5. 1. A pedagógiai mentálhigiéné[1]

 

„De honnan meríthető elegendő kedv, erő és tudás ehhez az életet formáló hivatáshoz? Hogyan lehetséges az oktatási-nevelési céloknak folyamatosan, magas szinten megfelelni? A szaktudást naprakészen tartani és az iskola világának viharaiban helytállni?” - gyakran merül fel ez a kérdés a pedagógusi munkával kapcsolatban. Ugyanakkor a másik oldalról sem szabad elfeledkezni, a diákok túlterhelése, a folyamatos megfelelési kényszer komoly problémaként merül fel ennél a csoportnál is. Nem véletlen, hogy egyre határozottabb igényként fogalmazódik meg a pedagógusok és a gyermekek mentálhigiénés állapotának gondozása, amely az iskola belső világának sajátos területeként jelenik meg napjainkban.

A mentálhigiéné egyre gyakrabban használt fogalom a pedagógiai közéletben is, azonban meghatározása nem egyszerű feladat. A köztudatban a mentálhigiénét azonosítják a lelki egészséggel, azonban fontos kiemelni, hogy ez a fogalom nemcsak egyszerűen a pszichés megbetegedések és magatartászavarok kezelését jelenti, hanem azoknak a megelőzését, a lelki értékek, a kapcsolati kultúra fejlesztését is.

Az iskola sokféle módon tud hozzájárulni a mentálhigiénés szemlélet, kultúra alakulásához. Leginkább azzal, ha olyan belső világot, olyan belső viszonyokat teremt, amelyek alkalmasak annak az együttélési kultúrának az elsajátítására, gyakorlására, amelynek középpontjába a másik ember tisztelete kerül. Az iskolán belül mind a gyerekek, mind pedig a pedagógusok lelki egészséggondozása elengedhetetlen feladat, hiszen mind a két csoportot számos olyan tényező, hatás éri, melyek felgyorsíthatják a kiégés, a lelki elfáradás veszélyét. Ilyen tényezők és hatások például a diákok részéről a már említett túlzott leterheltség, a teljesítési kényszer, az idő nem megfelelő beosztása, a diáktársakkal vagy tanárokkal való megoldatlan konfliktusok vagy akár az iskolán belül elszenvedett agresszió, melyről még a későbbiek során lesz szó. A pedagógusok mentálhigiénés állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják – mint minden emberrel foglalkozó szakmában, itt is – a pszichés terhelés, az iskolán belüli szervezeti, személyek közötti konfliktusok, a munkájára utaló közvetlen visszajelzés hiánya, a nagy felelősség stb. Ezen jelenségeknek tudatos kezelése elengedhetetlen, ebben nyújthatnak segítséget a különféle segítő szolgálatok, szervezetek, akiknek tevékenységével részletesebben is fogunk foglalkozni.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a pedagógiai mentálhigiéné egyaránt jelenti az iskolai munkában jelen lévő, megoldandó lelki egészségvédelmet, a mentális egészség fenntartását szolgáló értékek közvetítését, az ezt elősegítő magatartás, szokásrendszer kialakítását, a pedagógus munka lelki egészségvédelmét. A mentálhigiénés szemlélet érvényesülése azt jelenti, hogy egy olyan iskolai élettérről beszélhetünk, ahol segítik az ott élők lelki egészségének védelmét, megtanítják arra mind a pedagógusokat, mind a gyerekeket, hogy miként védjék saját lelki egészségüket. Ennek érdekében azonban számos feladat körvonalazódik az iskolák és benne élők előtt. A következőkben ezeket a feladatokat nézzük át (Buda, 2002):

 

·          Az emberi személyiség fejlődésének elősegítése, önismeret fejlesztése;

·          Az esetleges zavarok (például családi ártalmak, iskolai ártalmak) megszüntetésének segítése;

·          Az emberi kapcsolatok kulturáltságának fokozása;

·          A kiscsoportokon (osztályok, tantestületek), szervezeten belüli kommunikációs és interakciós viszonyok humanizálása;

·          A segítés, a tolerancia gyakorlatának kialakítása.

 

Láthatjuk, hogy a mentálhigiéné a különféle ágazatok komplex együttműködését jelenti, amihez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő kommunikáció. (Lásd a 2. és a 3. fejezetet.) A fent megfogalmazott feladatok ellátásában a politika, a vallás, a közösség, a család, a kulturális, közoktatási intézmények éppen úgy részt vesznek, mint az egészségügyi, segítő és szakmai szolgáltatók. A következőkben elsősorban a közoktatási intézmények szemszögéből vizsgáljuk meg a pedagógiai mentálhigiéné megvalósításának lehetőségeit, feladatait, a benne részt vevő személyek szerepét.



[1] Schüttler Tamás: A pedagógiai mentálhigiéné mint a nevelés új értelmezési kerete. A fejezet az alábbi cikk felhasználásával készült:

http://www. oki. hu/oldal. php?tipus=cikk&kod=2001-05-np-schuttler-pedagogiai Letöltve: 2006. július 7.