Abszolút iskola: a modernitásban, főként abszolutista politikák nyomán, különböző ideológiákkal kialakuló iskolaforma, melynek lényege, hogy az egyénből (tevékenységeiből, kapcsolataiból) messze a tanulói jogiszonyon túl, egyre többet kíván bekebelezni.

A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény: 1989-ben a reformpedagógiák csaknem évszázados küzdelme után az Egyesül Nemzetek Szervezetének New York-i közgyűlése fogadott el ilyen című dokumentumot. Az aláíró államok – így 1991-ben az egyezmény parlamenti ratifikációja után a Magyar Köztársaság is – vállalták, hogy saját jogalkotásukban és jogalkalmazásukban az Egyezménybe foglalt előírásokat érvényesítik.

Államosítás: az a kisajátítási folyamat, amikor a központi állam – politikai, jogi, katonai vagy/és gazdasági eszközökkel tulajdonába rendel korábban magán, közösségi, egyházi tulajdont. 1948-49-ben, az un. fordulat évében egy ilyen folyamatban a termelőerők államosítása mellett szinte 100%-ig állami tulajdon és befolyás alá vonták az iskolákat, nevelési-oktatási intézményeket is. Az államosítások ideológiájában mindig az össznemzeti-össztársadalmi érdekek, a tervszerűség , a hatékony irányítás és – a kulturális létesítmények esetében – az egyenirányított szellemi befolyásolás szándéka érhető tetten.

Alrendszer: a rendszernek a rendszertani hierarchiában alacsonyabb rendű eleme.

ÁMK általános művelődési központ: többcélú intézmény, mely egyesíti magában a kisgyermekek nevelési-gondozási, a gyerekek iskolázási, a fiatalok, felnőttek könyvtári, művelődési stb. szolgáltatásait jelenleg (2006). Magyarországon több mint 200 ilyen intézmény működik.

Balila: a XX. század eleji olasz fasiszták ifjúsági szervezete volt.

Belenevelődés: a néprajz fogalma a szociológiában, pedagógiában inkább szocializációnak nevezett nevelődési folyamatra. Lényege: tudatos nevelői beavatkozás és intézményesülés nélkül a hagyományos társadalmakban a feladatvégzésben, munkavégzésben, az ünnepeken való részvétel során tanulja meg az új generáció az értékeket, normákat, tevékenységeket.

Buchschule: a „könyv iskolája”. A XX. század eleji reformpedagógia jellegzetes kritikai minősítése a tradicionális iskolára. Azt a jelenséget, hogy ti. a tanulók a könyvből tanulják az „élettelen tudást” állították szembe azon törekvéseikkel, hogy az iskolában az Életet magából az Életből kell tanulni.

Cybertér: Az Internet virtuális „terét” szokták ma már társadalomtudományi tanulmányokban is így nevezni. A kifejezés irodalmi eredetű: először William Gibson a Neuromancer-ben című híres regényében használja – érdekes módon még az Internet korszak előtt –, látomásában előre vetítve a virtuális valóság világát. E valóság gyakorlatilag végtelen nagy, bizonyos értelemben korlátok nélküli tere a cybertér. Ebben mindenki megtalálhatja az őt érdeklő információt, melyek hálószerűen kapcsolódnak össze (ld. a „kattintgatás”, szörfözés jelenségét), és bekapcsolódhat a virtuális közösségek életébe. Így minden egyes felhasználó önálló közönségnek tekinthető e térben. Egyesek szerint ez a virtuális tér már nem csak leképezi, hanem mintegy helyettesítheti is az aktuális világot, és alapvetően megváltoztatja a térről és az időről kialakult fogalmainkat.

Civil szféra: a társadalomnak azon szféráját, melyre az állam szabályozó, gondoskodó hatása, ereje nem terjed ki, de szervezettségében mégis több, mint az informális csoportosulások.

Delegitimálás: a társadalmi (írott vagy íratlan) elfogadottságtól, „törvényességtől” való valóságos vagy szimbolikus megfosztás.

Deviáns: törvényekbe és erkölcsi normákba foglalt szabályoktól, életvezetési elképzelésektől való jelentős, tartós eltérés az emberi magatartásban.

Diáklázadás: a XX. század utolsó harmadát jellemző, történeti jelentőségű krízisének fontos eleme volt Európában (főként Franciaországban és Németországban), illetve Amerikában az egyetemisták, főiskolások, fiatal értelmiségiek engedetlenségi mozgalma (az USÁ-ban az értelmetlen, gyarmatosító vietnami háború ellen), mely kinőtt az intézmények falain, s hosszú időre elfoglalta az utcákat is. A forradalmi hangulatot tetézte, hogy a hatalom erőszakkal lépett fel a tüntetők ellen. A társadalomkritika egyik irányzata az erőszakos cselekedetekben tetőzött, másik irányzata a társadalomból való kivonulást hirdette, ők voltak a hippyk, a Woodstock-fesztivál résztvevői. Fontos irodalmi művek és filmek örökítik meg a korszakot. (Robert Merle: Az üvegfal mögött, Antonioni: Zabirskie point, Forman: Hair stb.) Fontos személyiségek álltak a diáklázadások pártjára, a francia exisztencialista író-filozófus Jean Paul Sartre, az amerikai gyerekorvos Benjamin Spock és mások.

Divergens: elágazó, széttartó

Genealógiai monda: egy-egy közösség, nép, törzs eredetmondája, az alapító hős története (pl. Hunor és Magyar vagy Álmos mondája a magyar ősköltészetben, medvetörténetek a Volga-menti finnugoroknál) .

Gyermek Évszázada: a reformpedagógiák legendás kiinduló műve, a svéd tanítónő, Ellen Key nagyhatású, e címet viselő pedagógiai könyvben jövendölte, hogy a XX. században új viszony alakul a gyerekek és felnőttek világában, a gyermek megkülönböztetett kedvencként és védencként kerül középpontba.

Gyermekbanda: a városiasodó környezetben elszaporodó, felnőttek irányítását nélkülöző, vagy éppen bűnöző életmódot folytató felnőttek által segített spontán gyerekcsoportok, melyek szigorú szabályaikkal befolyásolják az egyént.

Gyermekszabadidő: az az idő, melyet a gyerekek nem kötelező foglalkozással töltenek.

Gyermekkultúra: a gyermekek számára készített, szervezett, (ki)válogatott, illetve a gyerekek által létrehozott kulturális értékek, intézmények, szervezetek, közösségek, ezek működése. Modern jelenség, a polgárosodás tekintette a gyereket sajátos kultúrafogyasztónak, illetve ismerte el sajátos, kulturális értékteremtő szerepét.

Gyermeksajtó: a gyerekkorosztály számára létrehozott sajtóorgánumok.

Gyermektanulmány (pedagógia): a XX. század eleji reformpedagógiai gyakorlat mögött álló modern, komplex, jobbára empirikus tudomány, mely elsősorban a pszichológia, szociológia és a jog elemeiből építkezett.

Gyerekszínház: gyerekek számára készített, olykor gyerekek által létrehozott színielőadások előadásának alkalmas helyszíne, szervezete.

Hitlerjugend: a II. világháborús náci Németországban a vezér által létrehozott katonai előkészítő, majd a fronton is bevetett ifjúsági szervezet

Ifjúsági szubkultúra: a szubkultúra egy általában nagyobb, átfogóbb kulturális közegben élő csoporthoz, társadalmi közeghez, térhez, réteghez köthető kulturális világ. Másodlagos értelemben magukat e saját szimbólum-, norma- és hagyományrendszerrel rendelkező csoportokat, kulturális-társadalmi formációkat nevezi a szakirodalom szubkultúráknak.

Jezsuita: a legnagyobb hatású ellenreformációs mozgalom, melyet XVI. századi alapítója, a később szentté avatott loyolai Ignác Jézus Társaságának nevezett. A lelkekért folytatott újtípusú küzdelemben a nevelésnek, iskolának nagy szerepet szántak.

Kánon: egyházi eredetű szó, a katolikus egyházban „kanonizáltak” tudásokat, eljárásokat, vagyis szentesítve, jóváhagyták ezeket. Átvitt értelemben kánonnak tartjuk a tudásnak azt a halmazát, melyet állami jogszabály (törvény) vagy értelmiségi közvélemény kizárólagosan követendőként ismer el.

Kettős nevelés: a létező szocializmusban elterjedt fogalom, azt fejezte ki, hogy a családok más értékek szerint nevelik gyerekeiket, mint az állami iskola. Az állam fellépett a kettős nevelés ellen s az iskolának rendelte el hegemóniáját, a konzervatívnak, „reakciósnak” bélyegzett családi nevelési hatásokat tompítani igyekeztek.

Laikus: nem-egyházi, világi

Lego-játék: egy dán asztalos világszabadalma, a tartós illesztésre képes, nagy építmények összeszerkesztésére alkalmas építőkocka-elemek. Ma különleges műanyagokból készülnek a készletek.

Lifelong learning: az életen át tartó tanulás.

„Második iskola”: a kötelező oktatás világában, ennek diszfunkciójára, illetve a társadalmi szelekciót szolgáló funkcióira válaszoló spontán szerveződésben: az erőforrásokkal és tanulási ambíciókkal rendelkező családok fizetős különórákra járatják gyermekeiket.

Népfőiskola: a XVIII. -.XIX. században a szabadon polgárosuló Dániában kialakult, nem hivatalos, nem formális iskolarendszer, mely a fiatalok tudásvágyára, közösségvágyára épült. Hazánkban is, főleg a XX. században a két világháború között elterjedtek magukat népfőiskolának nevező bentlakásos intézmények.

ONAP: Az Óvodai Nevelés Programja. Kormányrendelet, mely a demokratikus és pluralisztikus Magyar Köztársaságban a nevelőtestületek által megfogalmazott, az intézményhasználó szülők által véleményezett s a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programok számára fogalmaz közös alapot.

Piaci szféra: a társadalmi-gazdasági élet azon szférája, ahol a javak, szolgáltatásokhoz pénzért lehet hozzájutni, a fogyasztó vevőként, a termelő eladóként jelenik meg.

Posztmodern: azon szellemi áramlatok összefoglaló neve, mely úgy látja és láttatja a jelenkort, mint a fejlődés-elvű modernitást követő, több érték és több „történet”, korértelmezés egymás mellettiségében létező világot, a „haladásnak” nem ismeri el egy kitüntetett irányát, nem egy esetben élesen kritizálja a modernizációs elméleteket és társadalom-értelmezéseket.

Protoszakasz: korai, az igazi korszakot közvetlenül megelőző szakasz.

Publikus intézmény, publikus iskola: nyilvános, bárki által látogatható, a társdalom, helyi hatóság, állam által ellenőrzött, felügyelt intézmény.

Rasszizmus: tudománytalan elmélet, mely szerint a homo sapiens faj (az emberiség) különböző, rasszként felfogott alcsoportjai közt eredendő érték-különbség létezik. Rasszista elmélet például az olasz fasizmus, a német hitlerizmus, bizonyos magyarországi kultúrfölényelméletek, a szkínhed-ideológia stb.

Reedukáció: helyreállító nevelés.

Reszocializáció: szocalizációs zavarok, devianciák után a társadalomba illeszkedés helyreállításának kísérlete.

Reformpedagógia: XX. századi, a hagyományos, olykor Buchschulének nevezett iskola teljes megváltoztatását és „új iskolával” való felcserélését szorgalmazó törekvések közös neve.

Releváns, gyakorlatias tudás: érvényes, az adott kontextusban alkalmazható gyakorlati tudás, melynek nem távoli hasznossága a tanulók számára is nyilvánvaló.

Woodstock: a múlt század hatvanas éveiből a legendás rock-fesztivál színhelye, az alternatív ifjúsági kultúra rituális-jelképes bölcsőhelye.

Worldmusic: populáris ifjúsági zenei irányzat, mely a globalizáció és a multikulturalizmus jegyében különböző népzenei tradíciókat, motívumokat ötvöz modern, akár elektronikus hangzásokkal. A népzenetudósok vitatják értékeit, a zeneszociológusok éppenséggel az eleven folklór jelenségeként üdvözlik.

Xenofóbia: idegengyűlölet

Fogalmak