2. 1. A család fogalmának értelmezése (Bodonyi Edit – Hegedűs Judit)

Ha egyszerűen akarjuk meghatározni a család fogalmát, akkor a következőt mondhatjuk: a családot más csoportoktól az különbözteti meg, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző (legalább két) generációhoz tartoznak. A család reprodukálja önmagát; vagyis nem új tagok fölvétele révén egészül ki, hanem „önerőből”.

Különböző társadalomtudományok kutatják a családot. Így például a néprajzi megközelítés a házasság szerint a családok három típusát különbözteti meg: monogám az a család, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul. Poligám családról akkor beszélünk, ha a házasságot egy férfi több nővel köti. A legritkábban előforduló a poliandrén család, ahol egy nő több férfival házasodik.

A házastárs megválasztása szerint – de leginkább a feleség kiválasztására kell gondolni – ismerünk endogám házasságot, ahol a házastárs ugyanabból a társadalomból (csoportból, törzsből, településből stb.) való. Az ilyen házasságon alapuló család elsősorban a primitív természeti népeknél ismert. Ezzel szemben beszélhetünk egzogám házasságról, ahol csak más társadalomból választható a házastárs.

A jogi megközelítés többek között a családon belüli hatalmi viszonyok megoszlását vizsgálja. Ahogy azt a történeti résznél olvashattuk, a korábbi évszázadokban elsősorban patriarchális családról beszélhettünk, ahol az apa, míg a matriarchális családban az anya jogán öröklődik a vagyon és vele a legfontosabb hatalmi viszonyok is. A jelenlegi jogi szabályozás (az 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról) szerint egyenesági rokonság azok között van, akik közül az egyik a másiktól származik. Ők alkotják a magcsaládot, míg oldalági rokonságról beszélünk akkor, ha legalább egy közös felmenő rokonuk van a felek között (1952. évi IV. törvény 34. §).

A családnak, mint szociológiai értelemben vett csoportnak az egyik jellemzője, hogy legalább két generáció él benne együtt. A szociológiai megközelítés elsősorban a család szerkezetéből indul ki. Ha csak két generáció (szülők, gyerekek) él együtt, akkor családmagról, vagyis nukleáris családról beszélünk. Ha kettőnél több generáció él együtt (főleg faluhelyen), akkor nagycsaládról van szó. Természetesen előfordul, hogy sem kis-, sem nagycsaláddal nem találkozunk tiszta formában. Az elvált szülőt, aki egyedül neveli gyermekét, családtöredéknek hívjuk (Kozma, 1999, 125-126. p.). A következőkben ezekről a családtípusokról lesz szó.