Fogalmak, felsorolások, összefüggések

· A család támogató funkciói

· A cselekvés képességei

· A feladat beidegző (szokásformáló) funkciója

· A feladat ismeretközvetítő funkciója

· A feladat képességfejlesztő funkciója

· A feladat készségfejlesztő funkciója

· A feladat kortársi interakciókat szabályozó funkciója

· A feladat normaközvetítő funkciója

· A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény

· Abszolút iskola

· Agapé

· Agresszió

· Alaklélektan (Gestalt-pszichológia)

· Államosítás

· Alrendszer

· Általános képességek

· Alternatív programok és iskolák

· ÁMK általános művelődési központ

· Analitikus

· Asszimiláló

· Asszociáció (képzettársítás), asszociációképzés

· Az iskolák mint mentális képződmények

· Balila

· Behaviorizmus

· Belenevelődés

· Biológiai pszichológia

· Buchschule

· Bullying

· Célorientáció-elmélet

· Családi életciklus modell

· Családi életre nevelés

· Családi életre való alkalmasság

· Családi rendszer

· Családlátogatás

· Családmag, nukleáris család

· Családok átmeneti otthona

· Demográfiai utánpótlás

·          Differentia specifica

· Diszfunkció

· Diszfunkcionálisan működő család

· Diszlexia

· Divergens

· Egészségügyi szolgáltatók

· Egzogám házasság

· Egyenesági családtörténeti kutatás

· Egyszülős vagy töredékcsalád

· Elsődleges szocializáció

· Emlékezet (memória)

· Empirizmus (empirista filozófia)

· Endogám házasság

· Erósz

· Érzékelés

· Esélyegyenlőségi Kormányhivatal

· Extrinzik motivációk

· Facilitátor

· Fejlesztő pedagógus

· Fejlődésregény

· Fenomenológiai irányzat

· Folyamatszabályozás

· Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

· Gyermek Évszázada

· Gyermekbanda

· Gyermekbántalmazás (abúzus)

· Gyermekkor- és családtörténet

· Gyermekkultúra

· Gyermeksajtó

· Gyermekszabadidő

· Gyermektanulmány (pedagógia)

· Hátrányos helyzetű gyermekek

· Hétköznapi pedagógiai elmélet (nem professzionális pedagógiai elmélet)

· Hitlerjugend

· Hospitalizmus

· Ifjúsági irodalom, gyermekirodalom

· ILO

· Implicit énelmélet

· Individualizált tanulás, individualizáció (a tanulásban)

· Induktív (indukció)

· Integrált egyéni pedagógiai elmélet (professzionális pedagógiai elmélet)

· Integrált nevelés

· Intellektuális képességek

· Intrinzik motivációk

· Intuitív

· IQ Intelligencia hányados/quociens

· Kognitív feldolgozó stratégia

· Kognitív pszichológia

· Koindividuáció

· Kommunikáció

· Kommunikációs csatorna

· Kommunikációs képességek

· Kompetencia

· Kompetencia alapú portfólió

· Konfliktus

· Konfliktus megoldási stratégiák

· Konfliktusok pozitív pedagógiai hatása

· Konstruktivizmus, konstruktivista pedagógia, konstruktivista szemlélet

· Kooperatív tanulás

· Kopernikuszi fordulat

· Longitudinális kutatás

· Maslow motivációs elmélete

· „Második iskola”

· Másodlagos szocializáció

· Matriarchális család

· Mediáció

· Medián

· Metakogníció

· Mnemotechnika (mnemonika)

· Nem verbális kommunikáció

· Népfőiskola

· Nevelési Tanácsadó

· Neveléstudomány

· Neveléstudomány és társtudományai

· Nézet

· Normatív krízis

· OECD

· Oktatási jogok miniszteri biztosa

· ONAP

· Operacionalizálás

· Osztályfőnök

· Önmagát beteljesítő jóslat (Pygmalion-effektus)

· Önszabályozott tanulás

· Paradigma

· Paranormatív krízis

· Párban folyó tanulás

· Páros munka

· Patria potestas

· Patriarchális család

· Pedagógia

· Pedagógiai (szak)könyvtár

· Pedagógiai gyakorlat

· Pedagógiai kompetenciák

· Pedagógiai konfliktus

· Pedagógiai mentálhigiéné

· Pedagógiai munkaportfólió

· Pedagógiai múzeum

· Pedagógiai regény

· Pedagógiai szakmai szolgáltatás

· Pedagógiai szakszolgálatok

· Pszichoanalitikus irányzat

· Pszichogén

· Pszichoszexuális fejlődés

· Publikus intézmény, publikus iskola

· Rejtett érzelmi elhanyagolás

· Rejtett tanterv”

· Releváns, gyakorlatias tudás

· Rendszer, rendszerszemlélet

· Reprodukció

· Reszocializáció

· Réteg-hovatartozás

· Sajátos nevelési igényű gyermek

· Speciális képességek

· Speciális kompetenciák

· Spontán kirekesztődés

· Stigmatizáció

· Szabadidő-szervező

· Szabályozó stratégia

· Szegregált

· Szekvenciális

· Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás

· Szervezeti kultúra modellek

· Szexus

· Szociális képességek

· Tanulási motiváció(k)

· Tanulási orientáció

· Tanulásról alkotott elképzelések

· Tanulópár

· Tanulóról alkotott elképzelések

· Társadalmi mobilitás

· Társadalmi reprodukció

· Társadalmi rétegződés

· Teljes populációkutatás

· Tenyérreflex/fogóreflex

· Többgenerációs nagycsalád

· Többszörös kirekesztettség

· Tudásról alkotott elképzelések

· UNI

· UNICEF

· Utazó gyógypedagógiai hálózat

· Válás

· Verbális kommunikáció

· Versengésen alapuló tanulás

· Veszélyeztetett gyermek

· Viselkedésszabályozási képességek

A család támogató funkciói: Tagjaikat egyedként kezelik, személyes érdeklődéssel fordulnak hozzájuk, nyelvükön szólnak, elvárásaik nyíltan közlik, teljesítményüket megértően minősítik, jutalmaznak és büntetnek, s roppant érzékenyek az egyének személyes szükségleteire (G. Caplan nyomán).↑

A cselekvés képességei: a mozgás, az erőfeszítés, a reális önértékelés képessége.↑

A feladat beidegző (szokásformáló) funkciója: a feladat végzése során a gyerekek a munka sikere érdekében meghatározott szocio-morális magatartásformákat ismételten végre kell hogy hajtsanak; ezáltal a feladat elősegíti ezen magatartásformák szokásszerűvé alakulását.↑

A feladat ismeretközvetítő funkciója: a feladatok végzése során a tanulók gyakran gyűjtenek és elemeznek különböző tényeket; ezáltal új ismereteket szereznek.↑

A feladat képességfejlesztő funkciója: a feladatvégzés folyamatában a tanulók a személyiség több komponensét együttesen működtető műveleteket is végrehajtanak; ezek a komplex műveletek segítik elő a képességek fejlődését.↑

A feladat készségfejlesztő funkciója: a feladat végzése során a gyerekek ismételten végrehajtanak meghatározott műveleteket, így az ismétlés, a gyakorlás eredményeképpen fejlődnek a készségek.↑

A feladat kortársi interakciókat szabályozó funkciója: ez a funkció úgy érvényesül, hogy a konstruktív feladat formáló interakciókat indukál, a destruktív feladat pedig deformativ interakciókat működtet a gyerekek között.↑

A feladat normaközvetítő funkciója: a feladat sikeres elvégzése minden esetben megköveteli meghatározott magatartási normák betartását, követését; ezáltal tölt be a feladat normaközvetítő funkciót.↑

A Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény: 1989-ben a reformpedagógiák csaknem évszázados küzdelme után az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i közgyűlése fogadott el ilyen című dokumentumot. Az aláíró államok – így 1991-ben az egyezmény parlamenti ratifikációja után a Magyar Köztársaság is – vállalták, hogy saját jogalkotásukban és jogalkalmazásukban az Egyezménybe foglalt előírásokat érvényesítik.↑

Abszolút iskola: a modernitásban, főként abszolutista politikák nyomán, különböző ideológiákkal kialakuló iskolaforma, melynek lényege, hogy az egyénből (tevékenységeiből, kapcsolataiból) messze a tanulói jogiszonyon túl, egyre többet kíván bekebelezni.↑

Agapé: az önzéstől mentes viszonzás igénye nélküli szeretet: „szeretlek, mert szeretlek”.↑

Agresszió: erőszak; élőlények szándékos bántalmazása, tárgyakban szándékos kártevés.↑

Alaklélektan (Gestalt-pszichológia): a tanulást belső történésekkel leíró, elsősorban az észlelés törvényszerűségeivel foglalkozó pszichológiai iskola. Jeles képviselői: Max Wertheimer, Kurt Koffka, Wolfgang Köhler.↑

Államosítás: az a kisajátítási folyamat, amelyben a központi állam politikai, jogi, katonai vagy/és gazdasági eszközökkel tulajdonába rendel korábban magán, közösségi, egyházi tulajdont. Nálunk 1948-49-ben, az un. fordulat évében egy ilyen folyamatban a termelőerők államosítása mellett szinte 100%-ig állami tulajdon és befolyás alá vonták az iskolákat, nevelési-oktatási intézményeket is. Az államosítások ideológiájában mindig az össznemzeti-össztársadalmi érdekek, a tervszerűség , a hatékony irányítás és – a kulturális létesítmények esetében – az egyenirányított szellemi befolyásolás szándéka érhető tetten.↑

Alrendszer: a rendszernek a rendszertani hierarchiában alacsonyabb rendű eleme.↑

Általános képességek: olyan pszichés diszpozíciók, amelyek minden tevékenység végrehajtásához nélkülözhetetlenek; ide tartozó képességcsoportok: intellektuális képességek, kommunikációs képességek, a cselekvés képességei, a szociális képességek.↑

Alternatív programok és iskolák: a alternatív iskolák többnyire olyan civil kezdeményezésre létrejövő intézmények, melyek differenciált igényeket elégítenek ki, s a nem alternatív iskolákhoz képest kínálnak speciális tananyagot, oktatási formát, eljárásokat, módszereket, eszközöket, s mindezek tanulók általi differenciált választhatóságát.↑

ÁMK (általános művelődési központ): többcélú intézmény, mely egyesíti magában a kisgyermekek nevelési-gondozási, a gyerekek iskolázási, a fiatalok, felnőttek könyvtári, művelődési stb. szolgáltatásait. Jelenleg (2006) Magyarországon több mint 200 ilyen intézmény működik.↑

Analitikus: (latin: elemző) a tanulási stratégiák esetében a részletek elemzését, a részletekre figyelést jelenti.↑

Asszimiláló: beolvasztó, önmagához hasonító.↑

Asszociáció (képzettársítás), asszociációképzés: képzeteink (érzékleti, észlelési élmények, gondolatok, emlékek stb.) közötti kapcsolat, illetve annak létrehozása, mely leggyakrabban ok-okozati viszonyon, rész-egész viszonyon, hasonlóságon, ellentétességen, időbeli vagy térbeli közelségen alapul.↑

Attitűd: tárgyakhoz, személyekhez, csoportokhoz, helyzetekhez vagy eseményekhez való pozitív vagy negatív viszonyulás (tehát vélemény, értékelés). ↑

Attribúció: oktulajdonítás, vagyis a viselkedések és a történések magyarázatára létrehozott elképzelések. ↑

Autoagresszió: a személy saját maga ellen fordított agressziója. ↑

Az iskolák légköre: az egyének által észlelt belső sajátosságok, az iskolával kapcsolatos attitűdök, érzések, elégedettségek, elégedetlenségek. ↑

Az iskolák mint mentális képződmények: a szervezetben tevékenykedő emberek (vezetők, tanárok, diákok, iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus stb.) által képviselt értékek, attitűdök, normák, tevékenységek finom, szubjektív értelmezései - társulva más intézményi sajátosságokkal - hozzák létre, tartják fenn és formálják. ↑

Balila: a XX. század eleji olasz fasiszták ifjúsági szervezete volt. ↑

Behaviorizmus: az a pszichológiai iskola, irányzat, amelynek képviselői a viselkedést ingerek és a rájuk adott válaszok kapcsolataként értelmezik, és nem foglalkoznak az egyénben eközben végbemenő folyamatokkal. A behaviorizmus jeles képviselői: John B. Watson, Ivan Pavlov, Edward Tolman, Edward Thorndyke, Burrhus F. Skinner. ↑

Belenevelődés: a néprajz fogalma a szociológiában, pedagógiában inkább szocializációnak nevezett nevelődési folyamatra. Lényege: tudatos nevelői beavatkozás és intézményesülés nélkül a hagyományos társadalmakban a feladatvégzésben, munkavégzésben, az ünnepeken való részvétel során tanulja meg az új generáció az értékeket, normákat, tevékenységeket. ↑

Biológiai pszichológia: pszichológiai irányzat, amely a pszichológiai folyamatokat és a viselkedést az agyban és az idegrendszerben lezajló elektromos és vegyi eseményekkel írja le. ↑

Buchschule: a „könyv iskolája”. A XX. század eleji reformpedagógia jellegzetes kritikai minősítése a tradicionális iskolára. ↑

Bullying: iskolai körülmények között a tanulók egymás közötti agressziója, egy vagy több tanuló ismétlődően zaklat, kirekeszt egy vagy több tanulót. ↑

Célorientáció-elmélet: az implicit énelmélet-típusok alapján megfogalmazott, tanuláshoz kapcsolódó célok. A tanulási cél esetében a tanuló a változtatható képességeit akarja fejleszteni, míg a teljesítési cél esetében a megváltoztathatatlannak hitt képességeit akarja megmutatni, igazolni. ↑

Civil szféra: a társadalomnak azon szféráját, melyre az állam szabályozó, gondoskodó hatása, ereje nem terjed ki, de szervezettségében mégis több, mint az informális csoportosulások. ↑

Cybertér: Az internet virtuális „terét” szokták ma már társadalomtudományi tanulmányokban is így nevezni. A virtuális valóság gyakorlatilag végtelen nagy, bizonyos értelemben korlátok nélküli tere a cybertér. Ebben mindenki megtalálhatja az őt érdeklő információt, melyek hálószerűen kapcsolódnak össze (ld. a „kattintgatás”, szörfözés jelenségét), és bekapcsolódhat a virtuális közösségek életébe. Így minden egyes felhasználó önálló közönségnek tekinthető e térben. Egyesek szerint ez a virtuális tér már nem csak leképezi, hanem mintegy helyettesítheti is az aktuális világot, és alapvetően megváltoztatja a térről és az időről kialakult fogalmainkat. ↑

Család funkciói: a társadalmon belül ellátandó, folyamatosan változó feladatokra irányuló tevékenység, amely befolyásolja a családok tevékenységrendszerét, egész kultúráját, norma- és értékrendszerét. ↑

Család: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz való viszonya vérségi vagy házassági / együttélési kapcsolaton alapul. A család meghatározó szerepet tölt be a társadalom fenntartásában, a tapasztalatok, szerepek és normák közvetítésében, a nevelésben. ↑

Családi életciklus modell: A modell azt mondja, hogy a család folyamatosan megújítja önmagát, méghozzá azért, mert olyan változások, fontos események történnek vele, melyek alakítják a családban lévő kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat.(Hill és Rodgers nyomán)

Családi életre nevelés: egyik legfontosabb feladata a szülői hivatásra való nevelés, előkészítés a leendő gyermekek gondozására. ↑

Családi életre való alkalmasság: a felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros kapcsolat kialakítására, családalapításra és a gyermekek harmonikus felnevelésére. ↑

Családi rendszer: olyan egység, amelynek jól felismerhető, egyedi sajátosságai, meghatározott működésmódja, szabályai vannak. A család nyílt, dinamikus rendszer, ahol a környezet felé való nyitottság jelenik meg. ↑

Családlátogatás: a szülővel való kapcsolattartás formája, melynek főbb céljai a szülők megismerése, érzelmi megerősítésük a szülői szerepben, érdeklődésük felkeltése az iskolai ügyek iránt. ↑

Családmag, nukleáris család: két generáció együttélése. ↑

Családok átmeneti otthona: az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője. ↑

Családsegítés: célja a családok szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, a családban jelentkező működési zavarok és problémák megszüntetése érdekében végzett szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás és családgondozás. ↑

Csoportmunka: 3-6 fő (ritkán ennél több) együttműködve tanul, közösen oldják meg a feladatot. ↑

Deduktív: (latin: levezető) annak a gondolkodásnak a jelzője, amely az általánosból, az elvontból, ismert fogalmakból kiindulva az egyes dolgokra, konkrét objektumokra és esetekre, azok kisebb csoportjaira vonatkozó tudást hoz létre. ↑

Delegitimálás: a társadalmi (írott vagy íratlan) elfogadottságtól, „törvényességtől” való valóságos vagy szimbolikus megfosztás. ↑

Demográfiai utánpótlás: a lakosság egyedszám változásának növekedése a születések számával. ↑

Deviancia: a társadalmilag elfogadott magatartási és erkölcsi normák megsértése. ↑

Deviáns: törvényekbe és erkölcsi normákba foglalt szabályoktól, életvezetési elképzelésektől való jelentős, tartós eltérés az emberi magatartásban. ↑

Diákközgyűlés: évente legalább egy alkalommal kötelező megszervezni, itt áttekintik a gyermeki és tanulói jogok helyzetét, érvényesülését, illetve a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatait. ↑

Diáklázadás: a XX. század utolsó harmadát jellemző, történeti jelentőségű krízisének fontos eleme volt Európában (főként Franciaországban és Németországban), illetve Amerikában az egyetemisták, főiskolások, fiatal értelmiségiek engedetlenségi mozgalma (az USÁ-ban a vietnami háború ellen), mely kinőtt az intézmények falain, s hosszú időre elfoglalta az utcákat is. A forradalmi hangulatot tetézte, hogy a hatalom erőszakkal lépett fel a tüntetők ellen. A társadalomkritika egyik irányzata az erőszakos cselekedetekben tetőzött, másik irányzata a társadalomból való kivonulást hirdette, ők voltak a hippyk, a Woodstock-fesztivál résztvevői. Fontos irodalmi művek és filmek örökítik meg a korszakot. (Robert Merle: Az üvegfal mögött, Antonioni: Zabirskie point, Forman: Hair stb.) Fontos személyiségek álltak a diáklázadások pártjára, a francia exisztencialista író-filozófus Jean Paul Sartre, az amerikai gyerekorvos Benjamin Spock és mások. ↑

Diákönkormányzat: a tanulók érdekeinek képviselete a közoktatási intézményben. A döntési hatáskör mellett egyetértési, kezdeményezési, véleményezési és javaslattételi jogokkal is rendelkezik. ↑

Differentia specifica: a meghatározandó fogalmat a meghatározásnál használt genusba (genus proximum) tartozó többi fogalomtól megkülönböztető jegyek. ↑

Diszfunkció: az eredeti, a deklarált funkciótól eltérő, azzal ellentétes működés, zavar a működésben. ↑

Diszfunkcionálisan működő család: a család nem látja el funkcióit. ↑

Diszlexia: egyes tudományos nézetek szerint a diszlexia kialakulását fejlődési rendellenesség miatti idegrendszeri károsodás okozza (öröklöttség elve), mások szerint kisgyermekkori betegségek (szerzett károsodás) következményének, megint mások iskolai eredetűnek tartják; az utóbbiak például, a rossz olvasástanítási módszert okolják. ↑

Divergens: elágazó, széttartó. ↑

Egészségügyi szolgáltatók: a védőnői szolgálat és a gyermek-, háziorvosi hálózat. ↑

Egzogám házasság: más társadalomból választott házastárs. ↑

Egyenesági családtörténeti kutatás: a legkorábbi ismert felmenőtől kezdődően kutatjuk fel a további generációkat kiterjesztve valamennyi ágra. ↑

Egyszülős vagy töredékcsalád: egy szülőből és gyermek(ek)ből álló család. Az együlős családdá válás okai a válás, a szülő halála, vagy a nők házasság nélküli gyermekvállalása. ↑

Elsődleges szocializáció: e folyamat során a társas környezettel való interakcióban a gyermek elsajátítja az alapvető pszichológiai funkciókat, például a kognitív, verbális, szociális készségeket, illetve erkölcsi normákat. Ezeket a gyermek általában azonosulás útján megtanulja, internalizálja, ezáltal identitásának alapjává válik. Színtere rendszerint a család. ↑

Emlékezet (memória): az információk, tapasztalatok megőrzése és előhívása. Az információfeldolgozás folyamatában rövid és hosszú távú memóriát különböztetünk meg. ↑

Empirizmus (empirista filozófia): az az ismeretelméleti irányzat, amely szerint ismereteink a tapasztalatból származnak, gondolkodásunk pedig csak kombinálja ezeket az ismereteket. A megismerés törvényszerűségeinek az asszociációk, képzettársítások kialakulását tekinti. Az empirizmus főbb képviselői: John Locke, David Hume, George Berkeley. ↑

Endogám házasság: a házastárs ugyanabból a társadalomi rétegből való. ↑

Erósz: a szerelem és a szexuális vágy istene a görög mitológiában. Rómában Cupidóként vagy Ámorként tisztelték. ↑

Érzékelés: a környezeti ingerek megtapasztalása. Ha a tanulást információfeldolgozásként értelmezzük, akkor az érzékelés az emlékezet előszobájának tekinthető. ↑

Esélyegyenlőségi Kormányhivatal: a kormány 2004. január 1-jével hozta létre, melynek feladata az egyes szaktárcák irányítása alá tartozó, az esélyteremtést segítő programok céljainak és működésének, illetve a források felhasználásának összehangolása, a szaktárcák közötti együttműködés, a közösen irányított és finanszírozott programok kidolgozásának ösztönzése. ↑

Extrinzik motivációk: olyan késztetések, amelyek célja valamilyen kézzelfogható cél, nyereség elérése, esetleg kár elkerülése. Például ha azért tanulunk, hogy kivívjuk mások elismerését. ↑

Facilitátor: ösztönző. ↑

Fejlesztő pedagógus: olyan speciális szakember, aki ismeri a fejlődés és fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Elsődleges feladata a teljesítményzavaros gyermekekkel való foglalkozás, a diagnosztizálás, a speciális szakemberekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködés. ↑

Fejlődésregény: egy ember lelki- és jellemfejlődésének bemutatása gyermek- vagy ifjúkorától; azoknak a (főként) belső történéseknek a nyomon követése, amelyek során a tétova, fejletlen gyermekből, vívódó ifjúból önmagát mélyen megismerő, vállaló és önmagára tudatosan reflektáló felnőtté válik. ↑

Fenomenológiai irányzat: a pszichológiának az a megközelítése, amely a viselkedés magyarázatában a szubjektív élményeket hangsúlyozza, és azokat a személy egyedi nézőpontjából igyekszik leírni. Jeles képviselői Carl Rogers és Thomas Gordon. ↑

Figyelem: a környezeti ingerek érzékelésekor működésbe lépő részben tudatos folyamat, melynek során az összes inger közül csak néhányra összpontosítunk. A figyelem határozza meg, hogy mi az, amire a későbbiekben egyáltalán emlékezni tudunk. ↑

Filia: az érzelemmel telített baráti, szociális szeretet: „Szeretlek, mert társam vagy.”. ↑

Fogadó: a kommunikációs üzenet értelmezője és visszaigazolója. ↑

Fogalmi váltás: a tanulási folyamatok egyik típusa. Olyan esetekben következhet be, amikor a tanuló meglévő tudása ellentmondásban van az elsajátítandó ismeretekkel, a kialakítandó készséggel, s ez a konfliktus a lehető legradikálisabb módon oldódik meg: lényegesen átalakul az a kognitív rendszer, amely a tanulás témájában a tanulóban megkonstruálódott. Fogalmi váltás például, ha megtanuljuk, hogy a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva. ↑

Folklór: a néprajztudománynak azon területe, mely a különböző korokban különbözőképpen a „nép”-nek értelmezett társadalmi csoportok kollektív tudatformáit vizsgálja. ↑

Folyamatszabályozás: egy tevékenység végrehajtásához szükséges cselekvéssor optimális végrehajtásának leírása. ↑

Frontális munka: a leggyakrabban alkalmazott munkaforma, amikor az együtt tanulók tanulása párhuzamosan, azonos időben, ütemben és azonos cél érdekében valósul meg. ↑

Frusztráltság: szükségletekben való gátoltság eredményeként megjelenő feszültség. ↑

Genealógiai monda: egy-egy közösség, nép, törzs eredetmondája, az alapító hős története (pl. Hunor és Magyar vagy Álmos mondája a magyar ősköltészetben, medvetörténetek a Volga-menti finnugoroknál). ↑

Genetikai anyag: a szüleinktől örökölt gének összessége, az abban kódolt, teljes genetikai információmennyiség, amelyet felmenőinktől öröklünk. ↑

Genogram: családfa, melynek segítségével feltárhatjuk nemzedékek – más szóval generációk – egymás közötti kapcsolatát. ↑

Genus proximum: a következő általános szint. ↑

Gettó-effektus: a zártságból fakadó személyiségtorzító (értelmi, érzelmi) hatás. Az azonos okok miatt egy elzárt élettérben (nevelőotthonban, speciális intézményben) élőket érinti. ↑

Globális: összefoglaló, átfogó, egészében tekintett, az egészre vonatkozó. ↑

Gyerekszínház: gyerekek számára készített, olykor gyerekek által létrehozott színielőadások előadásának alkalmas helyszíne, szervezete. ↑

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: feladata az iskolai általános és speciális gyermekvédelmi munka koordinálása, tanácsadás, együttműködés más segítő szolgálatokkal. ↑

Gyermek Évszázada: a reformpedagógiák legendás kiinduló műve, a svéd tanítónő, Ellen Key nagyhatású, e címet viselő pedagógiai könyvben jövendölte, hogy a XX. században új viszony alakul a gyerekek és felnőttek világában, a gyermek megkülönböztetett kedvencként és védencként kerül középpontba. ↑

Gyermekbanda: a városiasodó környezetben elszaporodó, felnőttek irányítását nélkülöző, vagy éppen bűnöző életmódot folytató felnőttek által segített spontán gyerekcsoportok, melyek szigorú szabályaikkal befolyásolják az egyént. ↑

Gyermekbántalmazás (abúzus): a gyermekkel való rossz bánásmód, amely magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéni kizsákmányolás minden formáját. ↑

Gyermekkor- és családtörténet: a neveléstörténeti kutatásokon belül a 20. században kialakult kutatási irányzat, melynek legfőbb célja a különböző történeti korok családjának és a benne élő gyermekek nevelésének–oktatásának, a róluk alkotott vélemények, nézetek feltárása, összefoglalása. ↑

Gyermekkultúra: a gyermekek számára készített, szervezett, (ki)válogatott, illetve a gyerekek által létrehozott kulturális értékek, intézmények, szervezetek, közösségek, ezek működése. Modern jelenség, a polgárosodás tekintette a gyereket sajátos kultúrafogyasztónak, illetve ismerte el sajátos, kulturális értékteremtő szerepét. ↑

Gyermeksajtó: a gyerekkorosztály számára létrehozott sajtóorgánumok. ↑

Gyermekszabadidő: az az idő, melyet a gyerekek nem kötelező foglalkozással töltenek. ↑

Gyermektanulmány (pedológia): a XX. század eleji reformpedagógiai gyakorlat mögött álló modern, komplex, jobbára empirikus tudomány, mely elsősorban a pszichológia, szociológia és a jog elemeiből építkezett. ↑

Hátrányos helyzetű gyermekek: az adott gyermek, illetve tanuló közösség átlagánál rosszabb családi és társadalmi környezetben, helyzetben él. ↑

Hétköznapi pedagógiai elmélet (nem professzionális pedagógiai elmélet): az egyéni élettapasztalatok, közvetett tapasztalatok, művészetek, ismeretterjesztő irodalom hatására kialakuló nézetrendszer a pedagógiailag értelmezhető jelenségekről, folyamatokról. ↑

Hitlerjugend: a II. világháborús náci Németországban a vezér által létrehozott katonai előkészítő, majd a fronton is bevetett ifjúsági szervezet. ↑

Hospitalizmus: Spitz által leírt fejlődési zavar, melynek lényege az, hogy az anya nélkül felnőtt gyerekek fejlődésükben elakadtak, súlyosan visszaestek. ↑

Ifjúsági irodalom, gyermekirodalom: a gyermekek, a serdülők számára írt, vagy átdolgozott (vagy tudatos szerkesztéssel kiválasztott) irodalmi alkotások köre. A modern gyermekirodalom gyakorlatilag egyidős a reformpedagógiákkal, az aktív és alapvetően jó gyermek áll középpontjában. ↑

ILO: az ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ szakosodott szervezete, amely küzd a társadalmi igazságosságért és az általánosan elismert emberi és munkaügyi jogokért. 1919-ben jött létre, az egyetlen jelentősebb szervezet, amely túlélte a Versailles-i békeszerződést követően létrejött Népszövetséget, és amely 1946-ban az ENSZ első szakosodott szervezete lett. (www.nilo.hu) (Utolsó letöltés: 2006. április 21.). ↑

Implicit énelmélet: A tanulók nézetei arról, hogy képességeiket állandónak (adottság-elmélet) vagy változtathatónak (növekedés-elmélet) tartják. ↑

Individualizált tanulás, individualizáció (a tanulásban): egyéni tanulási szituáció, amelynek során egyéni feladatok saját úton és ütemben történő megoldásával egyéni teljesítmények, eredmények elérése a cél. ↑

Induktív (indukció): annak a gondolkodásnak a jelzője, amelyik az egyedi és/vagy konkrét esetekből halad az általános és/vagy absztrakt megállapítások felé. ↑

Integrált egyéni pedagógiai elmélet (professzionális pedagógiai elmélet): a hétköznapi és a tudományos pedagógiai elmélet ütköztetéséből, egyeztetéséből származó nézetrendszer. ↑

Integrált nevelés: a sajátos nevelési igényű gyermekek ép gyermekekkel történő együttnevelése és -oktatása, melynek többféle típusa van (részleges, teljes, hideg stb.). ↑

Intellektuális képességek: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. ↑

Intrinzik motivációk: olyan késztetések, amelyekben maga a cselekvés, a benne rejlő öröm a cél, így a tevékenység önmagában hordozza jutalmát. Például ha azért tanulunk vagy oldjuk meg a házi feladatot, mert magát a témát érdekesnek találjuk. ↑

Intuitív: beleérző, a lényegesre ráérző. ↑

IQ Intelligencia hányados/quociens: az IQ, vagyis intelligencia hányados a gondolkodás és feladatmegoldó képesség egy általános mérőszáma. Az IQ pontszáma azt mutatja meg, hogy valaki milyen képességekkel rendelkezik az életkorának megfelelő emberek többségéhez viszonyítva. ↑

Iskolaethosz: az iskolára jellemző egyéni arculat, az intézményi atmoszféra. ↑

Iskolai fogadóóra: az egyes tanulókkal kapcsolatos valós oktatási, nevelési kérdések megbeszélésének színtere. ↑

Iskolai könyvtár: A közoktatásban tevékenykedő nevelési-oktatási intézmények szerves részeként működő könyvtártípus. Funkciója, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az intézmény információs és tanulási forrásközpontjaként működjön, kiszolgálja és részt vegyen az iskola nevelő-oktató tevékenységében mind tanítási, mind tanulási megközelítésben. Ehhez kapcsolódó részcélja, hogy a könyvtárhasználati ismeretek eszközjellegűvé válásához szükséges tapasztalati és gyakorlási lehetőséget biztosítsa minden tanuló számára. A könyvtári rendszer részeként, annak szolgáltatásait is bekapcsolja az intézmény működésébe és a tanulási-tanítási folyamatba. Gyűjtőkörét és szolgáltatási rendszerét az intézmény pedagógiai programja alapján alakítja ki. ↑

Iskolamúzeum: Olyan muzeális gyűjtemény (a múzeum kritériumainak általában nem felel meg), mely általában egy intézmény vagy egy szűkebb régió tanítással kapcsolatos tárgyi emlékeit, elsősorban bútorokat, taneszközöket, tankönyveket, ruhákat, tanárok, tanítók emlékét őrző tárgyakat, írásos dokumentumokat gyűjt és mutat be. Iskolamúzeumok gyakran régi iskolaépületekben kerülnek berendezésre. ↑

Iskolapszichológia: az iskolai pedagógiai munkát segítő pszichológiai szolgálat. ↑

Iskolapszichológus: az iskolában dolgozó pszichológus, akinek feladata az oktatási intézmény minden tagjának pszichés segítése, tanácsadás. ↑

Iskolaszék: a közoktatási intézmény működésében érdekelt csoportok együttműködésének előmozdítására létrejött szervezet, amely a szülők, a nevelőtestület, a tanulók és az intézményfenntartó azonos számú képviselőiből áll. ↑

Ismeretelmélet: a filozófia egyik ága, amely a tudás és a tudás keletkezése lényegével, természetével foglalkozik. ↑

Izolációs hatás: abban az esetben, ha az egyén valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig a többségtől elzárva, ingerszegény környezetben él (például, nevelőotthonban, kórházban, börtönben), fokozottan átéli elkülönítettségét, másságát. Mindehhez társul a speciális helyzetből adódó ingerszegénység, mely egyaránt hathat az egyén kognitív és emocionális életére. ↑

Játszma: a játszmák pótlék jellegű, egyéni haszonért játszott, manőverjellegű viselkedések (Eric Berne szerint). ↑

Jezsuita: a legnagyobb hatású ellenreformációs mozgalom, melyet XVI. századi alapítója, a később szentté avatott loyolai Ignác Jézus Társaságának nevezett. A lelkekért folytatott újtípusú küzdelemben a nevelésnek, iskolának nagy szerepet szántak. ↑

Kánon: egyházi eredetű szó, a katolikus egyházban „kanonizáltak” tudásokat, eljárásokat, vagyis szentesítve, jóváhagyták ezeket. Átvitt értelemben kánonnak tartjuk a tudásnak azt a halmazát, melyet állami jogszabály (törvény) vagy értelmiségi közvélemény kizárólagosan követendőként ismer el. ↑

Képesség: az egyén pszichikus sajátossága, tevékenység során alakul ki, fejlődik és magában a tevékenységben nyilvánul meg. ↑

Készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense. Például az írás technikája, a helyesírás. ↑

Kettős kötés: előfordulhat, hogy szándékaink ellenére mást közlünk a nemverbális csatornán, mint amit a verbálison tettünk. A gyermek a nemverbális közlést tartja igaznak. ↑

Kettős nevelés: a létező szocializmusban elterjedt fogalom, azt fejezte ki, hogy a családok más értékek szerint nevelik gyerekeiket, mint az állami iskola. Az állam fellépett a kettős nevelés ellen, s az iskola hegemóniáját rendelte el. ↑

Koevolúció: együttfejlődés, azaz a család tagjai kölcsönhatásokra épülve közösen fejlődnek a családon belül. ↑

Kognitív feldolgozó stratégia: olyan gondolkodási, tanulási tevékenység, melyet a tanulók tanulási céljuk érdekében a tanulási tartalom feldolgozására használnak. ↑

Kognitív pszichológia: az a pszichológiai szemléletmód, amely a mentális folyamatok szerepét hangsúlyozza a viselkedés megértésében. A kognitív pszichológusok a mentális folyamatokat információfeldolgozási modellekkel írják le, melyeknek működése leginkább a számítógép működéséhez hasonlítható. ↑

Kognitív: a tudással és a megismeréssel, a gondolkodással kapcsolatos. ↑

Koindividuáció: a családon belüli egyéni fejlődés. ↑

Kommunikáció: kölcsönös információáramlás egy üzenet kezdeményezője és fogadója között. ↑

Kommunikációs csatorna: az út, amelyen az üzenet halad. Többnyire vizuális és auditív csatornákat különböztethetünk meg: nyelv, mimika, tekintet, hanghordozás, gesztusok, testtartás, térköz. ↑

Kommunikációs képességek: a beszéd, olvasás, írás képessége. ↑

Kompetencia alapú portfólió: bizonyos kompetenciát bemutató dokumentumokat tartalmazó portfólió; a kompetenciát bizonyító dokumentumokat az összeállító választja ki. ↑

Kompetencia: a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet. ↑

Konfliktus megoldási stratégiák: az emberre általában tartósan jellemző konfliktus megoldási eljárás módok, amelyek összefüggnek a személyiség bizonyos sajátosságaival; alkalmazásuk a konfliktus természetétől, a konfliktusba került személyek közötti viszonytípustól, korábbi gyakorlatuktól és az aktuális lehetőségektől függ. Leggyakoribb fajtái: a konfliktust elkerülő, a versengő, az alkalmazkodó, a kompromisszum kereső és a kooperatív stratégia. ↑

Konfliktus: különböző érdekek, szükségletek, igények, vágyak nézetek, értékek nyílt vagy rejtett összeütközése, ami történhet az egyénen belül (intraperszonális) vagy egyének között (interperszonális), illetve csoportok között (intergroup). Kifejeződhet közvetlen cselekvésben, tevékenységben, tudati és érzelmi folyamatokban, társadalmi viszonyrendszerekben. ↑

Konfliktusok pozitív pedagógiai hatása: a konfliktusoknak a nevelésben kedvező hatása lehet, mivel jelzik a feszültségeket, megoldatlan problémákat, segítik a célirányos kommunikáció gyakorlását; a társas viszonyokban nélkülözhetetlen képességeket (pl. együttműködés, tolerancia stb.) fejlesztenek; hozzájárulhatnak demokratikus gondolkodás- és magatartásmódok megismeréséhez és gyakorlásához; a szakember (pedagógus) konfliktus megoldási módjai mintául szolgálhatnak a személyes konfliktus kezelés kialakulásához. ↑

Konstruktivizmus, konstruktivista pedagógia, konstruktivista szemlélet: eredetileg ismeretelméleti, később a pedagógiában és a pszichológiában is meghonosodó szemléletmód, amely a megismerést, szűkebben a tanulást nem az információk felvételének, hanem tudásépítésnek, konstrukciónak tartja. A konstruktivista pedagógiai szemléletmód a tudáskonstruálást aktív, személyes, önszabályozott folyamatnak tekinti. Alapelve, hogy a tudás konstruálása alapvetően az előzetes tudás által meghatározott. ↑

Kooperatív tanulás: együttműködésen alapuló, párban vagy csoportban történő tanulás. ↑

Kopernikuszi fordulat: a gondolkodás rendszerében bekövetkező változások, amelyek lényegesen átalakítják a szemléletmódot, megváltoztatják a fogalmi rendszert egy adott területen. Kopernikusznak a Naprendszer struktúrájára vonatkozó, a heliocentrikus világképet megfogalmazó elképzelésének megszületésével kapcsolatban létrejött megnevezés. ↑

Kortárssegítők: olyan fiatalok, akik egy speciális képzést követően az egykorú partnereknek (osztálytársaknak, barátoknak, kortársaknak) mellérendelt szerepből igyekeznek segítséget nyújtani. ↑

Küldő: a kommunikációs üzenet kezdeményezője. ↑

Laikus: nem-egyházi, világi. ↑

Lelki immunitás: az immunitás biológiai értelemben a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet jelenti. A lelki folyamatokban is ellenálló képességre kell szert tennünk személyiségünk egészséges fejlődéséhez. Ennek elsődleges formálódása a családban történik. ↑

Lifelong learning: az életen át tartó tanulás.A modern társadalom mai életéből fakadó legjelentősebb feladat és kihívás, amely mind az általános művelődés, mind pedig szakmai képzés terén állandósítja a tanulás szükségességét, mégpedig a társadalom minden tagja számára. ↑

Liturgia, rituálé: közösségi szertartások, többnyire vallásos tartalommal és hagyományokkal. ↑

Longitudinális kutatás: olyan kutatási típus, amely hosszú időn át egyazon személyt vagy csoportot rendszeres időközönként bizonyos kutatási kérdések, szempontok mentén vizsgál. ↑

Maslow motivációs elmélete: Abraham Maslow szerint a motívumrendszerek hierarchikus elhelyezkedésűek: legalsó szinten áll a fiziológiai (1.), majd a biztonság iránti (2.), ezt követi a szociális (3.), negyedik helyen a megbecsülés iránti és legvégén (5. helyen) az önmegvalósítás iránti igények. Szerinte a magasabb szintű motívumok akkor válnak érvényessé, ha az alacsonyabb szintek ki vannak elégítve. Mindezekben a családi környezet szerepe meghatározó. ↑

„Második iskola”: a kötelező oktatás világában, ennek diszfunkciójára, illetve a társadalmi szelekciót szolgáló funkcióira válaszoló spontán szerveződésben: az erőforrásokkal és tanulási ambíciókkal rendelkező családok fizetős különórákra járatják gyermekeiket. ↑

Másodlagos szocializáció: e folyamat során az egyén elsajátítja a különböző helyzetekben és tevékenységeknél elvárt viselkedés szabályait, illetve kialakítja az alkalmazásukhoz szükséges kompetenciákat. A másodlagos szocializáció legfontosabb színhelyei: iskola, kortárscsoportok, média. ↑

Matriarchális család: anyajogú család, melyben a családtagok fölötti hatalmat a legidősebb házas nő, vagy az anya gyakorolja. ↑

Mediáció: közvetítéses konfliktuskezelés, melynek során egy semleges harmadik fél, a mediátor, segít tisztázni a konfliktust. ↑

Medián: statisztikai érték, amely a gyakorisági eloszlást két olyan részre osztja, amely részekbe az értékek 50-50 százaléka tartozik. A medián középérték. További középértékek még az átlag és a módusz. ↑

Metakogníció: a saját értelmi működésünkre vonatkozó tudásunk és ennek irányítására (a tanulási-gondolkodási folyamat tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére, értékelésére) való képességünk. A fejlődésnek egy magasabb fokán, 10-12 éves kor körül alakul ki, és a tanulási tapasztalatok gyarapodásával fejlődik. ↑

Mnemotechnika (mnemonika): az emlékezést (az információk tárolását és előhívását) mesterségesen megkönnyítő eljárás, technika. ↑

Mobbing: munkahelyen, a felnőttek körében megjelenő zaklatás. ↑

Monogám család: az a család, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul. ↑

Multikulturalizmus: annak a ténynek tudomásulvétele, tudatos alkalmazása nevelésben, művészetben, társadalmi együttélésben, hogy a városiasodással, a globalizációval az etnikai határok jórészt lebomlottak, többféle s egyenértékű, egyenértékűnek tisztelt kultúra ápolói és létrehozói élnek együtt a posztmodern társadalomban. ↑

Műanya-szituáció: Harlow által végzett kísérlet, melynek során kétféle műanyát szerkesztett: az egyiket szőrös anyagból, a másikat fémrácsból. A kutatás eredményeiből arra lehet tehát következtetni, hogy lényeges mozzanat a testközelség, a testi kapcsolat, amit a szőranya jobban biztosít meleg „testfelületével”, mint a fém. ↑

Nagycsalád: kettőnél több gyermeket nevelő család. ↑

Nem verbális kommunikáció: a szóbeli kommunikációt kísérő nem nyelvi üzenetek váltása (pld.: mimika, gesztusok, tekintet, térhasználat). ↑

Népfőiskola: a XVIII – XIX. században a szabadon polgárosuló Dániában kialakult, nem hivatalos, nem formális iskolarendszer, mely a fiatalok tudásvágyára, közösségvágyára épült. Hazánkban is, főleg a XX. században a két világháború között terjedtek el a magukat népfőiskolának nevező bentlakásos intézmények. ↑

Nevelési Tanácsadó: feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez. ↑

Neveléstudomány: A neveléstudomány az akadémiai tudományok egyike, ezek körén belül társadalomtudomány és embertudomány. Mint minden akadémiai tudománynak, a neveléstudománynak is megvan a sajátos kutatási területe: a nevelés, képzés, oktatás folyamata, módszertana, intézményrendszere és ezek története; s rendelkezik e társadalmi valóságterület kutatására megfelelő módszerekkel és eszközökkel. ↑

Neveléstudomány és társtudományai. A neveléstudomány a nevelés-képzés-oktatás folyamatának szabályszerűségeit rokon- és társtudományokkal szoros együttműködésben és kölcsönhatásban kutatja, legyenek ezek akár alap-, akár pedig alkalmazott tudományok. A legfontosabb rokon- és társtudományok: a szociológia, a pszichológia, a biológia, a kibernetika, a történettudomány. ↑

Nézet: a világról alkotott személyes, érzelmekkel átitatott, az egyén által igaznak vélt feltételezések, feltevések, amelyek a tapasztalatok és az elméleti oktatás, képzés hatására is formálódnak. ↑

Normatív krízis: a családi élet fejlődésében megjelenő újabb feladatok. ↑

OECD, Organisation for Economic Co-operation and Developement: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. ↑

Oktatási jogok miniszteri biztosa: az Oktatási Minisztérium keretein belül működik, a szülő, a diák, az iskola és a pedagógus egyaránt fordulhat hozzá kérdéseikkel, észrevételeikkel, javaslataikkal, minden oktatást érintő üggyel. ↑

ONAP: Az Óvodai Nevelés Programja. Kormányrendelet, mely a demokratikus és pluralisztikus Magyar Köztársaságban a nevelőtestületek által megfogalmazott, az intézményhasználó szülők által véleményezett s a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programok számára fogalmaz közös alapot. ↑

Operacionalizálás: célok elérését szolgáló lépések meghatározása, a feladat végrehajtásának kisebb egységekre, elemekre való lebontása. ↑

Osztályfőnök: az a pedagógus, aki az igazgató megbízása alapján pedagógiai vezetőként alapvető szerepet játszik egy bizonyos számú tanuló, azaz egy osztály iskolai életének szervezésében. ↑

Önmagát beteljesítő jóslat (Pygmalion-effektus): az a jelenség, amelynek során egy kimondott vélemény, megfogalmazott vagy más formában kifejezett elvárás növeli a megjósolt vagy elvárt esemény bekövetkezésének valószínűségét. ↑

Önszabályozott tanulás: tágabban minden tanulási folyamat önszabályozott, mert maga a tanuló személyes aktivitásával hozza létre, építi fel saját tudását. Szűkebben önmagunk tanulási folyamatának tudatos irányítása, amelyben alapvető szerephez jut a tanulási célok kitűzése, a tanulás eszközeinek, módszereinek összegyűjtése, a tanulási motívumok rendszerének tudatos kezelése, a tanulási stílus és stratégiák tudatos megválasztása, a tanulás eredményeinek önálló értékelése. ↑

Paradigma: egy elméletrendszert, a hozzá kapcsolt fogalmi struktúrát, az adott témában jellemző gondolkodásmódot, kutatási módszereket jelent. Paradigma például a kettős honfoglalás elmélete, Darwin evolúció-elmélete, a modern kvantumfizika. ↑

Paranormatív krízis: azok a krízisek, amelyek nem vártak, nem természetesek: például a válás, a különböző krónikus betegségek, a munkanélkülivé válás, a migráció, a természeti vagy társadalmi katasztrófák, a mobilitás, az egzisztenciális veszteség és a nagyobb pszichikus trauma. ↑

Párban folyó tanulás: két tanuló együttműködve tanul, oldja meg a feladatot. ↑

Páros munka: két tanuló együttműködő tanulása. ↑

Patria potestas: atyai hatalom, az ókori Rómában a családfő élet-halál ura volt, feltétlen hatalommal rendelkezett a család minden tagja felett, akár meg is ölhette gyermekeit. ↑

Patriarchális család: apajogú család, ami azt jelenti, hogy a család legidősebb férfitagja rendelkezik a családdal, a vagyonnal, irányítja a családtagok munkavégzését, felügyeli őket. ↑

Pedagógia: a pedagógiai hatásrendszer gyakorlata és elmélete. ↑

Pedagógiai (szak)könyvtár: A neveléstudomány, valamint rész-, rokon- és határtudományai irodalmának gyűjtésére és szolgáltatására specializálódott szakkönyvtár. ↑

Pedagógiai gyakorlat: azok a hatások, amelyeket egy másik emberre, vagy csoportra azért fejtenek ki, hogy annak tudása, magatartása pozitív irányban változzék, amelyet az egyén önmaga nevelése érdekében alkalmaz. ↑

Pedagógiai kompetenciák: a tudás, nézetek és gyakorlati készségek ötvözetei, amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógus egy adott területen sikeresen elláthassa feladatát. ↑

Pedagógiai konfliktus: pedagógiai közegben, viszonytípusban, illetve pedagógiai szervezetben kialakuló ellentét, összeütközés. Jellegzetessége, hogy mindig folyamatjellegű, hatással van a szervezethez tartozó valamennyi szereplőre, akkor is, ha nincsenek jelen az összeütközéskor. A konfliktusban szereplő felnőttek felelősséggel tartoznak a konfliktus folyamán a neveltek testi-lelki épségének megóvásáért. ↑

Pedagógiai mentálhigiéné: egyaránt jelenti az iskolai munkában jelen lévő, megoldandó lelki egészségvédelmet, a mentális egészség fenntartását szolgáló értékek közvetítését, az ezt elősegítő magatartás, szokásrendszer kialakítását, a pedagógus munka lelki egészségvédelmét. ↑

Pedagógiai munkaportfólió: a pedagógiai munkaportfólió segíti a kognitív önszabályozás kialakulását és fejlődését, segítségével a hallgató és a tutor rendszeresen megvitatja a hallgató eredményeit, problémáit, a fejlődésével és a fejlesztésével kapcsolatos szakmai célkitűzéseit. A környezet számára is láthatóvá, értékelhetővé teszi, hogy a tanárjelölt hol tart az elméleti ismeretek elsajátításában, hogyan képes az elméleti- és a gyakorlati ismereteket integrálni, azt egy-egy gyakorlati probléma értelmezése, megoldása érdekében alkalmazni. ↑

Pedagógiai múzeum: olyan szakmúzeum, melynek gyűjtőköre a pedagógiai vonatkozású tárgyi emlékek, ezek közül is leghangsúlyosabban a tanítás-tanulás és a gyermekek életével kapcsolatos dokumentumok. Magyarországon az országos feladatkörű pedagógiai szakmúzeum az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. ↑

Pedagógiai regény: olyan mű, amelyben a szerző pedagógiai gondolatait, nézeteit, koncepcióját szépirodalmi eszközökkel, regény formában fogalmazza meg. ↑

Pedagógiai szakmai szolgáltatás: e tevékenység körébe tartozik a pedagógiai értékelés megszervezése, szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás működtetése, továbbképzések szervezése, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek koordinálása. ↑

Pedagógiai szakszolgálatok: a szülő és a pedagógus nevelő munkáját segítik. Feladataik: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, szakértői és rehabilitációs tevékenység koordinálása, nevelési és továbbtanulási tanácsadás, logopédiai és konduktív ellátás és gyógytestnevelés biztosítása. ↑

Piaci szféra: a társadalmi-gazdasági élet azon szférája, ahol a javakhoz, szolgáltatásokhoz pénzért lehet hozzájutni, a fogyasztó vevőként, a termelő eladóként jelenik meg. ↑

PISA-vizsgálatok: az OECD által koordinált PISA (Programme for International Student Assesment) vizsgálatra először 2000-ben került sor. Elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a felmérésben résztvevő 32 országban a 15 éves tanulók mennyire felkészültek arra, hogy megállják a helyüket a mindennapi életben. A felmérés az olvasás-szövegértési, matematikai és természettudományi tudás, azon belül is elsősorban a képességek felmérésére irányult (Vári, 2003). Az OECD – PISA vizsgálatot hazánkban a Kiss Árpád Országos Közoktatási Intézmény Értékelési Központja koordinálta és végezte. A vizsgálat 3 évenként ciklikusan ismétlődik, s a felmérések során más-más területek kerülnek előtérbe. (Az első, 2000 tavaszán lezajlott vizsgálat fókuszában az olvasásmegértés állt, a 2003 évi felmérés a matematikát, a 2006-os ciklus pedig a természettudományt helyezi majd középpontba). A vizsgálat olyan megbízható mutatókat kívánt nyerni, melyek a nemzetközi összehasonlító jellegéből fakadóan a résztvevő országok mindegyikére érvényesek. ↑

Poliandrén család: az a család, ahol egy nő több férfival házasodik. ↑

Poligám család: az a család, ahol a házasságot egy férfi több nővel köti. ↑

Portfólió: (olasz: dokumentumdosszié, szakértői dosszié) a tanuló munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit egy vagy több területen. A tanulónak részt kell vennie a tartalom összeállításában; a gyűjteménynek tartalmaznia kell a dokumentumok kiválogatására szolgáló szempontrendszert, az értékelési szempontrendszert és a tanulói önreflexiót. ↑

Posztmodern: azon szellemi áramlatok összefoglaló neve, mely úgy látja és láttatja a jelenkort, mint a fejlődés-elvű modernitást követő, több érték és több „történet”, korértelmezés egymás mellettiségében létező világot, a „haladásnak” nem ismeri el egy kitüntetett irányát, nem egy esetben élesen kritizálja a modernizációs elméleteket és társadalom-értelmezéseket. ↑

Proszociális: olyan magatartás, melyben megjelenik a társakért vállalt felelősség. ↑

Protoszakasz: korai, az igazi korszakot közvetlenül megelőző szakasz. ↑

Pszichoanalitikus irányzat: a pszichológia Sigmund Freud által megalapozott megközelítése, amely a viselkedést a tudattalan hiedelmek, félelmek és vágyak segítségével igyekszik megmagyarázni. ↑

Pszichogén: a különböző, egyéni lelki folyamatokat meghatározó pszichés és genetikai hatások.↑

Pszichoszexuális fejlődés: a születéssel kezdődő pszichés / lelki-szellemi/ fejlődés egyik fő vonala, amely a párválasztási érés során, viselkedési készségeket alakít. Ezek a készségek teszik majd lehetővé az egyes ember számára, optimális esetben, a társadalom fajfenntartási-utódnevelési folyamataiba való harmonikus beilleszkedést.↑

Publikus intézmény, publikus iskola: nyilvános, bárki által látogatható, a társdalom, helyi hatóság, állam által ellenőrzött, felügyelt intézmény.↑

Rasszizmus: a homo sapiens faj (az emberiség) különböző, rasszként felfogott alcsoportjai közt eredendő érték-különbség létezik. Rasszista elmélet például az olasz fasizmus, a német hitlerizmus, bizonyos magyarországi kultúrfölényelméletek, a szkínhed-ideológia stb.↑

Reedukáció: helyreállító nevelés.↑

Reflektálás: a saját nézetek, tapasztalatok, tanulási-tanítási tevékenységek tudatos értelmezése, elemzése, folyamatos önellenőrzése és ezen alapuló fejlesztése.↑

Reflektív: (latin: visszahajlít) itt az eseményekre, információkra adott tudatos választ, tudatos reagálást jelent.↑

Reformpedagógia: Európában és Amerikában a 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben kialakult gyermekközpontú pedagógiai irányzatok és koncepciók összefoglaló elnevezése.↑

Rejtett érzelmi elhanyagolás: a kifejezés Bowlby nevéhez fűződik. Ekkor a gyermek és környezete között emocionális félreértés tapasztalható. Az anyának van bizonyos elvárása a gyerek reakcióival szemben, a gyermek azonban ritkán felel meg egészen ennek, és emiatt az anya türelmetlen lesz, elégedetlen, a gyerek pedig daccal reagál, hiszen neki is vannak elvárásai. Egyikük sem kap megerősítést, mindketten csalódnak a másikban, ez a csalódás azonban nem tudatos.↑

„Rejtett tanterv”: nem verbális, nem szándékos, nem tudatos, latens pedagógiai hatásrendszer.↑

Releváns, gyakorlatias tudás: érvényes, az adott kontextusban alkalmazható gyakorlati tudás, melynek nem távoli hasznossága a tanulók számára is nyilvánvaló.↑

Rendszer, rendszerszemlélet: egymással specifikus kölcsönhatásba lépni képes elemeknek az összessége, olyan egység, amely környezetében valamilyen funkciót lát el, s amelynek a működését a struktúrája, vagyis az elemeinek kölcsönhatása határozza meg.↑

Reprodukció: utódok létrehozása, gyermek/gyermekek születése a családban.↑

Reszocializáció: szocalizációs zavarok, devianciák után a társadalomba illeszkedés helyreállításának kísérlete.↑

Réteg-hovatartozás: a társadalmi egyének besorolódása a különböző társadalmi csoportokba. A réteg-hovatartozás jelentős mértékben kihat az önazonosságra, társadalmi tudatra, és nagy mértékben meghatározza a réteghez tartozók életét, tevékenységét, szocializációját, nevelkedési-oktatási-képzési-kulturálódási esélyeit és lehetőségeit. ↑

Sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, értékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).↑

Speciális képességek: olyan pszichés diszpozíciók, amelyek csak meghatározott tevékenység-változatok végrehajtásához szükségesek (pl. konstruáló – képesség, a finom mozgáskoordináció képessége stb.).↑

Speciális kompetenciák: a szakmai képzés alapozása során fejlesztendő kompetenciák.↑

Spontán kirekesztődés: a gyereknek, különböző okokból, az iskolai tevékenység- és feladat-rendszerből, s ezáltal a nevelési folyamatból történő kirekesztődése.↑

Stigmatizáció: megbélyegzés olyan formája, amely az egyént egy bizonyos tulajdonsága miatt előítéletes módon kirekeszti (például, bőrszín, fogyatékosság, valamely vallási vagy etnikai kisebbséghez tartozás) a közösségből.↑

Szabadidő-szervező: az a személy a közoktatási intézményben, akinek feladata többek között a tanórán kívüli foglalkozások megszervezése, a tanulóközösség, a szülői szervezet programjainak segítése, a szervezést segítő tájékoztatás nyújtása.↑

Szabályozó stratégia: metakognitív jellegű tanulási stratégia; a tanulók arról döntenek, hogy kitől és hogyan várják, hogy megtervezze, folyamatosan ellenőrizze és értékelje a tanulás folyamatát, módját, a használt tanulási stratégiákat, módszereket.↑

Szegregált: kizárt, kitaszított.↑

Szekvenciális: a szerkezeti részek kapcsolódási sorrendjén alapuló.↑

Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás: A gyermekvédelmi alapellátáshoz tartozó szolgáltatás, melynek fő területei a családsegítés és a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel való szolgáltatás. E feladatokat a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat végzi el.↑

Személyiségvonás: a személyiség leírásának egyik fajta megközelítésmódja, ahol azokat az alapvető személyiségdimenziókat, vonásokat határozzák meg, amelyek mentén az emberek különböznek egymástól.↑

Szenzitív: érzékeny, a külvilág dolgaira, eseményeire fogékony.↑

Szerepazonosulás: a szereptanulási folyamat végeredménye, amely során egy szerephez tartozó külső minta belső meggyőződéssé, vállalt viselkedéssé válik.↑

Szereptanulás: egy adott szerephez tartozó kommunikációs és viselkedés repertoár elsajátítása.↑

Szervezeti kultúra modellek: a Harrison-féle modellek; a jéghegy modell.↑

Szervezeti kultúra: értékek, attitűdök, szokások, nézetek, vélekedések összetett (belső ellentmondásokat is tartalmazó) rendszere, amely a megfigyelő számára különböző (felszíni, látható és rejtett, közvetett) szinteken tapasztalható meg.↑

Szexus: testi szerelem.↑

Szociális képességek: a morális anticipáció képessége, az erkölcsi ítélőképesség, a szociomorális összefüggéslátás képessége, a normakövetés képessége, a mások érdekeinek figyelembevételére való képesség, az együttműködés képessége, a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás képessége.↑

Szocializáció: egész életen át tartó folyamat, melynek során az egyén bevezetődik egy adott társadalomba, miközben kialakítja személyes identitását.↑

Szociogram: vizsgált társas mező vázlata, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe (Lásd szociometria ).↑

Szociometria: a rokonszenvi választások feltárása csoportban. Kidolgozója Jacob Levy Moreno.↑

Szokás: automatizált cselekvéseket tartalmazó, mindig azonos módon ismétlődő viselkedés.↑

Szubkultúra: általában nagyobb, átfogóbb kulturális közegben élő csoporthoz, társadalmi közeghez, térhez, réteghez köthető kulturális világ. Másodlagos értelemben magukat e saját szimbólum-, norma- és hagyományrendszerrel rendelkező csoportokat, kulturális-társadalmi formációkat nevezi a szakirodalom szubkultúrának. Ilyen, például, a munkásosztály szubkultúrája, az egyetemisták szubkultúrája, a rock szubkultúra, techno szubkultúra. Bár főleg a szubkultúra-kutatások kezdeti szakaszában a kifejezést sokszor alkalmazták deviánsnak tekintett csoportokra, önmagában ma már a szakirodalom nagy részében nincs a szónak devianciára utaló vagy megbélyegző, negatív felhangja, konnotációja.↑

Szupervízió: tanácsadási forma, szakmai interakció, amely értelmezhető a szakmai személyiség problémáira és konfliktusaira reflektáló tanulási folyamatként.↑

Szupervizor: felügyelő.↑

Szülői értekezlet: a szülő-iskola közötti kapcsolat hagyományos formája, évente 2-3 alkalommal osztályszinten, ritkábban iskolai szinten szervezik.↑

Tanári konzultáció: a pedagógus(ok) és az iskolapszichológus előre egyeztetett időpontban a tanítványaikkal kapcsolatos problémákat megbeszélik.↑

Tankönyv: elsősorban a tanulók által használt, a tananyagot tartalmazó információforrás, ma már nem feltétlenül nyomtatott könyv.↑

Tanulás: a tanulás egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változás. Ez egy lehetséges, rendkívül általános, rendszerelméleti kategóriákat használó meghatározás. A pszichológia – attól függően, milyen szemléletmódot, paradigmát használ – más meghatározásokat is adhat, ezek általában már megjelölik a fenti definícióban szereplő változás jellegét. Így viszonylag gyakori, hogy pszichológiai értelemben a viselkedésben bekövetkező változásokat tekintjük tanulásnak.↑

Tanulási mintázat: a tanulóra jellemző, domináns, változtatható tanulási sajátosság, amely a következő tényezőkből áll: a tanulásról alkotott elképzelés, a tanulási orientáció, a tanulás szabályozása és a feldolgozó stratégia.↑

Tanulási motiváció(k): mindazok a tényezők, amelyek a tanulásra ösztönöznek minket.↑

Tanulási orientáció: a tanulmányokkal kapcsolatos személyes célok, motívumok, elvárások, szándékok, attitűd, kétségek összessége.↑

Tanulásról alkotott elképzelések: olyan nézetek, amelyek a tanulással, a tanulás folyamatával kapcsolatosak; azzal, hogy a tanuló hogyan értelmezi a tanulást, a megszerezhető tudást, a tanulás céljait, feladatait, a tanulási folyamatban a saját és mások (tanár, tanulótársak) szerepét, feladatát.↑

Tanulópár: az együttműködő két tanuló előzetes tudása, teljesítménye között jelentős különbség van, az egyik tanuló a másik segítségére szorul.↑

Tanulóról alkotott elképzelések: a tanuló nézetei saját magáról: milyen tanulónak látja magát, miért tanul, hogyan értelmezi tanulószerepét.↑

Társadalmi mobilitás: a társadalmi csoportok adott, vagy a következő nemzedékhez tartozó tagjai bizonyos társadalmi, politikai, szocializációs, nevelési-oktatási-képzési folyamatokban való részvételük nyomán és annak eredményeképpen átlép(het)nek addigi társadalmi csoportjukból egy másikba. A modern (nyílt) társadalom alakulását, viszonyainak változását, átrendeződését nagyrészt tagjainak mobilitása teszi ki.↑

Társadalmi reprodukció: a társadalom önmagát újratermelésének folyamata. A bővített társadalmi újratermelés folyamatát sok szociológus, történész, pedagógus és politikus „fejlődésnek, haladásnak” mondja.↑

Társadalmi rétegződés: a modern társadalom különös specifikumokkal leírható nagyobb csoportjainak egymástól való elkülönülése, ennek az elkülönülésnek a hierarchikus szerkezete.↑

Teljes populációkutatás: a családtörténeti kutatás egyik típusa, ilyenkor egy adott család valamennyi ágát és oldalágát megpróbáljuk feltárni, azaz azokat a családtagokat gyűjtjük össze, akik egy közös őstől származnak.↑

Tenyérreflex/fogóreflex: Moro által megfogalmazott reflex: a csecsemő tenyerét megérintve a 4-5. hónapig az újszülött ujjaival átfogja a megérintő tárgyat.↑

Többgenerációs nagycsalád: kettőnél több generáció együttélése.↑

Többszörös kirekesztettség: a kirekesztettségnek az a változata, amikor a tanuló nem csupán a tanulmányi tevékenységből rekesztődik ki, hanem az önkiszolgáló, önkormányzati, alkotó, kulturális és egyéb tevékenységformákból is; ennek előidézője az alacsony tanulmányi teljesítőképesség, s ez iskolai felzárkóztatás hiánya.↑

Tudásról alkotott elképzelések (ismeretelméleti nézetek): a tanulók nézetei a tudás természetével, sajátosságaival kapcsolatban.↑

UNI: az Európai Unió és az ACP (fejlődő) országok közötti partneri kapcsolat rendszere a társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsítása érdekében (a Cotonou-i Egyezmény alapján).↑

UNICEF: az UNICEF, az ENSZ Közgyűlésének megbízásából jött létre 1946-ban. A gyermekek jogainak védelmében tevékenykedik; közreműködik a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésében, valamint a képességeik kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében. Évente 1,5 milliárd dollárt költ gyermekvédelmi programjainak finanszírozására. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete, mely a világ 160 országában van jelen programjaival. Mindenhol, ahol háborúk, természeti katasztrófák, éhség vagy járványok fenyegetik a gyerekeket, ahol nincs egészséges ivóvíz és hiányoznak a tanulás legelemibb feltételei, ahol a gyerekek emberhez méltatlan körülmények között élnek. Az UNICEF programjaival egy jobb jövő lehetőségét teremti meg a világ több millió kisgyermeke számára. (www.unicef.hu) (Letöltés: 2006. április 21.).↑

Utazó gyógypedagógiai hálózat: feladata segítségnyújtás az integrációba belépő intézmények részére a törvényi és pedagógiai feltételek megteremtése kapcsán; valamint konzultálás, tanácsadás az integráltan oktatott gyermekek pedagógusainak.↑

Válás: a házasság jogilag történő megszüntetése. Szinte mindig hosszan elhúzódó folyamat, melyben két embernek belsőleg is el kell szabadulnia egymástól, hogy újra nyitottá váljanak önálló életük folytatására.↑

Verbális kommunikáció: a nyelvi kódrendszer alkalmazásával történő üzenetváltás.↑

Versengésen alapuló tanulás: versenyszerű feladatmegoldás, mindig van győztes és vesztes, ennek következményeként gyakran ellenségeskedés, irigység, stressz alakul ki.↑

Veszélyeztetett gyermek: az a gyermek, akinek a testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését a családi környezetében valamilyen tevékenység, mulasztás vagy más körülmény, illetve helyzet zavarja, gátolja vagy megakadályozza.↑

Viselkedésszabályozási képességek: a különböző helyzetekhez kapcsolódó, elfogadott viselkedésformák értelmi-érzelmi és kivitelezési szabályozásának képessége.↑

WHO: az ENSZ 192 tagországot tömörítő Egészségügyi Világszervezete, a WHO (Word Health Organisation) hatalmas apparátussal és költségvetéssel dolgozik, közben életek millióit menti meg, tízmilliók életminőségének javításához járul hozzá. Tevékenysége a sokat kárhoztatott globalizáció egyik nyilvánvalóan pozitív jelensége. Négy fő feladata közül az első kettő elméletinek tűnik: a világ legjobb szakemberei egészségügyi útmutatásokat adnak, egészségügyi normákat (protokollokat, irányelveket) dolgoznak ki. Ténylegesen ezek bevezetésével statisztikailag igazolt módon csökkent a fejlődő országokban a morbiditás és mortalitás (a megbetegedések és a halálozás aránya), azaz javult a gyógyítás minősége. A másik két fő feladat – a nemzetek egészségügyi politikájának támogatása és részvétel a szakmai eljárások ésszerű felhasználásában – könnyebben megérthető, tán mérhető is. Például a WHO szakemberei hajtották végre az AFRICA 2000 programot, mellyel az egész kontinensen hatalmas ivóvízkészleteket mentettek meg, tisztító berendezéseket fejlesztettek ki, s így nagy járványok kitörését akadályozták meg. A WHO szervezte és koordinálta a feketehimlő teljes felszámolását, de tevékenységének köszönhetően küszöbön áll a gyermekbénulás és a fonalférgesség teljes eltűnése is. 1995-ben a WHO szakemberei fékezték meg az egész világot fenyegető kongói ebola-járványt. (www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/WHO.htm) (Letöltés: 2006. április 21.).↑

Woodstock: a múlt század hatvanas éveiből a legendás rock-fesztivál színhelye, az alternatív ifjúsági kultúra rituális-jelképes bölcsőhelye.↑

Worldmusic: populáris ifjúsági zenei irányzat, mely a globalizáció és a multikulturalizmus jegyében különböző népzenei tradíciókat, motívumokat ötvöz modern, akár elektronikus hangzásokkal. A népzenetudósok vitatják értékeit, a zeneszociológusok éppenséggel az eleven folklór jelenségeként üdvözlik.↑

Xenofóbia: idegengyűlölet.↑