1. 2 Az iskolák belső világának megismerése, kutatása

 

A közoktatás sajátosságairól, a pedagógia lényeges kérdéseiről sok izgalmas információ szerezhető be az iskolák világával való megismerkedés kapcsán. E kutató ismerkedés során különböző kutatási stratégiákat, módszereket lehet felhasználni. Alkalmazhatók a pozitivista magyarázó, kvantitatív kutatások és az értelmező, kvalitatív vizsgálódások. Ezeknek részletes ismertetésére itt nincs lehetőség, de nem is kívánunk kutatás-módszertani mélységben foglalkozni e kérdésekkel, csak az iskolák belső világának megismeréséhez szeretnénk rövid összefoglalással segítséget adni. (Lásd 1. táblázat)

 

 

 

 

Kvantitatív kutatások

Kvalitatív kutatások

A valóság természete

Empirikusan megfigyelhető, objektív törvényszerűségek

Holisztikus, társadalmi konstrukció, szubjektív

Az emberi világ

Közös logikai alapokra épülő világ; a jelenségek mögött feltárható törvényszerűségek

Emberi alkotás, nem felfedezendő összefüggés rendszer, hanem értelmezhető konstrukció

A tudás

Igazolt feltételezések, hipotézisek, ok-okozati összefüggések

Egyéni, szituatív, értelmezések, jelentések

Értékek

A tények és az értékek elválasztása

Értékorientált, morális tartalommal bír

Kutatási módszerek, minták

Kvantitatív mérés nagy sokaságra vonatkozóan, matematikai statisztikai feldolgozás

Kvalitatív vizsgálata kisszámú egyedi eseteknek, nem hangsúlyos a mérés, a mérhetőség

A kutató szerepe

Távolság a kutató és a vizsgált jelenség között

A kutató és a kutatott jelenség interakciója, elválaszthatatlansága

A magyarázatok, általánosítások, jellege

Tapasztalatból eredő, igazolt magyarázatok

Kontextustól függő, ahhoz kötődő

 

1. táblázat: A kvantitatív és a kvalitatív kutatás metodológiai jellemzői (Szabolcs Éva nyomán, 2001, 23-24. )

 

A kvalitatív kutatásokban kiemelt szerepe lehet a résztvevő megfigyeléseknek, az interjúknak, az esettanulmányoknak. E kutatási módszerek mélyebben megismerhetők különböző kutatás-módszertani könyvekből (Falus, 1993; Golnhofer, 2001; Szabolcs, 2001; Szívák, 2003; Szokolszky, 2004. ). A kötetben megjelenő feladatok kapcsán mód nyílik a különböző módszerek megismerésére és gyakorlati kipróbálására.

Érdemes megfontolni néhány megismerési, kutatási problémát a kvantitatív magyarázó vizsgálatok kapcsán. Többféle módszertani problémával is szembesül az, aki az iskolák belső világát kemény változók mentén akarja leírni. Nehézséget okoz a jelenség értelmezése, s ezzel együtt az is, hogy milyen szempontok és változók mentén lehet megragadni az iskolák belső világát. Nem csak az jelent problémát, hogy az iskolák komplex rendszerek, hanem az is, hogy bonyolult külső gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai környezetben működnek, amelynek hatása ugyancsak összetett.

Korlátozza az információgyűjtést és értelmezést, hogy az egyes iskolák belső világának csak egy része tárható fel az iskola által kinyilvánított, deklarált célok, az iskolában létező formális struktúrák, tevékenységek és erőforrások megismerése, leírása révén. Az iskola rejtett világáról kevés információval rendelkezünk: az iskolában tevékenykedők közötti informális kapcsolatokról, az iskola szereplőiben élő nem tudatos értékekről, normákról, viselkedésekről, vélekedéseikről az iskola formális, informális rendszerről stb.

Egy olyan decentralizált oktatási rendszerben, mint a magyar nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az elmúlt évtizedben különböző szempontok mentén differenciálódtak az iskolák (fenntartók, pedagógiai koncepciók, társadalmi, gazdasági, pénzügyi háttér, stb. ), ezért erős kételyek fogalmazódnak meg, hogy lehet-e általában írni az iskolák belső világáról, vagy lehet-e különböző iskolatípusokat e szempontból megragadni, elkülöníteni. Vagy kevésbé szkeptikus megközelítés szerint: Milyen módon ismerhetők fel, írhatók le az iskolák közötti különbségek az iskolai mikrovilág, mikro-történések szintjén.

Számolni kell azzal is, hogy ezen a területen kevés kutatás folyik, nagy részük több fontos jellemző szerint nem reprezentatív vizsgálat és a kutatási témák is eléggé szűk körűek. A vizsgálatok egy részének eredményei nem kapnak megfelelő nyilvánosságot. Többféle kutatásból nyerhető adat azokról a külső tényezőkről, amelyek befolyásolják az iskolák belső világát (demográfiai helyzet, az iskolával kapcsolatos társadalmi igények változásai, gazdasági-társadalmi trendek, tantervi szabályozás hatása, stb. ), de ezeket a makro szintű adatokat nehezen lehet az iskola szintű elemzésekben felhasználni. (Különösen, ha nincs megfelelő paradigma a jelenség-együttes megragadására. )

Fontos információkat tartalmaznak a különböző tanulói teljesítményértékelések (IEA, PISA, monitorvizsgálatok, diagnosztikus mérések, stb. ), de e téren is gondot okoz a makro és a mikro szintű elemzések eredményeinek az összekapcsolása. Nincsenek, illetve nagyon kevés kutatás szól a tanulók, a tanárok iskolán belüli pályájáról, az iskolák légköréről, szervezeti kultúrájáról, a tanítási órák mikro-történéseiről, a diákok társas életéről stb.

A fentiek alapján valószínűleg elfogadható az az előzőleg már jelzett vélemény, hogy az iskolák belső világa rendkívül összetett, nem könnyen megragadható jelenség, de a kvalitatív és a kvantitatív módszerek célszerű alkalmazásával közelebb kerülhetünk a közoktatásnak e fontos jelenségéhez.

 

Az iskolák belső világának megismeréséhez, a terepmunka segítéséhez a teljesség igénye nélkül ajánlunk néhány szempontot:

 

ˇ          Az iskolák és környezetük

o         Az iskolával kapcsolatos társadalmi igények

o         Iskolakép a társadalomban

o         Az iskola működésére ható szereplők, illetve működésében érdekeltek

o         Kapcsolat a szűkebb és tágabb környezettel

§           A makro társadalmi környezet

§           A helyi társadalom és az iskola

§           A fenntartók és az iskola

§           A család és az iskola

§           Az iskolák közötti kapcsolatok, hálózatok

ˇ          Az iskolákon belüli viszonyok

o         A szervezet működése

§           Intézményi struktúrák és működésük

§           Az iskolavezetés sajátosságai. Az iskolavezetés és a tantestület

o         Szervezeti kultúra

o         Az iskolai szereplők, szervezeten belüli kapcsolatok

§           Diák -, pedagógus-, szülőjogok

§           Diákok, diákcsoportok az iskolákban

§           Pedagógusok, pedagóguscsoportok

§           Interakciók az iskolában

§           A változások hatása a szervezet működésére

 

ˇ          Szocializáció, nevelés az iskolában

o         Személyiségfejlesztés

o         Pedagógusok, tanulók, szülők értékvilága

o         A pedagógusok nevelési feladatai, a feladatok teljesítésének feltételei

o         A diákok és a felnőttvilág (a gyermek- és ifjúsági kultúra, valamint az iskolák)

o         A szocializáció iskolai keretei, tevékenységei

o         A tanítás és tanulás szervezése az iskolákban

o         Pedagógiai kultúra és a tanulókhoz igazodás

o         A tanítás-tanulás infrastruktúrája