Az iskolák szervezeti
kultúrájának megismeréséhez a fent bemutatott modellek alapján is lehet
vizsgálati szempontokat kialakítani a közvetlenül nem és a közvetlenül
érzékelhető jelekhez kapcsolódóan. Ezeknek a rendszerét vázoljuk fel a
következőkben (Vö: Beare – Caldwell – Millikan, 1998):
Láthatatlan konceptuális alapok
Értékek; az iskola filozófiája; ideológia
Konceptuális, illetve verbális
megnyilvánulások:
Az iskola szándékai és célkitűzései
A pedagógiai program, az iskolai tanterv
Az iskolán belüli kommunikáció
Hasonlatok, amit a szervezet tagjai használnak kommunikációjukban
(jelképes beszéd)
Iskolai történetek, elbeszélések (pozitív, negatív tartalmúak)
Az intézmény „hősei” (vezetők, tanárok, tanulók, szülők, fenntartók, stb.)
Az intézményi struktúrák (alá-, fölé- és mellérendeltségek, stb.)
Viselkedésbeli megnyilvánulások
Iskolai, osztály, csoport szintű rituálék
Ünnepek és szertartások
Nevelés, oktatás és tanulás
A működés részletei
Szabályok és előírások, jutalmazás, büntetés
Lelki és közösségi támogatás
Az iskola, a szülők, a helyi közösségek együttműködésének formái
Vizuális/ materiális
megnyilvánulások, jelképszerűség
Létesítmény és felszerelések
Nevezetes eseményeket idéző tárgyak és emlékek
Emblémák és jelmondatok
Iskolai formaruha
Ezek az elemek sokféleképpen összefonódnak, s különböző intenzitással
változnak az egyes iskolákban.
A fentiek elmélyültebb értelmezéséhez érdemes
visszatérni kiadványunk többi fejezetének feldolgozása után.