5. A családi élet fejlődése és változásai (Busi Etelka)

 

A családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthető szakaszok vannak, melyek mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal. Az új fejlődési szakasz elérése új működésmód kialakulását is szükségessé teszi. Egy családot nagyban meghatároz, hogy milyen életciklusban van, és így milyen feladatok megoldása köré szerveződik éppen a család élete. Ennek értelmezéséhez keretet ad a dinamikus családszociológiában ismeretes Hill és Rodgers- féle családi életciklus modell. Ez a modell azt mondja, hogy a család folyamatosan megújítja önmagát, méghozzá azért, mert olyan változások, fontos események történnek vele, melyek megváltoztatják, alakítják a családban lévő kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat (Dallos - Procter, 2001).

A különböző szakaszokban eltérő kérdésekkel és problémákkal kell szembenézni. Ezeket az újabb feladatokat hívjuk „normál krízisnek” (Komlósi, 2000.). Fordulópont jellegű időszakokról van szó, amikor a különböző hatások változtatások kívánnak meg a család életében, működésében. Igazi krízis akkor keletkezik, ha a család nem tudja funkcióit rugalmasan működtetni, nem tud változni, és nem tudja az új szerepek által megkívánt újfajta helyzetet jól kezelni.

A családfejlődési szakaszok a következők:

 

·       Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül.

·       Csecsemős család

·       Kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig)

·       Család iskoláskorú gyermekkel (6 - 12 éves korig)

·       Család serdülőkorú gyermekkel

·       A felnövekedett gyermeket kibocsátó család

·       Magukra maradt, még aktív szülők családja

·       Inaktív öreg házaspár családja.

 

Minden szakaszban vannak bizonyos veszteségek, melyeket az új szakaszba lépéssel él, tapasztal meg a család. Nagy kérdés, hogy a család hogyan birkózik meg ezekkel a veszteségekkel, változásokkal. Ha mereven ragaszkodik a régi működésmódhoz, és nem tudja felvállalni az új helyzetet, akkor a fejlődése, a fejlődéssel együtt járó változásokkal való megküzdése is nehezített lesz. Továbbá viszi magával a többi szakaszba is a fel nem dolgozott, éppen ezért problémaként jelentkező változásokat. Ha nem tudja elfogadni, hogy ezek a változások természetes és szükségszerű velejárói a fejlődésnek, akkor negatív kimenetei is lehetnek egy- egy szakasznak.

A következő táblázatban két szakasz veszteségeit, új helyzetének jellemzőit, a szakaszban elérendő célokat és az esetleges negatív (patológiás) kimenet lehetőségeit tüntettük fel.

 

 

Veszteségek

Új szükségletek, újfajta helyzet

Elérendő cél

Problémás kifej­let

6 - 10 éves korú is­kolás gyermek a családban

Gondtalanság,

a gyermek és a család felelőtle­nebb helyzete.

Családon kívüli kapcsolatok bővü­lése,

a szülő esetleges szorongása a gyer­mek és közvetve a család megméret­tetésétől.

A gyermeknél: la­tencia, belső nyu­galom, feladattu­dat, feladattartás. Szülőknél: újfajta kontroll a gyer­mekkel kapcsolat­ban és új napi struktúra.

Negatív énkép, görcsös teljesít­ménycentrikusság, szorongás.

10 - 14 éves korú iskolás gyermek a családban

Belső egyensúly,

stabilan elfogadó környezet.

Biztonságkeresés, a kiegyensúlyozat­lanság kezelése,

szülő- gyermek kapcsolat „hang­vétele” változik,

a gyermeki és fel­nőtti viselkedés közötti oszcillálás.

Stabil, konzekvens elvárások, érték­rend közvetítése a gyermek felé.

 

Instabil környezet, értékvesztés.

Serdülő gyerme­ket (14 - 18 éves korig) nevelő csa­lád

Az aszimmetrikus szülő- gyermek kapcsolat, régi családi norma­rendszer.

A szülőszerep el­bizonytalanodása,

a gyermek érték­keresése,

a családi normák felülvizsgálata.

Új normarendszer és kommunikációs mód kialakítása a családban,

a gyermek identi­tásának megszilár­dulása.

Identitás szétesé­se,

deviancia, krimi­nalitás, a szülős és a gyermek közötti kapcsolat teljes diszharmóniája.

1. táblázat: A családi életciklus