31. § A passzívum

A finn passzívum csak részben emlékeztet az indo-európai nyelvekből ismert szenvedő formákra. A legfőbb eltérés az, hogy a finnben passzív alakokat bármely igéből létre lehet hozni, nem csak tárgyasokból, viszont számban és személyben nem változik. (Ezért egyes nyelvtanok negyedik személyként is emlegetik.) Jelentését tekintve a finn passzív igealakok részben szenvedő jelentésűek, részben általános alanyt fejeznek ki, de Pl1 alakok helyett is gyakran ezt használják. Ebben a szerepében kijelentő és feltételes módban inkább csak a beszélt nyelvre jellemző, de felszólító módban még a legkonzervatívabbnak tekinthető nyelvhasználói csoport is ezt fogadta el hivatalos formaként a ’90-es évek egyháznyelvi reformja során.

A) Jelen idejű passzív alakok kijelentő módban

A passzívum végződése -(ta)an/-(tä)an. (A toldalék neve a magyar terminológia szerint képző lenne, a finnek azonban általában jelnek nevezik, ezért mi csak végződésként vagy toldalékként fogjuk emlegetni.) A passzívum jelen idejű végződése a II., III. és IV. csoportba tartozó igék esetében csak -an/-än, melyet a szótári alak (infinitivus) végéhez illesztünk; az I. csoportba tartozó igék esetében -taan/-tään, melyet az infinitivus -a/-ä képzőjének helyére, a fokváltakozós igékben a gyenge fokú tőhöz illesztünk. Az I. csoport a vagy ä tövű igéinek utolsó magánhangzója e-re változik.

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
asutaan annetaan juodaan mennään/pestään tarvitaan halutaan pelätään paetaan

A jelen idejű kijelentő módú passzív alakok tagadása

Tagadása: ei + a passzívum töve. A passzívum tövét úgy kapjuk meg, hogy a passzív igealak végéről levágjuk az -an/-än végződést:
ei asuta, ei anneta, ei juoda, ei mennä, ei pestä, ei tarvita, ei haluta, ei pelätä, ei paeta.

B) A passzívum múlt idejű alakjai

i) A passzív imperfectum végződései -(t)tiin. A hosszú mássalhangzós allomorfot azokban az alakokban használjuk, ahol jelen időben V+ -taan/-tään végződés áll, a rövid mássalhangzóst minden más esetben.

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
asuttiin annettiin juotiin mentiin/pestiin tarvittiin haluttiin pelättiin paettiin

Tagadása: ei + passzív múlt idejű melléknévi igenév. A passzív múlt idejű melléknévi igenevet úgy kapjuk, hogy a passzív imperfectum végződésének -iin elemének helyére -u/-y-t teszünk: annettu, juotu, menty, pesty, tarvittu, haluttu, pelätty, paettu.

A tagadó passzív imperfectum tehát a következőképpen néz ki:

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
ei asuttu ei annettu ei juotu ei menty/pesty ei tarvittu ei haluttu ei pelätty ei paettu

ii) A passzív perfectum összetett igealak, melyet a létige jelen idejű Sg3 alakjából és a passzív múlt idejű melléknévi igenévből állítunk össze.

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
on asuttu on annettu on juotu on menty/pesty on tarvittu on haluttu on pelätty on paettu

Tagadása a ragozott igealak tagadásával történik, azaz ei ole + passzív múlt idejű melléknévi igenév:

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
ei ole asuttu ei ole annettu ei ole juotu ei ole menty/pesty ei ole tarvittu ei ole haluttu ei ole pelätty ei ole paettu

iii) A passzív plusquamperfectum összetett igealak, melyet a létige múlt idejű (imperfectum) Sg3 alakjából és a passzív múlt idejű melléknévi igenévből állítunk össze.

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
oli asuttu oli annettu oli juotu oli menty/pesty oli tarvittu oli haluttu oli pelätty oli paettu

Tagadása a ragozott igealak tagadásával történik, azaz ei ollut + passzív múlt idejű melléknévi igenév:

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
ei ollut asuttu ei ollut annettu ei ollut juotu ei ollut menty/pesty ei ollut tarvittu ei ollut haluttu ei ollut pelätty ei ollut paettu

C) A passzívum conditionalisa

A feltételes mód jele a passzív alakokban is az -isi, melyhez még egy -in személyrag is járul. A passzív feltételes módú alakot a legegyszerűbben úgy kapunk meg, ha a passzív imperfectumi alak végződésének -iin eleme helyére a magánhangzó-harmóniának megfelelően -a vagy -ä kerül, és ehhez illesztjük az -isi módjelet és az -in személyragot.

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
asuttiin annettiin juotiin mentiin/pestiin tarvittiin haluttiin pelättiin paettiin
asuttaisiin annettaisiin juotaisiin mentäisiin/pestäisiin tarvittaisiin haluttaisiin pelättäisiin paettaisiin

Tagadása: ei + a passzív conditionalis töve, melyet úgy kapunk, hogy a passzív conditionalisi alakból legvágjuk az -in személyragot:

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
asua antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
ei asuttaisi ei annettaisi ei juotaisi ei mentäisi/pestäisi ei tarvittaisi ei haluttaisi ei pelättäisi ei paettaisi

 

32. § A potentialis (lehetőségi mód)

A finnben az eddig megismert igemódok mellett van egy negyedik mód is, a potentialis, azaz lehetőségi mód. Ennek jele a -ne-, melyet ugyanahhoz a tőhöz illesztünk, mint a múlt idejű aktív melléknévi igenév -nut/-nyt képzőjét. A potentialis jele után természetesen személyragot is kell használni:

I: mgh + -a/-ä II: -da/-dä III: -na/-nä, -la/-lä,
-ra/-rä, (s +) -ta/-tä		 IV: V+ -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással     i+-ta/-tä más mgh + -ta/-tä e + -ta/-tä
Fokváltakozás nélkül Fokváltakozással
elää antaa juoda mennä/pestä tarvita haluta pelätä paeta
elänen antanen juonen mennen/pessen tarvinnen halunnen pelännen paennen
elänet antanet juonet mennet/pesset tarvinnet halunnet pelännet paennet
elänee antanee juonee mennee/pessee tarvinnee halunnee pelännee paennee
elänemme antanemme juonemme mennemme/pessemme tarvinnemme halunnemme pelännemme paennemme
elänette antanette juonette mennette/pessette tarvinnette halunnette pelännette paennette
elänevät antanevat juonevat mennevät/pessevät tarvinnevat halunnevat pelännevät paennevat

A létige potentialisi alakját szuppletív tőből hozzuk létre: liene-. Ragozása: lienen, lienet, lienee, lienemme, lienette, lienevät.

A potentialis perfectumát ezzel a létigei alakkal és az aktív múlt idejű mellékmévi igenévvel ( l. 25§) képezzük: lienen saapunut 'talán megérkeztem', lienet saapunut ' talán megérkeztél', hän lienee saapunut 'talán megérkezett', lienemme saapuneet ' talán megérkeztünk', lienette saapuneet ' talán megérkeztetek', he lienevät saapuneet 'talán megérkeztek'.

A potentialist a beszédben nagyon ritkán használják, és ma már az írott nyelvben is gyakoribb a körülírás, pl. az ehkä ’talán’ szóval vagy a voida, saada ’tud, szabad, képes, -hat/-het’ segédigével.