Az iskola, részben a sok egyéni
elképzelés miatt is egy nagyon bonyolult intézmény. Nincs két egyforma nap,
nincs két egyforma feladat, nincs két egyforma osztály, nincs két egyforma
tanuló, vagy tanár. Mindenkinek megvan a feladata, a legtöbb esetben mindenki
ennek megfelelően cselekszik és veszi ki a részét a közös munkában. Az iskolát,
mint intézményt, ha külső szemlélőként tekintünk rá, akkor egy jól működő
szervezetnek is felfoghatjuk, ahol tanulók, tanárok és néha a szülők közösen
tevékenykednek. (Lásd: a 3. és a 4. fejezetet.) Mi kell ahhoz, hogy az iskola,
mint egy érdekes és nagyon bonyolult emberi közösség intézmény legyen? Ha egy
bizonyos helyre egyszerre sok tanulót és sok tanár összegyűjtünk, attól még nem
kezdenek el iskolaként, intézményként működni. Minek kell történnie ahhoz, hogy
ez a sok ember egyszer csak azt gondolja, hogy „egy iskola vagyunk”?
1. Az iskolának, mint intézménynek, illetve a benne dolgozóknak van egy
közös céljuk, aminek az érdekében tevékenykednek. Ez a közös cél, az iskola
működésének célja a legtöbb iskola esetében hasonló, de mégsem ugyanaz. Minden
iskola tágabb értelemben azért működik, hogy a tanulók értelmi és érzelmi és
testi fejlődését elősegítse, de ezt a nagyon általános közös célt minden iskola
a maga módján másként értelmezi. Ezt a közös célt minden iskola, beleértve a
tanulókat és a tanárokat is minden esetben meg kell, hogy fogalmazza magának.
Nemcsak szóban, hanem írásban is rögzítik, hiszen a közös cél egy olyan irányt
kell, hogy mutasson, ami a hétköznapi munka minden lépését elvileg
meghatározza.
2. Az iskola tagjai, a tanárok és tanulók között munka- és
felelősség-megosztás van, ami lehetővé teszi a célok elérését. Az intézménye
működés és a működtetése rengeteg hosszú távú és napi szintű feladat megoldását
igényli. Ezeket a feladatokat megegyezés szerint szétosztják maguk között a
résztvevők, hiszen időben és térben nem végezheti mindenki mindig ugyanazt a
feladatot. A tanárok felosztják egymás között a tantárgyak tanítását, vagy akár
a szünetekben a folyósón tartott ügyeletet. A tanulók felosztják egymás között
az osztály hétköznapi feladatait, például a tábla törlését, vagy akár a beteg
társaik meglátogatását. Az iskola által megfogalmazott célok eléréshez rengeteg
feladatot kell elvégezni, amire egy ember önmaga biztosan nem képes. Pl. egy
tanár sem tud minden tárgyat a legjobb színvonalon tanítani a tanulóknak.
3. Az alkalmazott tanárok és a tanulók együttműködve, összehangoltan és a
közös cél elérése érdekében tevékenykednek. A feladatok felosztása bizalmi
elven alapul, hiszen minden részfeladat nagyon fontos az intézmény működésének
egésze szempontjából. A feladatokat sokszor egymástól külön, különböző időben
végzik el az iskola tagjai, de fontos, hogy megbízzanak a többiekben, hogy
mindenki a közös cél érdekében és a legjobb tudása, ügyessége szerint
cselekszik. Az egyes feladatok nem a feladatot végző személy magánügyei, a
feladat elvégzésének eredményessége sokszor másokra is komoly hatással van.
Több olyan iskolai feladat adódik, ahol az iskolai tagjainak együtt kell
működnie ahhoz, hogy azt eredményesen meg tudják oldani. Az ilyen feladatok
megoldásának sikere bizonyos esetekben csak a feladatot végzők számára fontos,
de a legtöbb esetben egy nagyobb közösség érdekében tevékenykednek. Pl. az
azonos tantárgyakat tanító tanárok sokszor megbeszélik, hogy bizonyos
anyagrészeket hogyan lehet a legjobban tanítani. A félév során egymást segítve,
együttműködve teszik eredményesebbé az adott tantárgy oktatását, ami nem csak
nekik, hanem akár több osztálynak, rengeteg tanulónak fontos lehet.
4. Az iskolai feladatok felosztása alapján különböző szerepek alakulnak
ki. Az iskola minden tagja, beleértve a tanárokat és a tanulókat is, nem csak
egyszerű szemlélője, hanem aktív részese az iskola munkának. A legtöbb feladat
nem esetleges, hanem állandóan visszatérő, akár napi szinten jellemző
tevékenység. Sokszor kifejezetten hatékony, ha a feladatokat hosszabb ideig
egy-egy személy végzi el, hiszen ilyenkor tapasztalatot, gyakorlatot szerez,
ami hatékonyabbá teszi a munkáját. Bizonyos feladatok
pedig huzamosabb ideig is eltartanak. A feladatok elvégzésének célját,
időtartamát, módját pontosan meg kell határozni. Ezek a meghatározások sokszor
írásban is megjelennek, ami a feladatot végző számára útmutató, az iskola többi
tagja felé tájékoztató jellegű. Az ilyen feladat-meghatározások egy-egy iskolai
szereplő számára megfogalmazott szerepek. Az iskolai tagjai közül sokan
egyszerre több szerepet is felvállalnak, vagyis egyszerre több feladatot is
ellátnak. Pl. az iskola igazgatója irányítja az intézmény munkáját, de
ugyanakkor matematikát is tanít és délutánonként
fizikaszakkört szervez a felsőbb éveseknek.
5. Az iskolában meghatározott hierarchikus viszonyok érvényesülnek.
Minden, a közös cél érdekében, egy-egy meghatározott szerepkörben elvégzett
feladatot ellenőrizni szoktak. Az ellenőrzés pontos rendszer előre
meghatározott, az iskola minden szereplője ismeri a rá vonatkozó szabályokat.
Pl. a tanulók tanulási tevékenységét a tanárok rendszeresen ellenőrzik. Az
igazgatóhelyettesek rendszeresen látogatják a tanárkollégáik óráját, hogy a
tanítási tevékenységüket ellenőrizzék, az igazgatónak
pedig rendszeresen beszámol az iskolatitkár az elvégzett adminisztratív és
szervezési feladatairól. Minden szerepkörnek a meghatározásában benne van, hogy
az elvégzett feladatról kinek és mikor kell majd beszámolni. A tanári és
iskolavezetői szerepkörökben mások munkájának az ellenőrzés is kötelező
feladat. Az igazgatóhelyettes például ellenőrzi az általa tanított tanulók
tanulásának eredményességét, bizonyos tanárok feladatait, ugyanakkor a
munkájáról rendszeresen beszámol az őt ellenőrző igazgatónak. Az ellenőrzésen
túl a hierarchikus viszonyokban, az egyes szerepkörökben az is előre meg van
határozva, hogy a feladatok elvégzéséhez kitől és milyen formában lehet
segítséget kérni. (Serfőző-Somogyi, 2004. )
Ahogy már korábban is említettük, ha sok tanárt és sok tanulót egyszerre
egy helyen összegyűjtünk, akkor az még nem lesz működő intézmény, nem lesz
működő szervezet. Ahhoz, hogy a tanárok és tanulók közössége intézmény legyen,
közös célok, munka- és felelősség-megosztás, összehangolt együttműködés,
szerepkörökben előre meghatározott feladatok és ellenőrizhető hierarchikus
struktúra szükséges. (Lásd még a 3. és a 4.fejezetet!)