Zárja be a szómagyarázat ablakát! Jelmagyarázat Nyomtassa ki a dokumentumot!

TAXONÓMIA

A taxonómia a görög taxis (rend), valamint nomos (törvény) szavakból származik. A taxonómia fő ismérvei: 1) olyan szigorú osztályozás, amelyben az egyes osztályokon belül szigorúan azonos elvek szerint történik a besorolás, mégpedig úgy, hogy az elemek kiadják az adott osztály teljességét; 2) az elemek, illetve az egyes osztályok és alosztályok között hierarchia van, azaz a magasabb szint magába foglalja és tételezi az alacsonyabbat.

(V. ö. Zsolnai József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia.
ÉKP. Központ – Holnap Kkt. – Tárogató Kiadó, Budapest, 1995. 126. o., Hajnal Albert: A modellek modellje – Rendszerkutatás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 371-374. o.)


Pedagógiai taxonómia:
olyan osztályozási rendszer, amely a hierarchia elve alapján igyekszik kategorizálni bizonyos pedagógiai fogalmakat, legtöbbször pedagógiai célokat. A pedagógiai taxonómia – más szóval – származtatott célrendszer, melynek elvi és logikai kapcsolatban kell állnia az oktatás, képzés általános céljaival.

(V. ö.: Szabolcs Éva: A taxonómia továbbfejlesztésének elméleti és
gyakorlati törekvései. Magyar Pedagógia 1983. 4. sz. 426-435. o.)


A pedagógiai szakirodalomban először a követelmények taxonomizálásával találkozhattunk. A követelmények rendszerezésével, a követelményekből levezetett taxonómiákkal kapcsolatos elméleti, alapozó munka megkezdése az amerikai Benjamin Bloom nevéhez fűződik.
Bloom és munkatársai a tanulási célok három szféráját (területét) határozták meg:
  • a kognitív követelmények rendszerét,
  • az affektív követelmények rendszerét,
  • a pszichomotoros követelmények rendszerét.

(V. ö. S. B. Bloom: Taxonomy of Educational Objectives: Cognitive
Domain. McKay, New York, 1956; R. D. Krathwohl
– S. B. Bloom – B. B. Masia: Taxonomy of Educational
Objectives: Affective Domain. McKay, New York, 1964;
R. H. Dave: Taxonomy of Educational Objectives and Achievement
Testing. In: Developments in Educational Testing.
London, University of London Press, 1969.
A. J. Harrow: A Taxonomy of Psychomotor Domain.
Mc.Kay, New York,1972.)

    A követelménytaxonómia rendszerét, a taxonómiai gondolkodás lényegét a következő rendszer illusztrálja.

Általános pedagógiai követelményrendszer

    Affektív követelmények
  1. Befogadás (készség érdeklődések, attitűdök és értékek befogadására)
  2. Válaszadás (reagálás érdeklődések, attitűdök és értékek szerint)
  3. Értékek kialakítása (értékbeli különbségek érzékeltetése)
  4. Értékrendszer kialakítása
  5. Az értékrendszer belső, jellemképző erővé alakítása (világnézet)

    Pszichomotoros követelmények
  1. Utánzás (mozgások másolása, izomkoordináció nélküli mozgások)
  2. Manipuláció (szenzoros korrekciók végrehajtása, felesleges mozdulatok kiküszöbölése, a mozgási sebesség növelésének képessége, módosítások elvégzése)
  3. Artikuláció (különböző mozgások koordinálása, hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzésének képessége)
  4. Automatizálás (rutin és spontán mozgások végrehajtása)

    Kognitív követelmények
    1. Ismeret
        1.1. Tények és elemi információk ismerete
        1.2. Fogalmak, törvények, konvenciók és szabályok ismerete
        1.3. Alapelvek, elméletek és rendszerek ismerete
    2. Megértés
        2.1. Egyszerű összefüggések megértése
        2.2. Bonyolultabb összefüggések megértése (értelmezés, átkódolás, transzformálás, továbbfejlesztés)
    3. Alkalmazás
        3.1. Alkalmazás ismert szituációban
        3.2. Alkalmazás új szituációban
    4. Magasabbrendű műveletek
        4.1. Analízis
        4.2. Szintézis
        4.3. Értékelés

(V. ö. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992,
OKKER Kiadó, Budapest, 2000.)

    Az alábbi példa a természettudományi tantárgyak tanulásának – L. E. Klopfer által kidolgozott – taxonómiájából mutatja az affektív tanulási célok területét:

Beállítottságok (attitűdök) és érdeklődések a természettudomány tanulásával kapcsolatban

  1. Pozitív beállítottság a természettudomány és a tudósok munkája iránt
  2. Pozitív beállítottság a tudományos kutatás módszere, mint a problémák megoldásának módja iránt
  3. A tudományos gondolkodás iránti általános jellegű pozitív attitűd
  4. A természettudományos tárgyak kedvvel való tanulása
  5. Érdeklődés a természettudományos és az azzal rokon tevékenységek (pl. gyűjtés, kísérletezés, olvasmányok stb.)
  6. A természettudományos érdeklődésnek megfelelő pályairányulás.

(V. ö. L. E. Klopfer: The IEA Study in Science. Holt, Rinehart, Winston,
New York, 1971.; Vári Péter: Cél- és követelményrendszer.
OOK, Veszprém, 1980.)

    A következő példa az alsó tagozatos természetismeret tantárgyra vonatkoztatva írja le a pszichomotoros szféra elemeit (a tanulói tevékenységek oldaláról)

I. A megfigyelés

  1. A vizuális, az akusztikus, a tapintási és szaglási közvetlen megfigyelés begyakorlottsága, összekapcsolása az értelmi tevékenységgel (verbalizálás stb.)
  2. A tapasztalati anyag reprodukálása (rajzolás, gyurmázás, papírmunkák, írásjelek és szimbólumok használata, montázskészítés)

II. Összehasonlítás

  1. Becslés és mérés (fizikai, kémiai, biológiai dimenziók vizsgálata)
  2. Emberismeret és önismeret

III. Elemzés

  1. Konkrét tárgyak, képek, rajzok elemekre bontása, szétszedés konkrétan és szimbólikusan
  2. Konstrukciós játékokkal való foglalkozás
  3. Konstrukciós feladatok megoldása, egyszerű laboreszközökkel való munkálatok véghezvitele

IV. Szintézis

  1. Összerakás, egybeépítés elemekből, eszközökből. Egyszerű fizikai, kémiai és biológiai kísérletek

V. Kísérletezés és problémamegoldás

  1. Kísérleti eszközökkel való esztétikus, biztonságos és pontos munka
  2. Információrögzítő berendezések ismerete, használata (magnetofon, fényképezőgép, zsebszámológép, írógép stb.)

VI. Információs készségek

  1. Vázlatkészítés, jegyzőkönyvkészítés, rajzolás, illusztrálás
  2. Könyv- és könyvtárhasználat, jegyzetelés
  3. Adatgyűjtés és csoportosítás

VII. Természetgondozás

  1. Élő növények, állatok gondozása, nevelése
  2. Egészséges életmód és szokásrendszer megvalósítása
  3. Mentalhigiene és az önnevelés alapjainak elsajátítása
  4. Természetvédelem gyakorlati feladatainak ellátása

(V. ö. Havas Péter: Egy alsó tagozatos természettudományos tantárgy taxonómiai keretei. Kutatási jelentés. Budapest, 1982.)

    A következő példában a kognitív taxonómia 1. ismeret, 2. megértés, 3. alkalmazás, 4. magasabb rendű műveletek (4. 1. analízis, 4. 2. szintézis, 4. 3. értékelés) értelmezését, s egy-egy példával történő illusztrálását követheti nyomon.

A kognitív taxonómia egyes szintjeinek értelmezése Példák a kognitív taxonómia egyes szintjeire
1. Ismeret
A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni. A tanuló fel tudja sorolni az európai királyságokat. A tanuló meg tudja határozni az energia fogalmát, és fel tudja sorolni a fajtáit.
2. Megértés
A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajtatartalommal hozná kapcsolatba. A tanuló el tudja magyarázni az I. világháború kitörésének okát. A tanuló le tud fordítani egy bekezdést angolról magyarra. A tanuló példát tud mondani egyenes vonalú egyenletes mozgásra.
3. Alkalmazás
A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni. A tanuló képes a barométer segítségével előre jelezni az időt. A tanuló képes megtalálni az ismeretlent az egyenletben.
4. Magasabb rendű műveletek
4. 1. Analízis
A tanuló képes a közlést összetevő elemeire, részeire bontani. A tanuló képes összehasonlítani különböző társadalmi körök politikai célkitűzéseit.
4. 2. Szintézis
A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, és összerakni ezeket egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni. A tanuló képes összefüggő dolgozatot írni a nyaralásról.
4. 3. Értékelés
A tanuló képes mennyiségi és minőségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. A tanuló képes megítélni, hogy adott osztálybeli események mennyiben felelnek meg a demokratizmus szabályainak.

(V. ö. Falus Iván – Szivák Judit: Didaktika.
Comenius Bt., Pécs, 1996. 21-22. o.)


A dokumentum forrása:

Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez

Szerkesztette: Bárdossy Ildikó – Forray R. Katalin – Kéri Katalin

PTE BTK Neveléstudományi Intézet
HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0 jelű projekt
Pécs, 2006. május 31.

Pécsi Tudományegyetem — Bölcsészettudományi Kar — Neveléstudományi Intézet – http://nti.btk.pte.hu/
H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. — Tel: (72) 503-600 / 4555, 4221 – Fax: (72) 213-418 / 4003

Az elektronikus változatot készítette:
Ambrus Attila József
()