A tanfolyami keretekben történő oktatás
egy sajátos képzési forma, mely az iskolai rendszeren kívül kínál tanulási lehetőséget.
A tanfolyamok tematikájára, szervezésére és lebonyolítására a
művelődéspolitika, a munkaerő-piaci változók és
gazdasági tendenciák egyaránt hatnak. Rövidebb vagy hosszabb távú, sajátos
tematikával és képzési céllal bíró tanfolyamokat intézmények, közhasznú
társaságok, magánvállalkozók egyaránt szervezhetnek.
A hetvenes évek
elejétől nyilvánvalóvá vált, hogy az iskolák – főleg a középiskolák- nem
képesek azokat az igényeket kielégíteni, amelyeket bizonyos tanulók/szülők/
támasztanak az oktatással szemben. Az igények egyrészt az iskolai tananyagra
vonatkoztak, annak elmélyítésére és bővítésére, másrészt olyan ismeretek
megszerzésére irányultak, amit az iskola nem tudott szolgáltatni. A tényfeltáró
tudományos vizsgálatok kimutatták hogy a gimnáziumokban a magánszektor, a
”második iskola” uralta /és ezt részben teszi mai is/ a nyelvoktatást, a
szakmai tanfolyamokat, a korrepetálást, a felvételi előkészítőket, míg a külső
intézmények a művészeti-, sport tevékenységeket. Egymástól is jelentősen eltérő
tartalmú és jellegű oktatási formákat mutató tanfolyamok jellegzetességei a
tanfolyamok céljaiban, tartalmában, szervezési módjaiban, módszereiben
és szolgáltatás típusaiban egyaránt megjelennek.
Célok:
·
ismeretek
kiegészítése, továbbfejlesztése,
·
feladatok
ellátására előkészítés, felkészítés,
·
új szakismeret
nyújtása,
·
szakismeret
megújítása, bővítése,
·
átképzés más
szakmára.
Tartalom:
·
A tanfolyamok
szerveződhetnek államilag elismert szakképesítések megszerzésére, ill.
bármilyen ismeret átadására, valamint készségek kialakítására, ezért tartami
szempontból változatos képet mutatnak / tánctanfolyamtól a nyelvtanfolyamokon
keresztül szakképzett dajkaképzésig stb./.
·
A tanfolyamok tartalmát a tanfolyamot indító szervezetek,
intézmények, cégek indítási szándékai ill. a felhasználók igényei, a
megrendelők elvárásai alakítják és formálják. Ez kihatással van a tanfolyamok
oktatási időtartamára, intenzitására. /15 órás tanfolyami oktatástól akár a
több hónapon/éven/ át tartó tanításig./
Szervezési módok:
·
intenzív tanfolyami
oktatás /folyamatos és rendszeres tanulás a hét több napján/
·
tömbösített
óraszervezés / heti, vagy havi egy-egy alkalommal/,
·
távoktatás.
Módszerek:
·
előadás,
·
tréning,
·
kooperációs
technikák,
·
szakmai
gyakorlat, terepgyakorlat, stb.
Az ismeretszerzés
mellett a tanfolyami foglalkozások szocializációs hatása, motiváló és
pályaorientáló szerepe sem elhanyagolható. Az életen át tartó
tanulás stratégiájában a tanfolyami tanulás jóformán életformává válik.
Bernd Weidenmann, a lipcsei
egyetem professzora, a jóhírű német népfőiskolai
mozgalom jeles alakja „Sikeres tanfolyamok és szemináriumok” című, hazánkban is
közismert módszertani munkáját így kezdi:
„ A tanfolyamok és szemináriumok résztvevői ma
igényesebbek, mint valaha: különösen hatékonyan akarnak tanulni; a
mindennapokban közvetlenül hasznosítható dolgokat akarják megtanulni; a tanulás
során élményekre vágynak; mint személyiség, mint egyén is fejlődni akarnak.” (Weidermann, 1995)