A törvényi-szabályozási háttér 2005. évi változásai Magyarországon

A 2005-ös esztendőben több olyan törvény született, ill. lépett hatályba, amely döntő jelentőségű az elektronikus közigazgatásra való áttérés szempontjából. Mindenekelőtt meg kell említenünk az úgynevezett KET-törvényt, amely a „2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól”. Az új jogszabály létrejöttére egyrészt azért volt szükség, hogy az ügyintézés új formáit, az állampolgár és a hatóságok kapcsolatának új működésmódját átlátható jogi szabályozás útján rendezze. A törvény életbe lépését másrészt az uniós követelményeknek való megfelelés követelménye indokolja. Azok a szolgáltatások, melyek az első fázistól az utolsóig interneten keresztül zajlanak gyakorlatilag az EU által kötelezően előírt ügyintézéseket fedik le. Az interneten keresztül lehetőség van például lakcímváltozás bejelentésére, lakcímkártya kiállítására, cseréjére, pótlására, születési és házassági anyakönyvi kivonat kiállítására, a gyermekek után járó pótlékok kérvényezésére; munkanélküliséggel kapcsolatos ügyek intézésére, álláskeresésre; stb. Nemcsak magánszemélyek, hanem cégek számára is lehetőség van elektronikus ügyintézésre ,egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására,stb.

Az e-ügyintézés törvényi hátterének szabályozására több kormányrendelet is készült 2005-ben, például:

• a 13/2005. PM-IHM-MeHVM együttes rendelet az elektronikus ügyintézést választó adózó bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz történő teljesítésének szabályairól;
• a 193/2005. Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól;
• a 194/2005. Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekről;
• a 195/2005. Korm. rendelet az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról;
• a 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól.

Az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásai szerint a közfeladatot ellátó szerveknek a webhelyükön közzé kell tenniük a működésükre vonatkozó hatályos jogszabályokat.

2006. január 1-jétől kezdte meg működését a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. A hatályos jogszabályok kereshető formában, ingyenesen elérhetők a Magyarorszag.hu oldalról. A HJEGY (hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye). A jogszabályok sorszám, típus, a megjelenés éve, a paragrafus alapján és kulcsszavak szerint is kereshetőek. A HJEGY mellett működő ún. Jognaptár szolgáltatás pedig a törvényi változások nyomon követésében segíti a felhasználókat.

2006.január 1-én lépett hatályba a főbb közigazgatási szervek elektronikus közzétételi kötelezettsége, s ugyancsak ekkorra kellett megvalósítani a jogszabálytervezetek és jogszabályok interneten való közzétételét is.

2007. január 1-től kötelesek adataikat közzétenni a megyei önkormányzatok, valamint az 50 ezer főnél nagyobb városok önkormányzatai. A táblabíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróságnak 2007. július 1-től kell nyilvánosságra hozniuk anonimizált ítéleteiket. Az 50 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai, továbbá az egyéb közfeladatokat ellátó szervek egy évvel később, 2008. július 1-től kötelezettek az adatközlésre.