáját, ha a mondat passzív, felszólító vagy személytelen szerkezetre vált át (pl. syön leipää; syö leipää; täytyy syödä leipää; syödään leipää).
19. § A necesszív szerkezet (szükségesség kifejezése) a finnben
A necesszív szerkezetekben a cselekvő mindig genitivusban
áll. A necesszív segédige lehet a täytyy vagy a pitää
’kell’, mely mindig Sg3 alakban áll, pl.:
Minun täytyy mennä kotiin. ’Haza kell mennem.’
Pekan pitää lähteä nyt. ’Pekkának most el kell
indulni(a).’
Mivel a cselekvő genitivusban áll, a teljes tárgy a
necesszív szerkezetekben nominativusba (II. accusativus) kerül,
pl.:
Sinun täytyy ostaa tämä kirja. ’Meg kell venned ezt a
könyvet.’
Liisan pitää oppia tämä. ’Liisának meg kell
tanulni(a) ezt.’
A fentieken kívül további szerkezetek is alkalmasak a
szükségesség kifejezésére, pl: on pakko ’muszáj,
kötelező’, on + 4. infinitivus (
l. 36. §), on +
passzív jelen idejű melléknévi igenév (
l. 33. §).
Teidän on pakko nähdä tämä elokuva. ’Ezt a filmet
muszáj látnotok.’
Pekan on oltava kotona. ’Pekkának otthon kell
lennie.’
A szükségesség tagadása a tagadó ige Sg3 alakjával + a
segédige tövével történik. Tagadáskor segédigeként
leggyakrabban a tarvita ’szükséges’ igét
használjuk; az eddig megismert szerkezetek közül az on
pakko -t és az on + passzív múlt idejű
participiumot is is lehet használni:
Minun ei tarvitse mennä kotiin . ’Nem kell (nem
szükséges) hazamennem.’
Pekan ei tarvitse lähteä nyt . ’Pekkának nem kell
elindulnia most.’
Sinun ei tarvitse ostaa tätä kirjaa . ’Nem kell
megvenned ezt a könyvet.’
Teidän ei ole pakko /ei tarvitse nähdä tämä elokuva .
’Nem muszáj / kell látnotok ezt a filmet.
Minun ei tarvitse mennä sinne . ’Nem kell odamennem.’
Pekan ei ole oltava /ei tarvitse olla kotona .
’Pekkának nem kell / nem szükséges otthon lennie.’
20. § Az imperfectum állító alakja
Az állító imperfectum (múlt idő) jele: -i , előtte az I. tőtípusban ugyanott megy végbe a fokváltakozás, mint a jelen idejű alakokban: az egyes és többes szám 1. és 2. személyében. A III. és a IV. tőtípusban a p, t, k végig erős fokon van. ( l. 9. §). A személyragokat a múlt idő jele mögé tesszük. A személyragok megegyeznek a jelen idejű személyragokkal, különbség csak a Sg3, itt a tővégi magánhangzó imperfectumban nem nyúlik meg. Az -i előtt különböző egyéb változások is végbemennek.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az imperfectum tagadását és a többi múlt időt l. a 25. és 26. §-ban.