5. A családi élet fejlődése és változásai (Busi Etelka)

A családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthető szakaszok vannak, melyek mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal. Az új fejlődési szakasz elérése új működésmód kialakulását is szükségessé teszi. Egy családot nagyban meghatároz, hogy milyen életciklusban van, és így milyen feladatok megoldása köré szerveződik éppen a család élete. Ennek értelmezéséhez keretet ad a dinamikus családszociológiában ismeretes Hill és Rodgers- féle családi életciklus modell. Ez a modell azt mondja, hogy a család folyamatosan megújítja önmagát, méghozzá azért, mert olyan változások, fontos események történnek vele, melyek megváltoztatják, alakítják a családban lévő kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat (Dallos - Procter, 2001).

A különböző szakaszokban eltérő kérdésekkel és problémákkal kell szembenézni. Ezeket az újabb feladatokat hívjuk „normál krízisnek” (Komlósi, 2000.). Fordulópont jellegű időszakokról van szó, amikor a különböző hatások változtatások kívánnak meg a család életében, működésében. Igazi krízis akkor keletkezik, ha a család nem tudja funkcióit rugalmasan működtetni, nem tud változni, és nem tudja az új szerepek által megkívánt újfajta helyzetet jól kezelni.

A családfejlődési szakaszok a következők:

· Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül.

· Csecsemős család

· Kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig)

· Család iskoláskorú gyermekkel (6 - 12 éves korig)

· Család serdülőkorú gyermekkel

· A felnövekedett gyermeket kibocsátó család

· Magukra maradt, még aktív szülők családja

· Inaktív öreg házaspár családja.

Minden szakaszban vannak bizonyos veszteségek, melyeket az új szakaszba lépéssel él, tapasztal meg a család. Nagy kérdés, hogy a család hogyan birkózik meg ezekkel a veszteségekkel, változásokkal. Ha mereven ragaszkodik a régi működésmódhoz, és nem tudja felvállalni az új helyzetet, akkor a fejlődése, a fejlődéssel együtt járó változásokkal való megküzdése is nehezített lesz. Továbbá viszi magával a többi szakaszba is a fel nem dolgozott, éppen ezért problémaként jelentkező változásokat. Ha nem tudja elfogadni, hogy ezek a változások természetes és szükségszerű velejárói a fejlődésnek, akkor negatív kimenetei is lehetnek egy- egy szakasznak.

A következő táblázatban két szakasz veszteségeit, új helyzetének jellemzőit, a szakaszban elérendő célokat és az esetleges negatív (patológiás) kimenet lehetőségeit tüntettük fel.

	Veszteségek	Új szükségletek, újfajta helyzet	Elérendő cél	Problémás kifejlet
6 - 10 éves korú iskolás gyermek a családban	Gondtalanság, a gyermek és a család felelőtlenebb helyzete.	Családon kívüli kapcsolatok bővülése, a szülő esetleges szorongása a gyermek és közvetve a család megmérettetésétől.	A gyermeknél: latencia, belső nyugalom, feladattudat, feladattartás. Szülőknél: újfajta kontroll a gyermekkel kapcsolatban és új napi struktúra.	Negatív énkép, görcsös teljesítménycentrikusság, szorongás.
10 - 14 éves korú iskolás gyermek a családban	Belső egyensúly, stabilan elfogadó környezet.	Biztonságkeresés, a kiegyensúlyozatlanság kezelése, szülő- gyermek kapcsolat „hangvétele” változik, a gyermeki és felnőtti viselkedés közötti oszcillálás.	Stabil, konzekvens elvárások, értékrend közvetítése a gyermek felé.	Instabil környezet, értékvesztés.
Serdülő gyermeket (14 - 18 éves korig) nevelő család	Az aszimmetrikus szülő- gyermek kapcsolat, régi családi normarendszer.	A szülőszerep elbizonytalanodása, a gyermek értékkeresése, a családi normák felülvizsgálata.	Új normarendszer és kommunikációs mód kialakítása a családban, a gyermek identitásának megszilárdulása.	Identitás szétesése, deviancia, kriminalitás, a szülős és a gyermek közötti kapcsolat teljes diszharmóniája.

1. táblázat: A családi életciklus