Likert-skála készítése

 

Az attitűdmérés témáját (02, 03, 04. óra) végigkísérő gyakorlati feladatként elkészítünk egy Likert-típusú attitűdskálát.

A projektnek vannak a szemináriumi órán csoportosan elvégzendő részfeladatai, illetve otthoni munkaként megoldandó részei.

A házi feladatként megoldott részfeladatokat a csoporttagok megadott határidőig egyenként/csoportosan felteszik a kurzus közös online felületén (moodle.etr.elte.hu) megadott helyre. A beküldött anyagokat a tanár ellenőrzi és összeállítja belőlük a további munkához szükséges állományokat. (Ezek a feladatok kiadhatók valamelyik hallgatónak is, amennyiben a tanár úgy ítéli meg, hogy így is garantált a megfelelő minőségű anyag!)

A projekt lépései:

1.      Attitűdtárgy kiválasztása, tételek (állítások) megfogalmazása

2.      Tételek összegyűjtése, próbakérdezés, adatok rögzítése

3.      Megbízhatóság-vizsgálat, tételek szelekciója

A folyamatos munkához szükséges segédanyagokat (pl. adatbeviteli keretfile) a tanár a kurzus közös online felületén rendelkezésre bocsátja.

A projektet végigkíséri a közös online felületen egy virtuális fórum, ahol a felmerülő kérdéseket, problémákat közösen meg lehet vitatni.

A projekt értékeléssel zárul, minden hallgató egyénileg küldi be a skálaszerkesztés végső lépéseként, a tételek szelekcióját. Ennek az elvégzett feladatnak az értékelése a végső érdemjegybe beleszámít.

2.óra

 

02. óra „Attitűdskálák” modulnál:

 

A. Attitűd-tárgy kiválasztása. (Órai munka)

A csoport közösen dönt egy vizsgálni kívánt attitűdtárgyról.

(szempontok: Sok minden lehet, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy olyan tárgyat válasszanak, amelyhez viszonylag könnyen konstruálható attitűdskála, és jó, ha szociálpszichológiai vonatkozásai is vannak a témának!)

 

B. Itemek gyűjtése (Órai munka / Házi feladat)

A következő lépésben mindenki ír néhány itemet, a tervezett skálába (a csoport létszámától függően 2-4-et, azt érdemes szem előtt tartani, hogy az összes tétel ne legyen több 40-45-nél).

(szempontok: fontos, hogy különböző intenzitású, pozitív és negatív itemek egyaránt legyenek benne. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy több aspektusból, szempontból is fogalmazzanak tételeket, tehát ne egyszerűen ugyanazt a kérdést fogalmazzák át más szavakkal /(pl. „Szeretem a … -t”, „Kedvelem a …-t”/.

 

Az egyénileg írt itemeket a hallgatók felteszik a kurzus online felületére, majd azok összesítésre kerülnek egy dokumentumban (tanár/ hallgató által). A következő alkalommal ezekkel a közösen összeállított tételekkel folyik a további munka.

 

(kapcsolódás: 03. óra „Klasszikus skálák 2.” modul, a Likert skála szerkesztésének folyamata

03. óra „Hogyan szerkesszünk kérdőívet” modul, milyen a jó kérdés)

3. óra

 

03. óra „Hogyan szerkesszünk kérdőívet” modulnál:

 

A. A gyűjtött itemek kiválasztása próbakérdezésre. (Órai munka)

Az összegyűjtött kérdései közül az órán megbeszélt általános szempontok alapján mindenki kiválaszt egy-kettőt (itt már mindegy, melyik itemet ki írta), ezeket visszük tovább a próbakérdezésre (jó, ha kb. 40-45 tételből áll majd a próbakérdőív).

(szempontok: vannak-e ránézésre is jónak tűnő kérdések („face validitás”)? Miért? A rossznak látszóakkal kapcsolatban: melyik miért nem jó, hol a hiba? Például: duplacsövű, nincs kapcsolatban az attitűdtárggyal, ténykérdés, stb.)

 

B. A skála formájának megtervezése. (Órai munka)

Közösen megfogalmazzuk hozzá az instrukciót.

(szempontok: mit kérünk/rövid bevezetés, hogyan töltse, nincs jó-rossz válasz, a véleményére vagyunk kíváncsiak /társas kívánatosság csökkentése/, esetleg megköszönni a részvételt) .

Azt is megbeszéljük, milyen legyen a külalakja.

(szempontok: hogyan gazdálkodjunk a hellyel, hogyan helyezzük el a kérdéseket és a skálát, mekkora papíron legyen, stb.)  

Arról is dönteni kell, milyen skálán történjen az értékelés.

(szempontok: hány fokú legyen, uni- vagy bipoláris?)

 

(kapcsolódás: 04.óra, „Az értékelő skálák típusai” modul: az ítélethozatal módozatai)

 

A tervezésnek megfelelően a tanár (vagy egy hallgató) elkészíti majd a formázott skálát, ezt a hallgatók a kurzus közös online felületéről tudják letölteni a következő, egyénileg elvégzendő feladathoz.

 

C. Próbakérdezés. (Házi feladat)

Mindenki kitölteti az elkészült kérdőívet minimum 2 emberrel (a csoport létszámától is függ, minél több kérdőívünk van, az annál jobb a statisztikai elemzés szempontjából).

A kitöltött kérdőíveket mindenki egyénileg egy (a kurzus közös felületéről letölthető) adatbeviteli keretfile segítségével rögzíti és beküldi határidőre. Ezek összesítésre kerülnek egy állományban (tanár/hallgató által), és elvégezzük a reliabilitás-vizsgálatukat. Ennek eredményeivel fogunk a következő alkalommal tovább dolgozni.

(kapcsolódás: 04. óra „Az adatfelvétel előtt és után” modul, a kódolás és az itemanalízis folyamata)

4. óra

 

04. óra „Az adatfelvétel előtt és után” modulnál:

 

A. A kódolás folyamatának illusztrációja. (Órai munka)

A kódolás témánál a saját skálánk adatbevitele alapján térjünk ki röviden a tapasztalatokra!

 

B. A reliabilitás-vizsgálat bemutatása. (Órai munka – előzetes előkészülettel a tanár részéről)

A projekt befejező lépése lesz a skála tételeinek véglegesítése, itemanalízis segítségével.

Mivel az idői keret szűkös, ezért a saját skálán végigvitt adatok bemutatása előkészített táblázatokkal történik. (ld. itemanalízis mintatáblázatot!) Ha az idő engedi, demonstrációt lehet az órán is végezni (itemanalízis egy lépésének bemutatása SPSS-ben).

Az első lépésben végzett elemzés output file-ját a tanár a hallgatóknak az órán bemutatja, és itt kerülnek megbeszélésre az értékelés és értelmezés főbb szempontjai (milyen mutatókat, miért, hogyan vizsgáltunk).

 

C. A végső skála elkészítése. (Házi feladat)

A reliabilitás-vizsgálat output file-ja (és az összesített adatállomány is) felkerül a kurzus közös online felületére. A hallgatók önállóan elemzik ezt, és beküldendő feladatként javaslatot tesznek a tételek szelekciójára. A végső cél, hogy a problémás tételek kiszelektálásával maradjon egy 15-20 tételes Likert skálánk, jó reliabilitás-mutatókkal (Cronbach alfa, item-totál korrelációk).

A sikeresen megoldott feladat minimumkövetelménye az output file elemzése, a beküldött házi feladatot a tanár pontozza.

 

Javasolt értékelési szempontok:

1. Világos szelekciós elvek megfogalmazása, azok következetes, de rugalmas és integratív alkalmazása.
2. A statisztikai próbák eredményeinek adekvátan értelmezése (pl. Cronbach alfa, item-totál korrelációk), és ez alapján megfogalmazott szelekciós elvek.
3. Formai szempontok figyelembe vétele (pl. rosszul fogalmazott tétel, redundáns tételek kihagyása).
4. A szelekció folyamatának pontos és áttekinthető (lépésenkénti) bemutatása és az egyes szakaszokban meghozott döntések indoklása.

 

Magasabb szintű megoldása a feladatnak, ha a hallgató a kitekintésben megadott szempontok alapján további műveleteket, statisztikai számításokat is elvégez! (Javaslat: ezekért pluszpont adható!)

 

(visszakapcsolódás: 03. óra „Egy kis tesztelmélet” modul, az itemanalízis folyamata)

 

A. A skála reliabilitás és validitás-vizsgálatának lehetséges további lépései.

A reliabilitás-vizsgálat valójában nem egyetlen statisztikai elemzésből áll, hanem megbízhatósági vizsgálatok sorából. Javasolt egyenként kivenni az alacsony megbízhatóságú tételeket, és az item-egész korrelációt minden egyes lépés után újraszámolni. A szelekció után, a kiválasztott skálán mindenképpen le kell futtatni a cronbach-alfa statisztikát, hogy a végső változat megbízhatóságát rögzíteni tudjuk. Ez fontos jellemzője az elkészült skálálnak.

 

Egy további lépés lehet ezen túl a tételek közötti kapcsolat feltárása faktoranalízissel. A validálás felé tett lépés pedig egy külső kritériummal (pl. másik skálával) való összevetés is.

 

Magasabb szintű megoldása a házi feladatnak, ha a hallgató az adatállományon a fentiek alapján maga is tovább folytatja a statisztikai elemzést, pl. önállóan itemanalízist készít, vagy faktorelemzésnek veti alá a skála tételeit, esetleg validálásként külső kritériumhoz méri.

(Javaslat: ezért a megoldási módért pluszpont adható!)

 

(visszakapcsolódás: 03. óra „Egy kis tesztelmélet” modul, az itemanalízis folyamata)

 

 

MINTA: Az adatbevitelhez előre elkészített keretfile.

Célszerű egy általános .xls-formátumban (Excel) elkészíteni, ezt könnyű kezelni, és mindenki számára hozzáférhető. Fontos: magyarázzuk el (az órán, vagy az online felületen) hogyan épül fel a keret (soronként vannak az esetek, az oszlopok egy-egy kérdést jelentenek)!

 

 

MINTA: Az itemanalízis outputja

Az output file-t is célszerű kiírni egy általánosabb formátumba (.doc). Az értelmezést segítendő, az órán célszerű röviden beszélni az egyes adatok jelentéséről!