A családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthető szakaszok vannak,
melyek mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal. Az új fejlődési
szakasz elérése új működésmód kialakulását is szükségessé teszi. Egy családot
nagyban meghatároz, hogy milyen életciklusban van, és így milyen feladatok
megoldása köré szerveződik éppen a család élete. Ennek értelmezéséhez keretet
ad a dinamikus családszociológiában ismeretes Hill és Rodgers- féle
családi életciklus modell. Ez a modell azt mondja, hogy a család
folyamatosan megújítja önmagát, méghozzá azért, mert olyan változások, fontos
események történnek vele, melyek megváltoztatják, alakítják a családban lévő
kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat (Dallos - Procter, 2001).
A különböző szakaszokban eltérő kérdésekkel
és problémákkal kell szembenézni. Ezeket az újabb feladatokat hívjuk „normál krízisnek” (Komlósi,
2000.). Fordulópont jellegű időszakokról van szó, amikor a különböző hatások
változtatások kívánnak meg a család életében, működésében. Igazi krízis akkor
keletkezik, ha a család nem tudja funkcióit rugalmasan működtetni, nem tud
változni, és nem tudja az új szerepek által megkívánt
újfajta helyzetet jól kezelni.
A családfejlődési szakaszok a következők:
· Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül.
· Csecsemős család
· Kisgyermekes család (2,5
- 6 éves korig)
· Család iskoláskorú gyermekkel (6 - 12 éves
korig)
· Család serdülőkorú gyermekkel
· A felnövekedett gyermeket kibocsátó család
· Magukra maradt, még aktív szülők családja
· Inaktív öreg házaspár családja.
Minden szakaszban vannak
bizonyos veszteségek, melyeket az új szakaszba lépéssel él, tapasztal meg a
család. Nagy kérdés, hogy a család hogyan birkózik meg ezekkel a
veszteségekkel, változásokkal. Ha mereven ragaszkodik a régi működésmódhoz, és
nem tudja felvállalni az új helyzetet, akkor a fejlődése, a fejlődéssel együtt
járó változásokkal való megküzdése is nehezített lesz. Továbbá viszi magával a
többi szakaszba is a fel nem dolgozott, éppen ezért problémaként jelentkező
változásokat. Ha nem tudja elfogadni, hogy ezek a változások természetes és
szükségszerű velejárói a fejlődésnek, akkor negatív kimenetei is lehetnek egy-
egy szakasznak.
A következő táblázatban két
szakasz veszteségeit, új helyzetének jellemzőit, a szakaszban elérendő célokat
és az esetleges negatív (patológiás) kimenet lehetőségeit tüntettük fel.
|
Veszteségek |
Új szükségletek, újfajta helyzet |
Elérendő cél |
Problémás kifejlet |
6 - 10 éves korú iskolás
gyermek a családban |
Gondtalanság, a gyermek és a család felelőtlenebb helyzete. |
Családon kívüli kapcsolatok bővülése, a szülő esetleges szorongása a gyermek és közvetve a család megmérettetésétől. |
A gyermeknél: latencia, belső nyugalom, feladattudat, feladattartás. Szülőknél: újfajta kontroll a gyermekkel kapcsolatban és új napi struktúra. |
Negatív énkép, görcsös teljesítménycentrikusság, szorongás. |
10 - 14 éves korú
iskolás gyermek a családban |
Belső egyensúly, stabilan elfogadó környezet. |
Biztonságkeresés, a kiegyensúlyozatlanság kezelése, szülő- gyermek kapcsolat „hangvétele” változik, a gyermeki és felnőtti viselkedés közötti oszcillálás. |
Stabil, konzekvens elvárások, értékrend közvetítése a gyermek felé. |
Instabil környezet, értékvesztés. |
Serdülő gyermeket
(14 - 18 éves korig) nevelő család |
Az aszimmetrikus szülő- gyermek kapcsolat, régi családi normarendszer. |
A szülőszerep elbizonytalanodása, a gyermek értékkeresése, a családi normák felülvizsgálata. |
Új normarendszer és kommunikációs mód kialakítása a családban, a gyermek identitásának megszilárdulása. |
Identitás szétesése, deviancia, kriminalitás, a szülős és a gyermek közötti kapcsolat teljes diszharmóniája. |
1. táblázat: A családi életciklus