Fogalmak[1]

 

 

Agapé, Család, Család funkciói, A család támogató funkciói, Családi életciklus modell, Családi életre nevelés, Családi életre való alkalmasság, Családi rendszer, Családlátogatás, Családmag, nukleáris család,  Családok átmeneti otthona, Családsegítés, Demográfiai utánpótlás, Deviancia, Diszfunkcionálisan működő család, Egészségügyi szolgáltatók, Egzogám házasság, Egyenesági családtörténeti kutatás, Egyszülős vagy töredékcsalád, Elsődleges szocializáció, Endogám házasság, Erósz, Filia, Genetikai anyag, Genogram, Gyermekbántalmazás (abúzus), Gyermeki jogok, Gyermekkor- és családtörténet, Hátrányos helyzetű gyermekek, Hospitalizmus, Iskolai fogadóóra, Iskolaszék, Játszma, Kettős kötés, Koevolúció, Koindividuáció, Lelki immunitás, Maslow motivációs elmélete, Másodlagos szocializáció, Matriarchális család, Monogám család, Műanya- szituáció, Nagycsalád, Normatív krízis, Oktatási jogok miniszteri biztosa, Osztályfőnök, Paranormatív krízis, Patria potestas, Patriarchális család, Poliandrén család, Poligám család, Pszichoszexuális fejlődés, Rejtett érzelmi elhanyagolás, Reprodukció, Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás, Szexus, Szocializáció, Szociometria, Szociogram, Szülői értekezlet, Teljes populációkutatás, Tenyérreflex/fogóreflex, Többgenerációs nagycsalád, Válás, Veszélyeztetett gyermek

 

 

Agapé: az önzéstől mentes viszonzás igénye nélküli szeretet: „szeretlek, mert szeretlek.”

 

Család: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz való viszonya vérségi vagy házassági / együttélési kapcsolaton alapul. A család meghatározó szerepet tölt be a társadalom fenntartásában, a tapasztalatok, szerepek és normák közvetítésében, a nevelésben.

 

Család funkciói: a társadalmon belül ellátandó, folyamatosan változó feladatokra irányuló tevékenység, amely befolyásolja a családok tevékenységrendszerét, egész kultúráját, norma- és értékrendszerét.

 

A család támogató funkciói: G. Caplan által megfogalmazott 9 funkció. Eszerint a család mint támogató rendszernek nagy előnye, hogy tagjaikat egyedként kezelik, személyes érdeklődéssel fordulnak hozzájuk, nyelvükön szólnak, elvárásaik nyíltan közlik, teljesítményüket megértően minősítik, jutalmaznak és büntetnek, s roppant érzékenyek az egyének  személyes szükségleteire.

 

Családi életciklus modell: Hill és Rodgers dolgozta ki. A modell azt mondja, hogy a család folyamatosan megújítja önmagát, méghozzá azért, mert olyan változások, fontos események történnek vele, melyek alakítják a családban lévő kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat.

 

Családi életre nevelés: egyik legfontosabb feladata a szülői hivatásra való nevelés, előkészítés a leendő gyermekek gondozására.

 

Családi életre való alkalmasság: a felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra és a gyermekek harmonikus felnevelésére.

 

Családi rendszer: olyan egység, amelynek jól felismerhető, egyedi sajátosságai, meghatározott működésmódja, szabályai vannak. A család nyílt, dinamikus rendszer, ahol a környezet felé való nyitottság jelenik meg.

 

Családlátogatás: a szülővel való kapcsolattartás formája, melynek főbb céljai a szülők megismerése, érzelmi megerősítése a szülői szerepben, érdeklődésük felkeltése az iskolai ügyek iránt.

 

 

Családmag, nukleáris család: két generáció együttélése.

 

Családok átmeneti otthona: az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője.

 

Családsegítés: célja a családok szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, a családban jelentkező működési zavarok és problémák megszüntetése érdekében végzett szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás és családgondozás.

 

Demográfiai utánpótlás: a magyarországi lakosság egyedszám változásának növekedése a születések számával.

 

Deviancia: a társadalmilag elfogadott magatartási és erkölcsi normák megsértése.

 

Diszfunkcionálisan működő család: a család nem látja el funkcióit, a gyermeknek megmerevedett és célszerűtlen viselkedési mintákat közvetít, megpróbálja lezárni határait a külső környezet hatásai elől, belső egyensúlya pedig nagyon instabil.

 

Egészségügyi szolgáltatók: a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, Az egészségügyi szolgáltatókhoz két nagy csoport tartozik ide: a védőnői szolgálat és a gyermek-, háziorvosi hálózat

 

Egzogám házasság: más társadalomból választható a házastárs.

 

Egyenesági családtörténeti kutatás: a legkorábbi ismert felmenőtől kezdődően kutatjuk fel a további generációkat kiterjesztve valamennyi ágra.

 

Egyszülős vagy töredékcsalád: egy szülőből és gyermek(ek)ből álló család. Az együlős családdá válás okai a válás, vagy a szülő halála, vagy a nők házasság nélküli gyermekvállalása.

 

Elsődleges szocializáció: e folyamat során a társas környezettel való interakcióban a gyermek elsajátítja az alapvető pszichológiai funkciókat, például a kognitív, verbális, szociális készségeket, illetve erkölcsi normákat. Ezeket a gyermek általában azonosulás útján megtanulja, internalizálja, ezáltal identitásának alapjává válik. Színtere rendszerint a család.

 

Endogám házasság: a házastárs ugyanabból a társadalomi rétegből való.

 

Erósz: a szerelem és a szexuális vágy istene a görög mitológiában. Rómában Cupidóként vagy Ámorként tisztelték. Gyökössy Endre a testi szerelem lelkibb oldalaként definiálta. Ez tartja frissen a sexust, hogy ne váljon unottá: „Szeretlek, mert ilyen vagy”.

 

Filia: az érzelemmel telített baráti, szociális szeretet: „Szeretlek, mert társam vagy.”

 

Genetikai anyag: a szüleinktől örökölt gének összessége, az abban kódolt, teljes genetikai információmennyiség, amelyet felmenőinktől öröklünk. /Lásd: családfa/

 

Genogram: családfa, melynek segítségével feltárhatjuk nemzedékek – más szóval generációk – egymás közötti kapcsolatát

 

Gyermekbántalmazás (abúzus): a gyermekkel való rossz bánásmód, amely magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéni kizsákmányolás minden formáját.

 

Gyermeki jogok: 1989-ben New Yorkban jelent meg a „Gyermekek jogairól szóló egyezmény”, melyet Magyarország 1991-ben iktatott törvénybe. Ez a dokumentum foglalta össze azokat a jogokat, melyek minden gyermeket alapvetően megilletnek.

 

Gyermekkor- és családtörténet: a neveléstörténeti kutatásokon belül a 20. században kialakult kutatási irányzat, melynek legfőbb célja a különböző történeti korok családjának és a benne élő gyermekek nevelésének – oktatásának, a róluk alkotott vélemények, nézetek összefoglalása.

 

Hátrányos helyzetű gyermekek: az adott gyermek, illetve tanuló közösség átlagánál rosszabb családi és társadalmi környezetben, helyzetben él.

 

Hospitalizmus: Spitz által leírt fejlődési zavar, melynek lényege az, hogy az anya nélkül felnőtt gyerekek fejlődésükben elakadtak, súlyosan visszaestek. A személyreszóló gondoskodás, szeretetkapcsolat hiánya vezet oda, hogy a gyerekek elsivárosodhatnak, beszűkülhetnek érdeklődésükben, kapcsolataikban.

 

Iskolai fogadóóra: az egyes tanulókkal kapcsolatos valós oktatási, nevelési kérdések megbeszélésének színtere.

 

Iskolaszék: a közoktatási intézmény működésében érdekelt csoportok együttműködésének előmozdítására létrjött szervezet, amely a szülők, a nevelőtestület és az intézményfenntartó azonos számú képviselőiből áll. Meghatározott esetekben döntési, illetve egyetértési jogot gyakorol; véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi ügyben, továbbá javaslattétellel élhet minden lényeges kérdésben.

 

Játszma: Eric Berne szerint a játszmák pótlék jellegű, egyéni haszonért játszott, manőverjellegű viselkedések.

 

Kettős kötés: előfordulhat, hogy szándékaink ellenére mást közlünk a nemverbális csatornán mint amit a verbálison tettünk, és a gyermek aszerint cselekszik, a nemverbális közlést tartja igaznak.

 

Koevolúció: együttfejlődés, azaz a család tagjai kölcsönhatásokra épülve közösen fejlődnek a családon belül.

 

Koindividuáció: a családon belüli egyéni fejlődés

 

Lelki immunitás: az immunitás biológiai értelemben a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet jelenti. A lelki folyamatokban is ellenálló képességre kell szert tennünk személyiségünk egészséges fejlődéséhez. Ennek elsődleges formálódása a családban történik.

 

Maslow motivációs elmélete: Abraham Maslow szerint a motívumrendszerek hierarchikus elhelyezkedésűek: legalsó szinten áll a fiziológiai (1.), majd a biztonság iránti (2.), ezt követi a szociális (3.), negyedik helyen a megbecsülés iránti és legvégén az önmegvalósítás iránti igények. Szerinte a magasabb szintű motívumok akkor válnak érvényessé, ha az alacsonyabb szintek ki vannak elégítve. Mindezekben a családi környezet szerepe meghatározó.

 

Másodlagos szocializáció: e folyamat során az egyén elsajátítja a különböző helyzetekben és tevékenységeknél elvárt viselkedés szabályait, illetve kialakítja az alkalmazásukhoz szükséges kompetenciákat. A másodlagos szocializáció legfontosabb színhelyei: iskola, kortárscsoportok, média.

 

Matriarchális család: anyajogú család, melyben a családtagok fölötti hatalmat a legidősebb házas nő, vagy az anya gyakorolja.

 

Monogám család: az a család, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul.

 

Műanya- szituáció: Harlow által végzett kísérlet, melynek során kétféle műanyát szerkesztett: az egyiket szőrös anyagból, a másikat fémrácsból. A kutatás eredményeiből arra lehet tehát következtetni, hogy lényeges mozzanat a testközelség, a testi kapcsolat, amit a szőranya jobban biztosít meleg „testfelületével”, mint a fém.

 

Nagycsalád: kettőnél több gyermeket nevelő család.

 

Normatív krízis: a családi élet fejlődésében megjelenő újabb feladatok.

 

Oktatási jogok miniszteri biztosa: az Oktatási Minisztérium keretein belül működik, a szülő, a diák, az iskola és a pedagógus egyaránt fordulhat hozzá kérdéseikkel, észrevételeikkel, javaslataikkal, minden oktatást érintő üggyel.

 

Osztályfőnök: az a pedagógus, aki az igazgató megbízása alapján, pedagógiai vezetőjeként alapvető szerepet játszik egy bizonyos számú tanuló, azaz egy oszt. iskolai életének szervezésében.

 

Paranormatív krízis: azok a krízisek, amelyek nem vártak, nem természetesek: például a válás, a különböző krónikus betegségek, a munkanélkülivé válás, a migráció, a természeti vagy társadalmi katasztrófák, a mobilitás, az egzisztenciális veszteség és a nagyobb pszichikus trauma.

 

Patria potestas: atyai hatalom, az ókori Rómában a családfő élet-halál ura volt, feltétlen hatalommal rendelkezett a család minden tagja felett, akár meg is ölhette gyermekeit.

 

Patriarchális család: apajogú család, ami azt jelenti, hogy a család legidősebb férfitagja rendelkezik a családdal, a vagyonnal, irányítja a családtagok munkavégzését, felügyeli őket.

 

Poliandrén család: az a család család, ahol egy nő több férfival házasodik.

 

Poligám család: az a család, ahol a házasságot egy férfi több nővel köti.

 

Pszichoszexuális fejlődés: a születéssel kezdődő pszichés / lelki-szellemi/ fejlődés egyik fő vonala, amely a párválasztási érés során, viselkedési készségeket alakít. Ezek a készségek teszik majd lehetővé az egyes ember számára, optimális esetben, a társadalom fajfenntartási-utódnevelési folyamataiba való harmonikus beilleszkedést.

 

Rejtett érzelmi elhanyagolás: Bowlby nevéhez fűződik. Ekkor a gyermek és környezete között emocionális félreértés tapasztalható. Az anyának van bizonyos elvárása a gyerek reakcióival szemben, a gyermek azonban ritkán felel meg egészen ennek, és emiatt az anya türelmetlen lesz, elégedetlen, a gyerek pedig daccal reagál, hiszen neki is vannak elvárásai. Egyikük sem kap megerősítést, mindketten csalódnak a másikban, ez a csalódás azonban nem tudatos.

 

Reprodukció: utódok létrehozása, gyermek/gyermekek születése a családban.

 

Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás: A a gyermekvédelmi alapellátáshoz tartozó szolgáltatás, melynek fő területei a családsegítés és a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel való szolgáltatás. E feladatokat a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat végzi el.

 

Szexus: testi szerelem. Az emberi szexualitás célja nemcsak a szaporodás, hanem az örömszerzés is. A szexualitás egymás teljesebb megismerését segíti elő: „Szeretlek, mert enyém vagy.”

 

Szocializáció: egész életen át tartó folyamat, melynek során az egyén bevezetődik egy adott társadalomba, miközben kialakítja személyes identitását.

 

Szociometria: a rokonszenvi választások feltárása csoportban s ezek alapján a rokonszenvi hálózat felvázolásának módszere. Kidolgozója Jacob Levy Moreno

 

Szociogram: vizsgált társas mező vázlata, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe (Lásd szociometria ).

 

Szülői értekezlet: a szülő-iskola közötti kapcsolat hagyományos formája, évente 2-3 alkalommal osztályszinten, ritkábban iskolai szinten szervezik.

 

Teljes populációkutatás: a családtörténeti kutatás egyik típusa, ilyenkor egy adott család valamennyi ágát és oldalágát megpróbáljuk feltárni, azaz azokat a családtagokat gyűjtjük össze, akik egy közös őstől származnak.

 

Tenyérreflex/fogóreflex: Moro által megfogalmazott reflex: a csecsemő tenyerét megérintve a 4-5. hónapig az újszülött ujjaival átfogja a megérintő tárgyat.

 

Többgenerációs nagycsalád: kettőnél több generáció együttélése.

 

Válás: a házasság jogilag történő megszüntetése.  Szinte mindig hosszan elhúzódó folyamat, melyben két embernek belsőleg is el kell szabadulnia egymástól, hogy újra nyitottá váljanak önálló életük folytatására.

 

Veszélyeztetett gyermek: az a gyermek, akinek a testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését a családi környezetében valamilyen tevékenység, mulasztás vagy más körülmény, illetve helyzet zavarja, gátolja vagy megakadályozza.

 


[1] A fogalmak meghatározásához felhasználtuk az Online Pedagógiai Lexikon vonatkozó szócikkeit: http://www.pedagogia-online.hu/modules.php?name=PedLex letöltés ideje: 2006. június 27.