2. 4. 1. Biológiai funkció

A család egyik legfontosabb funkciója a reprodukciós funkció. A magyar családok reprodukciós funkcióját jellemzi, ahogy azt már korábban is említettük, csekély a gyermekvállalási kedv, kevés a születések száma, elégtelen a népesség demográfiai utánpótlásához.

A népesség utánpótlása mint a család funkciója, szülői és társadalmi szempontból is alapvetően fontos és nélkülözhetetlen, hiszen ez teszi lehetővé minden egyes ember számára a társadalom megőrzését és továbbvitelét, továbbfejlődését. Napjainkban a gyermekvállalást leggyakrabban anyagi megfontolások szabályozzák, mert nyilvánvaló, hogy a gyermek/gyermekek vállalása jelentős gazdasági vállalás is, amely nehézségeket idézhet elő a család fenntartásában, működésében. A társadalom és a család érdekei így összeütközésbe kerülhetnek, hiszen a társadalmi érdek azt kívánná, hogy a társadalom biológiai reprodukciója megvalósuljon, hogy a lélekszám növekedjen.

A biológiai kötődés is összetartó erő, hiszen a családi közös gének, az egyes embert túlélő genetikai anyag, természetes szülők esetében (nem örökbefogadásnál), igen erős kötelék. Statisztikai valószínűséggel minden gyermek 50%-ban az édesanyja, 50%-ban az édesanyja génjeit örökli. Aki a gyermekét szereti, az gyermekében a gyermek másik szülőjét is szereti. A családok felbomlásakor, a szülők elválhatnak jogilag, külön élhetnek, új családot alapíthatnak, de bármely szülőpárt mindig összeköt a közös gyermeke. Ágytól, asztaltól, jogi kötéstől lehet válni, de a szülőtárstól, amíg gyermekük összeköti őket, genetikailag lehetetlen a válás. Ez a biológiai kötöttség nem bontható. Ezért is van az, hogy a gyermekek sínylik meg leginkább a családok felbomlását, és ezért kell a szülőtársaknak közös gyermekük érdekében, életében, nevelésében minden nehézség közepette is – lehetőség szerint társként – részt venni.

Vannak biológiai szempontból nézve sajátos emberi motívumaink is Ezek közül talán a legfontosabbak a kreatív hajlam és a bensőséges kapcsolat igénye. Maslow motivációs elmélete szerint, a személyiség fejlődésének alapjait, szinte első helyen a jó családi környezet biztosítja. A Maslow által leírt, emberi szükségletek piramisának (modell) alapját az élettani, biológiai szükségletek adják, majd ezekre épülve, velük szoros összefüggésben és optimális esetben, jól működő családi környezetben épül ki és szilárdul meg az ember biztonságérzete, jelenik meg a biztonság-szükséglet, odatartozás érzése, ragaszkodás, érzelmek, amelyek átvezetik a társadalmi lét szükségleteibe.

Szorosan a biológiai funkcióhoz kapcsolódik az, hogy a nemi szerepek elsajátításának megalapozása is a családban történik. Pusztán biológiai szempontból értelmezve, a magzat, a fogantatása pillanatától emberi lény, hiszen az emberré válás összes lehetőségeit hordozza. Az is eldől a fogamzás pillanatában, hogy milyen nemű lesz. Későbbi pszichoszexuális fejlődésének alapjait megadják a szülők nemi mintái és viszonyuk egymáshoz. Ennek értelmében lényeges lenne, hogy az anya mind biológiai, mind lelki tekintetben igazi nő tudjon lenni, míg az apa igazi férfiszerepet vigyen a családban.