A magyar állam fejlődését meghatározó legfontosabb jogszabályok
A polgári átalakulás állama 1848–1849
Az osztrák abszolutizmus állama, 1849–1867
A forradalmak állama 1918–1919
A Horthy-rendszer állama 1919–1944
A koalíciós évek állama 1944–1949
A Rákosi-rendszer állama 1949–1956
Az 1956-os forradalom állama és az utóvédharcok 1956–1957
A Kádár-rendszer állama 1957–1989
A rendszerváltás állama 1989–2006
|
A szabad királyválasztási jog fölfüggesztéséről és a Habsburgok fiági
trónörökösödési jogáról |
|
|
A drávántúli négy megye, továbbá Csongrád, Csanád, Békés, Arad,
Zaránd és Szörény vármegyék visszakebelezéséről. |
|
|
A magyar Pragmatica Sanctio (a leányági örökösödésről, az Örökös
tartományok és Magyarország feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttes
birtoklásáról, és az örökös király törvényes uralmához szükséges alkotmányos
kellékekről). |
|
|
A Helytartótanács fölállításáról |
|
|
1732: királyi rendelet |
A Partium Erdélyhez csatolásáról (az 1741: XVIII., az 1791: XI. és az
1836: XXI. tc.-ek elrendelték a visszacsatolást.) |
|
A magyar ügyek magyarok általi intézéséről, illetve a király által intézendő
ügyekben a magyar tanácsosok meghallgatásáról |
|
|
Magyarország függetlenségéről |
|
|
A törvényhozó és végrehajtó
hatalom gyakorlásáról |
|
|
A bűnperek föllebbezhetőségéről |
|
|
1807-es császári rendelet |
A határőrvidékről |
|
A váltótörvénykönyvről |
A polgári átalakulás állama 1848–1849
|
Független magyar felelős minisztérium felállításáról |
|
|
Az országgyűlés évenkénti üléseiről |
|
|
Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról |
|
|
Magyarország és Erdély egyesítéséről |
|
|
A közös teherviselésről |
|
|
A jobbágyfelszabadításról és ahhoz kapcsolódó ügyekről |
|
|
A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról |
|
|
Az ősiség eltörléséről |
|
|
A sajtóról |
|
|
A nemzeti színről és ország címeréről |
|
|
A nemzeti őrseregről |
|
|
A községi választásokról |
|
|
1848: XXXIII. tc. |
A honvédelemről |
|
1849: II. tc. |
A Függetlenségi Nyilatkozat |
Az osztrák abszolutizmus állama, 1849–1867
|
Olmützi alkotmány |
|
|
1851. december 31. |
Szilveszteri pátens |
|
1860. október 20. |
Októberi diploma |
|
1861. február 26. |
Februári pátens |
|
1849. október 24. |
Császári rendelet Magyarország ideiglenes közigazgatási szervezetéről |
|
1849. november 3. |
Császári rendelet Magyarország ideiglenes bírósági szervezetéről |
|
1850. szeptember 13. |
Császári rendelet Magyarország közigazgatási szervezetéről |
|
1861. november 5. |
Császári pátens a provizórium bevezetéséről |
|
Az osztrák–magyar kiegyezésről |
|
|
A magyar–horvát kiegyezésről |
|
|
Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról |
|
|
A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában |
|
|
A bírói hatalom gyakorlásáról |
|
|
A köztörvényhatóságok rendezéséről |
|
|
A választójog módosításáról és kiegészítéséről |
|
|
A Büntető törvénykönyvről |
|
|
A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről |
|
|
A vallás szabad gyakorlásáról |
|
|
A polgári perrendtartásról |
A forradalmak állama 1918–1919
|
1918: I. néptv. |
Az általános, egyenlő és titkos választójogról, a
demokratikus államrendről |
|
1918: III. néptv. |
Az egyesülés, a gyülekezés és a sajtó szabadságáról |
|
1918: X. néptv. |
A ruszin nép autonómiájáról |
|
1919: VI. néptv. |
A magyarországi németek önrendelkezéséről |
|
1919: XVIII. néptv. |
A földművelő nép földhöz juttatásáról |
|
1919: XIX. néptv. |
A Felvidéken élő szlovákok autonómiájáról |
|
IV. sz. r. |
A forradalmi törvényszékekről |
|
XXVI. sz. r. |
Ideiglenes alkotmány |
A Horthy-rendszer állama 1919–1944
|
5985/1919. M. E. rend. |
A nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójog szabályozása |
|
|
Az alkotmányosság helyreállítása, az állami főhatalom gyakorlásának
ideiglenes rendezése, a kormányzói tisztség létrehozása és a hozzá kötődő
jogkör meghatározása |
|
A kormányzói jogkör kiterjesztése |
|
|
IV. Károly és a Habsburg-ház trónfosztása |
|
|
2200/1922. M. E. rend. |
A nemzetgyűlési képviselők választásának szabályozása |
|
Az országgyűlési képviselők választásának szabályozása |
|
|
Az országgyűlés felsőházának létrehozása, összetételének és
jogkörének megállapítása |
|
|
A vármegyék és a törvényhatósági jogú városok közigazgatásának rendezése |
|
|
Budapest közigazgatásának rendezése |
|
|
A kormányzói jogkör kiterjesztése |
|
|
A kormányzói jogkör kiterjesztése és a kormányzóválasztás
szabályozása |
|
|
Az országgyűlés felsőháza jogkörének kiterjesztése |
|
|
Az országgyűlési képviselők választásának szabályozása |
|
|
A kormányzóhelyettesi tisztség létrehozása, a hozzá kötődő jogkör és
megválasztási mód meghatározása |
|
|
1944: X. tc. |
A nemzetvezetői tisztség létrehozása és a hozzá kötődő jogkör
meghatározása |
A koalíciós évek állama 1944–1949
|
A Nemzeti Főtanács létrehozásáról |
|
|
A nagybirtokrendszer megszüntetéséről, a dolgozó nép földhöz
juttatásáról |
|
|
A népbíráskodásról |
|
|
A nemzetgyűlési választásokról |
|
|
Magyarország államformájáról |
|
|
A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről |
|
|
A csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményről |
|
|
A hároméves tervről |
|
|
Az országgyűlési választásokról |
|
|
A magyar állampolgárságról |
A Rákosi-rendszer állama 1949–1956
|
A Magyar Népköztársaság
Alkotmányáról |
|
|
A népgazdaság első ötéves
tervéről |
|
|
1949: 9. tvr. |
Az igazságügyi szervezet
átalakításáról |
|
A helyi tanácsokról |
|
|
A büntetőtörvénykönyv általános
részéről |
|
|
A Magyar Népköztársaság
bírósági szervezetéről |
|
|
A tanácsokról |
|
|
A Varsói Szerződés törvénybe
iktatásáról |
Az 1956-os forradalom állama és az utóvédharcok 1956–1957
|
26/1956. NET-határozat |
Az Alkotmány módosításáról |
|
1956: 22. tvr. |
Az egyszerűsített büntetőeljárásról |
|
1956: 28. tvr. |
A rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről |
|
1956: 31. tvr. |
A közbiztonsági őrizetről |
|
1957: 4. tvr. |
A gyorsított büntetőeljárásról |
|
1957: 13. tvr. |
A munkásőrség megszervezéséről |
|
1957: 25. tvr. |
A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa létrehozásáról |
|
Az országgyűlés mandátumának kétéves meghosszabbításáról |
A Kádár-rendszer állama 1957–1989
|
Az Alkotmány módosításáról |
|
|
Az államigazgatási eljárás szabályairól |
|
|
Az állampolgárság szabályozásáról |
|
|
A Büntető Törvénykönyvről |
|
|
Az országgyűlési képviselők és
a tanácstagok választásáról |
|
|
A tanácsokról |
|
|
Az Alkotmány módosításáról és
egységes szövegéről |
|
|
A miniszterek és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről |
|
|
A Büntető Törvénykönyvről |
|
|
Az Országgyűlési képviselők és
a tanácstagok választásáról |
|
|
Az Alkotmányjogi Tanácsról |
|
|
A jogalkotásról |
|
|
Az Alkotmány módosításáról |
|
|
A pártok működéséről és
gazdálkodásáról |
A rendszerváltás
állama 1989–2006
|
Az Alkotmánybíróságról |
|
|
1990:
VII. tv., 1992:
LIII. tv. és 1995: XXXIX. tv. |
Az Állami Vagyonügynökségről és a privatizációról |
|
Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe
iktatásáról |
|
|
Az Alkotmány módosításáról |
|
|
Az Alkotmány módosításáról („címertörvény”) |
|
|
Az állami ünnepekről |
|
|
A fővárosi és a fővárosi
kerületi önkormányzatokról |
|
|
A Magyar Nemzeti Bankról |
|
|
Az állampolgárságról |
|
|
Egyes fontos tisztségeket
betöltő személyek ellenőrzéséről (átvilágítási törvény) |
|
|
A nemzeti jelképek használatáról |
|
|
A rádiózásról és
televíziózásról (médiatörvény) |
|
|
Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról |
|
|
A szomszédos államokban élő
magyarokról (státusztörvény) |
Utolsó módosítás: 2006. július 29.