Társadalomtörténeti fogalmak
Az alábbi lista csak a tankönyv / digitális tananyag szövegében előforduló fogalmak rövid jelentését tartalmazza. A digitális tananyag megértése e fogalmak magyarázata nélkül nem lehetséges, így a tananyag elsajátítása is csak a fogalmak megértésével lehetséges.
alkalmazottak: az aktív keresők azon csoportja, akik nem saját tulajdonukban álló cégen belül dolgoznak.
baby boom: a születések számának robbanás-szerű növekedése az 1950-es években Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.
baby bust: a születésszám hirtelen lecsökkenése Nyugat-Európában 1964 körül (a baby boom összeomlásának idején).
betanított munkás: részlegesen képzett munkás, akinek jövedelme és presztízse átmenetet jelent a szakmunkás és a segédmunkás között.
csecsemőhalandóság: a mortalitás egyik fontos arányszáma, amely azt mutatja, hogy egy adott népességben az újszülöttek hány ezreléke hal meg egy éves kora előtt.
demográfia: a népesség számának alakulásával, illetve összetételével foglalkozó tudományterület.
demográfiai átmenet: az a folyamat, aminek során a magas fertilitású és mortalitású társadalom többlépcsős változás eredményeként alacsony fertilitású és alacsony mortalitású társadalommá alakul át.
élethossziglani cölibátus: a házasságot soha nem kötő személyek aránya a 45–54 éves korcsoportban.
ellenurbanizáció: a városodási folyamat megállása, sőt a lakosság térbeli koncentrációjának csökkenésével jellemezhető folyamat, amely Nyugat-Európában az 1960-as évektől figyelhető meg. Nem jelenti azonban a városiasodási tendenciák megfordulását is.
európai házasodási minta: a viszonylag magas életkorban megkötött házasságok, illetve a házasságot egyáltalán nem kötők magas aránya jellemzi. John Hajnal szerint a Szentpétervár–Trieszt vonaltól nyugatra eső területre jellemző.
fehérgallérosok: az alkalmazotti csoporton belüli szellemi foglalkozásúak, nem kétkezi munkát végzők neve (gazdasági vezetők, irodai alkalmazottak, mérnökök stb.).
fertilitás: termékenység; a születések szintje egy adott népességen belül, általában egy év során.
GDP (Gross Domestic Product, bruttó hazai termék): egy adott gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) során előállított végső javak és szolgáltatások értékét foglalja magában. Tartalmazza a külföldi befektetők által hazautalt profitot is, vagyis a GDP-t nem teljes mértékben az adott ország lakossága használja fel.
gender history („a nemek története”): a nemek, elsősorban a nők társadalmi helyzetét vizsgáló társadalomtörténeti irányzat.
gettósodás: a különböző városrészek etnikai szegregációja és az ott élő népesség közötti kapcsolatok csaknem teljeskörű megszakadása a nagyvárosokban. Az Egyesült Államok mellett elsősorban Nyugat-Európa bevándorlók által érintett nagyvárosaira jellemző. A folyamat eredményeként a városnegyedek leromlanak, a lakosság életminősége jelentősen csökken.
Gini-együttható: a társadalom jövedelemeloszlását mutató, 0 és 100 közötti érték, ahol a 0 a teljes egyenlőséget, a 100 pedig a teljes jövedelemkoncentrációt jelentené.
GNP (Gross National Product, bruttó nemzeti termék): egy adott gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) során előállított végső javak és szolgáltatások értékét tartalmazza, de figyelembe veszi a külföldről származó és a külföldre transzferált jövedelmek nettó összegét is.
házasságon kívüli születési ráta: egy adott időszakban született összes gyermek közül házasságon kívüli kapcsolatban születettek aránya.
jóléti állam: legáltalánosabb értelemben az állam felelősségvállalását jelenti polgárai jólétének egy meghatározott szintjéért, amit a jövedelemtranszferek és a szociális szolgáltatások rendszere útján kíván biztosítani.
kékgallérosok: az alkalmazotti csoporton belül a munkásrétegekre utaló elnevezés, amely a munkaruhák gyakori színére utal.
kispolgárosodás: a használt összefüggésben a munkásosztály jövedelmi viszonyainak javulása és középosztályosodási folyamata a II. világháború után.
kitelepítés: egy adott terület lakosságának tömeges, tervszerű, és gyakran erőszakos eltávolítása egy másik országba vagy ugyanazon ország egy másik területére.
kivándorlás: tartós, végleges letelepedési szándékú nemzetközi vándorlás. (Idegen szóval: emigráció).
középosztály: a jövedelmek nagysága és más szempontok alapján a társadalom középső, a fizikai munkát végzők és az elitek között elhelyezkedő rétege. A hagyományos „régi középosztály” (a tulajdonnal rendelkező kisegzisztenciák, valamint a szabadfoglalkozású értelmiségiek) mellett a 20. században egyre szélesedő „új középosztály” is létrejött (tulajdonnal nem rendelkező – főleg fehérgalléros – alkalmazottak).
Kuznets-görbe: a jövedelemeloszlás legújabbkori történeti alakulását mutató ábrázolás, amely szerint a különbségek a 20. századig nőttek, a 20. században viszont csökkenni kezdtek.
migráció: vándorlás, egy személy lakóhelyének olyan tartós megváltoztatása, mely elég nagy távolságra történik ahhoz, hogy a vándorlásban résztvevő személy már nem képes a korábbi munkahelyére járni.
mortalitás: a halálozások szintje egy adott népességen belül, általában egy év során.
munkaerő szektorális eloszlása: a mező- és erdőgazdaság (primer szektor); az ipar (szekunder szektor); illetve a szolgáltatások (tercier szektor) által foglalkoztatott munkaerő aránya az összes foglalkoztatott közt. Gazdasági és társadalmi szempontból is fontos jelzőszám.
nem európai házasodási minta: viszonylag alacsony életkorban kötött házasságok jellemzik, s emellett az, hogy az embereknek csak kis hányada nem köt házasságot egész életében.
nemzeti jövedelem: a kommunista országokban használt mérőszám a gazdasági kibocsátás mérésére. A szolgáltatások értékét többnyire nem tartalmazza.
nupcialitás: házasulandóság, házassági hajlandóság. Más néven: teljes első házasságkötési arányszám, vagyis a legalább egyszer házasságot kötött személyek aránya. Tágabb értelemben a házasságkötési mozgalom minden egyéb jellemzőjét (válások, élettársi viszony stb.) is így nevezik.
nyers halálozási ráta: az 1000 főre jutó halálesetek száma adott időszakban (pl. év) egy adott népességen belül (pl. egy országban).
nyers házasságkötési ráta: az 1000 főre jutó házasságkötések száma egy adott népességen belül (általában egy országban) egy adott időszak (többnyire egy év) alatt.
nyers születési ráta: az 1000 főre jutó élveszületések száma adott időszakban (pl. év) egy adott népességen belül (pl. egy országban).
osztály: ld. társadalmi osztály.
önállóak: az aktív keresők azon csoportja, akik saját kistulajdonuk keretén belül dolgoznak (földtulajdonos parasztok, kisiparosok, kiskereskedők stb.).
posztindusztriális társadalom: olyan társadalom, amelyben a foglalkoztatottak többsége a tercier szektorban dolgozik.
primer szektor: a mező- és erdőgazdaság („őstermelés”) összefoglaló neve.
segédmunkás: szakképzetlen, alacsony jövedelemmel és presztízzsel rendelkező fizikai dolgozó.
szakmunkás: a legjobb képzettséggel és legnagyobb jövedelemmel rendelkező munkások neve.
szekunder szektor: az ipar különböző ágainak (feldolgozóipar, bányászat, energiatermelés, építőipar) összességéből álló gazdasági ágazat.
szociális biztonságra fordított kiadások (ILO definíció): a társadalombiztosítás négy fő ága mellett ide tartozik a közegészségügy, szociális segélyezés, közhivatalnokoknak nyújtott szociális szolgáltatás, háborús károsultak segélyei, illetve a családok segélyezése is. Ez utóbbiak nem kötődnek járulékfizetéshez.
szociális közkiadások (OECD-definíció): ide tartozik az egészségügy, a különféle nyugdíjak, a munkanélküli segély, az oktatásra, s más szociális szolgáltatásokra, mint az anyasági juttatásokra, a rokkantak segélyezésére, a családtámogatásra, a minimális jövedelmek garantálására fordított minden kiadás.
szociális védelemre fordított kiadások (az Európai Unió definíciója): a szociális közkiadásokhoz hasonló tételeket foglal magában, de az oktatást figyelmen kívül hagyja. Ide tartozik tehát a betegség, a rokkantság/fogyatékosság, a foglalkozási balesetek és betegségek, az időskor estén nyújtott juttatás, az özvegyi és árvasági, az anyasági, a családi, a munkanélküli, az elhelyezkedési-átképzési juttatás és a lakástámogatással kapcsolatos kiadások.
szuburbanizáció: elővárosiasodás, az elővárosok kialakulása és elterjedése a nagyvárosok közelében. Nyugat-Európában már a két világháború között megkezdődött ez a folyamat. Legjellemzőbb formája a laza beépítésű kertváros, amely elsősorban lakóhelyként funkcionál.
születéskor várható átlagos élettartam: megmutatja, hogy a megfigyelési időszakban tapasztalt halandósági viszonyok változatlan fennmaradása esetén átlagosan mennyi ideig élne a népesség.
társadalmi osztály: bizonyos társadalomtudományi irányzatok felfogásában olyan nagyobb társadalmi csoport, amely nem tekinthető csak társadalmi rétegnek. A különböző osztályelméletek többnyire vagyoni–tulajdoni különbségekre alapozódnak (pl. marxizmus), s mára lényegében túlhaladottakká váltak.
társadalmi réteg: olyan emberek csoportja, akik hasonló jellemzőkkel bírnak a jövedelem, a vagyon, a hatalom, a presztízs, a kulturális szint/iskolázottság, a foglalkozás, vagy az életesélyek szempontjából.
társadalombiztosítás: a munkahelyi balesetbiztosítás, egészségügyi, nyugdíj-, és munkanélküli-biztosítás összefoglaló neve. Általában valamiféle járulékfizetés alapján valósul meg.
társadalomtörténet: a történetírás azon ága, amely a múlt tanulmányozása során valamely szempontból kiemelt szerepet tulajdonít a társadalmi jelenségeknek. Pl. egy meghatározott társadalmi területet vizsgál, vagy pedig a társadalmi jelenségek tanulmányozását tartja a legfontosabbnak a múlt interpretációja szempontjából. A társadalomtörténet foglalkozhat különböző társadalmi csoportok vagy osztályok (munkásság, középosztály stb.) helyzetével, összetételével, magatartásával, társadalmi intézményekkel (család, iskola stb.), társadalmi folyamatokkal (iparosodás, urbanizáció), társadalmi egyenlőtlenségekkel és társadalmi mobilitással, társadalmi kapcsolatokkal (rokonság, társadalmi konfliktusok, kommunikáció) stb. A sajátos témák mellett sajátos módszerek is jellemzik.
teljes termékenységi arányszám: megmutatja, hogy az adott időszak fertilitási viszonyainak tartós fennmaradása esetén egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek adna életet.
teljes válási arányszám: a 100 fennálló házasságra jutó várható válások számát mutatja az adott naptári időszak (év) válási viszonyainak változatlan fennmaradása esetén.
tényleges szaporulat/fogyás: a természetes szaporodás/fogyás és a vándorlási különbözet egyenlege. (Pl. a jelentős bevándorlási többlet ellensúlyozhatja a természetes fogyást, s a népesség száma növekedhet. Természetesen fordítva is előfordulhat: a természetes szaporodás hatását leronthatja a jelentős kivándorlás. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a két folyamat egymás hatását erősíti.)
tercier szektor: a nem mezőgazdasági és nem ipari jellegű munkavégző tevékenységek és gazdasági ágazatok összefoglaló neve. Leegyszerűsítve szolgáltató szektornak is nevezik. Ide tartozik az oktatás, egészségügy, tudományos kutatás, kereskedelem, hírközlés, bank- és biztosításügy, tömegkommunikáció, államigazgatás stb.
természetes szaporulat/fogyás: a születések és a halálozások egyenlege. Ha a fertilitás mértéke nagyobb, mint a mortalitásé, természetes szaporulatról beszélünk. Ha a halálozás mértéke nagyobb, akkor természetes fogyás valósul meg.
urbanizáció: városodás, illetve városiasodás (ld. ezeknél). A folyamat az ipari forradalommal vett nagyobb lendületet (ipari városok), a 20. század folyamán a modern városok kora köszöntött be, az 1980-as évektől pedig posztindusztriális városokról beszélünk.
válási ráta: a 100 házasságkötésre jutó válások száma egy adott időszakban (pl. egy év során).
város: az ENSZ (és tananyagunk) statisztikái szerint a 20 000 főnél népesebb település; az egyes országok város-fogalma között óriási eltérések vannak.
városiasodás: az urbanizáció minőségi eleme, ami a városokra jellemző szolgáltatások, infrastuktúra stb. általános elterjedését foglalja magában.
városodás: az urbanizáció mennyiségi eleme, ami a városok népességének számszerű gyarapodását és a lakosság térbeli koncentrációját jelenti.
vásárlóerőparitás (angolul: PPP – Purchasing Power Parity): e számítással a gazdasági kibocsátást (a GDP/GNP-t) nem a hivatalos valutaárfolyamon, hanem a belső árszínvonal alapján váltják át valamilyen közös valutára (pl. dollárra).
vendégmunkás: olyan nemzetközi vándorló, aki csak rövidebb időszakra (néhány évre) vállal munkát külföldön. Ez a munkavállalás végül gyakran tartós letelepedéshez vezet.
zöld övezetek: a városok körül kijelölt zónák, ahol beépítési tilalmat vezetnek be azért, hogy az erdők, ligetek, parkok csökkentsék a városok zsúfoltságát és javítsák a levegőjét.