Kiegyensúlyozott, jól működő, egészséges társadalom csak egészséges, jól működő családokból épülhet fel. A társadalmi, gazdasági változások a családokat erősen érintik. Ez így volt a történelemben, s ezt így tapasztalhatjuk napjainkban is. Már a XX. sz. elejétől, illetve a múlt században történt gazdasági változások bekövetkeztétől beszélnek az emberek és írnak a kutatók a család valamilyen válságáról.
A családdal kapcsolatban emlegetett problémáknak egyik jelentős eleme az a körülmény, hogy amikor az anyáknak munkába kellett állniuk a család gazdasági, anyagi szükségleteinek kielégítése miatt, ez megváltoztatta a családok szervezeti életét, szerkezetét, ezáltal feladatai ellátásának körülményeit, színvonalát Ma már sajnos azt is tapasztalnunk kell, hogy napjaink családjainak jelentős hányada nem tudja betölteni azt az eredeti szerepét, amit a társadalom elvár. Világszerte ismert jelenség, hogy a hagyományos családok csak nehézségek árán képesek a felgyorsult gazdasági és társadalmi változásokhoz igazodni. Ez a krízisszerű állapot, úgy tűnik, mégsem jelenti a tradicionális családforma végső felbomlását, megszűnését, csupán az átalakulás szükségességét jelzi. Egyetlen más társadalmi-szociális struktúra nem lehet hiány nélkül alkalmas a tradicionális család feladatainak ellátására a gyermekek életében (elsődleges szocializációjában), a fiatalok gondozásában és nevelésében.
Az ember életében a család kiemelkedő szerepét talán Eric Berne szociálpszichológus „Sorskönyv”-ében fogalmazta meg, amikor arról ír, hogy már születésünkkor sorskönyvvel a fejünkben jövünk a világra, attól függően, hogy akarnak, vagy nem akarnak bennünket, hogy milyen nevet gondolnak ki számunkra, hogy milyen családba születünk, hogy mire tartanak bennünket, hogy kik, mik, milyen iskolázottságúak és milyen módban és módon élnek a szüleink. Sorsunk, szerinte, saját tudatunkban van megírva. A döntéseink nem mások, mint bizonyos viselkedésformák iránti gyermekkori elköteleződések, amelyek a jellemünket is kialakítják. Berne szerint sorskönyvünk átírása nehéz feladat.
Munkatankönyvünkben egy hosszú folyamatot jártunk végig, megnéztük a család történeti alakulását, a családdal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, kiemeltünk problémákat és nehézségeket, és folyamatosan azzal szembesültünk, nem mindegy, hogy milyen családban nevelkednek gyermekeink. Ezt talán egy ismeretlen szerző írása fejezi ki leginkább: „Család… sokféleképpen értelmezett fogalom; szentséges is, megtisztelt és olykor megvetett, cinikusan félrelegyintett. Állapota, jellege, szelleme mégis: sorsot formáló – de legalábbis meghatározó – mindnyájunk számára. E földi vándorúton ama bizonyos hamuban sült pogácsa: a család. Jó szava, szelleme, védőszentje a mesebeli hősnek. Aki enélkül indul: nagyobb veszedelmek közé kerül, sebezhetőbb minden tekintetben. Némelykor épp legutolsó menedék – a család. A család az, ahol zúzmarás időkben titkon ünnepelhető a titok: az együvé tartozás tudata.”
Budapest, 2006. május 3.
Vizelyi Ágnes, Bodonyi Edit, Busi Etelka, Hegedűs Judit, Magyar Erzsébet