2.7.1. Gyereksajtó (Trencsényi László)

 

Az Én Újságom – legendás folyóirat a több mint 100 év előtti világból. A gyerek-olvasókat szólította meg, s nemzedékek olvasták. Jó piac volt a gyerekolvasó, a felnőttek lapjainak is hamar lett gyerekmelléklete, rejtvényrovat, levelezőrovat stb. A fiatal Móricz is volt levelező Nagyapó. Szüleink nemzedéke Dörmögő Dömötörön, Kisdoboson (1953-ben, a Nagy Imre–kormányprogram jegyében nem kisebb személyek, mint Nagy László és Zelk Zoltán alapították), a Pajtás újságon nevelkedett. A fiataloknak a politikai lap mellett a hatvanas évek viszonylagos enyhülésében jelent meg az Ifjúsági Magazin és a Világ Ifjúsága, mely már próbálta – szegényes körülmények közt - követni a nyugati magazinok újfajta mintáit, a kialakulófélben lévő ifjúsági kultúra szimbólumait, a popsztárok, filmcsillagok, motorversenyzők, autócsodák világát.

A folyóiratkiadás állami ellenőrzése a politikai demokrácia és a piacgazdaság körülményei közt megszűnt. Igen, a szó szoros értelmében sokszínű a kínálat értékeit illetően is. Talpon maradt – kis példányszámmal a Kincskereső, árnyaltan vállal közvetítő szerepet a 2 Zsiráf, a klasszikus mintákat idézi a Lázár Ervin, Csukás István nevével fémjelzett Garabonciás. S sorolhatnánk a Popcorntól, Bravótól a Tudorkán át megannyi fiatalok meghódítására vágyó lapot. Ebben a betű és képdzsungelben legyen legény a talpán, aki eligazodik. A pedagógus mégsem tehet mást: követi diákjai érdeklődését, dialógust teremt az értékek között.