Kiemelt kérdések

Kulcsfogalmak

A magyar lakosság többsége bizakodással tekinti az új technológiákra, és úgy ítéli meg, hogy az új technológiák elterjedése jobbá teszi a világot. Az internetet használók azonban valószínűbben bíznak ebben, mint azok, akik távol maradnak a világhálótól.

A digitális jövő a már ma rendelkezésre álló lehetőségek felől is elgondolható. A digitális lehetőségekkel való élni tudás szempontjából Magyarország egy egyharmad / kétharmad arányban megosztott társadalom képét mutatja. Az ITHAKA-ITTK-TÁRKI 2006-ban megjelent kutatásai jelentése szerint jelenleg a magyar társadalom kisebb része rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, motivációval, kompetenciával, digitális írástudással, amelyek az információs társadalomban való aktív részvételhez szükségesek.

2005-ben lényegében nem növekedett a számítógéppel rendelkező háztartások és az otthoni internet hozzáférések száma, mégis sok feltétel adott a dinamikusabb növekedéshez. Jó ütemben haladt az infrastruktúra fejlesztése, és már 2004 végére a teljes magyar lakosság 70 százaléka olyan településen élt, ahol elérhető volt az ADSL szolgáltatás. A közösségi hozzáférési lehetőségek, az ún. e-Magyarország pontok szintén gyors ütemben gyarapodtak az elmúlt két év során. A távközlési és internet-szolgáltatási árak – bár nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasak – csökkenő tendenciát mutatnak.

A magyarországi helyzet leginkább abból a szempontból ad okot az aggodalomra, hogy a deklarált politikai szándékok ellenére mindezidáig sikertelen volt számottevő új felhasználói csoportok bevonása. A számítógép- és internet-használók arányának növekedési üteme elmarad az Európai Unió átlagától. A magyarországi tendenciák azt jelzik, hogy stabilizálódik, illetve elmélyülhet a társadalom digitális megosztottsága.

Kézenfekvő a kérdés: mi lesz, illetve mi lehet az az alkalmazás, az a felhasználási mód, amely a világhálóra csábítja a jelenleg távolmaradókat? A nemzetközi tapasztalatok alapján az elektronikus kormányzati és az elektronikus egészségügyi szolgáltatások azok, melyek leginkább képesek újakat vonzani az internet felhasználói közé.

Lakossági
adatok

Magyarországon 2003. óta lényegében stagnál az otthoni számítógéppel rendelkező háztartások aránya. A háztartások harmada rendelkezik személyi számítógéppel. 2005 őszén az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 15% volt.

A számítógép-használat terjedése

A számítógép-használat a 16 éves és idősebb magyar lakosság körében 2003 óta nem növekszik, de a korosztály több mint harmadára, megközelítőleg 40 %-ára kiterjed.

A szociológiai változók szerepe

 A számítógép-használat terén a legjelentősebb különbségek az iskolázottság és az életkor szerint figyelhetők meg. A komputerhasználat a jövedelmi viszonyokkal szintén összefügg. A felhasználó neme csak kis mértékben jelzi előre a számítógép-használatot.

Digitális egyenlőtlenségek

Az elsődleges egyenlőtlenségen túl, amely az internetet használók és nemhasználók közötti különbségtevésen alapul, az internet-használók közötti különbségeket is fontosnak tartja a szakirodalom, amit a második szintű egyenlőtlenség fogalmával illet. A második szintű egyenlőtlenség utal az internet-kapcsolat minőségére, a használat helyére, a felhasználó kompetenciájára és egyéb tényezőkre.

Hazánkban az internet-használat terjedése az elmúlt egy évben az adatok szerint szintén megtorpant: 2005-ben minden negyedik lakos internetezett valamilyen gyakorisággal. A magyarországi internet-használók köre igen homogén: az internet nálunk továbbra is főként a fiatalok és fiatal felnőttek, valamint a magasan képzettek által igénybe vett info-kommunikációs eszköz. Továbbra is elsősorban a magasabb jövedelműek férnek hozzá, ők válnak nagyobb gyakorisággal felhasználóvá.

Hozzáférés az IKT-hez

Az otthoni számítógéppel való ellátottság elsősorban a háztartások kulturális és anyagi tőkéjétől, valamint a háztartások demográfiai összetételétől függ. Az otthoni internet-hozzáférés esetében ez a három tényező kiegészül a lakóhely infrastrukturális fejlettségi szintjével. A főváros–város–falu települési lejtő hatása érvényesülni látszik az internethez való hozzáférés terén. A település hatása azonban már nem szignifikáns az otthoni számítógép elterjedtségét vizsgálva. A szélessáv esetében pedig már egyáltalán nem érvényesül lényeges különbség a főváros és az egyéb városok között.

Életkori hatások is kimutathatóak, de ezek nem monoton módon érvényesülnek. Még a PC-használatra sem igaz, hogy a legfiatalabb családokban használnak legnagyobb arányban számítógépet, és az internet-hozzáférés esélyét tekintve a háztartásfő életkor a szerint a középkorúak relatív előnye tűnik ki. A számítógép-használók aránya csakúgy, mint az internetezőké, igen eltérő a különböző életkori csoportokban. Az életkor növekedésével csökken a számítógép-használók aránya: míg a 16–17 évesek kb. 80 százaléka, a 60 évesnél idősebbeknek csupán 4 százalék használ számítógépet. Kérdés, hogy ez az összefüggés mennyiben életkori hatás és mennyiben úgynevezett kohorszhatás. A kohorszhatás mellett szól, hogy valószínűleg a most fiatal generáció nem fog felhagyni a számítógép-használattal később sem, ez pedig csökkenteni fogja az életkor és a számítógép-használat közötti erős összefüggést.

A számítógép használat hátterében az iskolai végzettség a leginkább meghatározó A két szélső csoport (a felsőfokú végzettségű és a legfeljebb 8 osztályt végzett) között mért 60 százalékos eltérés kifejezetten nagynak mondható. A jövedelem csak egy bizonyos szint felett bizonyul meghatározónak.

Az internetes tevékenységek gyakorisági sorrendje

A használók körében a legelterjedtebb tevékenység az információkeresés valamilyen böngészőprogrammal. A netezők valamivel több mint 90 százaléka használta erre a világhálót 2005-ben. A különböző információk keresésénél kevésbé elterjedt, de jelentős, 40 százalék körüli a játékot, zenét, képet letöltők és a csetelők aránya. A felhasználók ritkábban hivatalos űrlapok letöltésére, szoftverek letöltésére, pályázatküldésre és álláskeresésre használják az internetet.. A legkevésbé elterjedt ma még az online űrlapok kitöltése és a bankügyek intézése.

Nemi különbségek
a tevékeny-
ségekben

A férfiak és nők internet-használata néhány ponton eltér, de a tevékenységek javarészét hasonló arányban végzik. A legnagyobb különbség a szoftverletöltés, a játék-, zene-, képletöltés tekintetében mutatkozik meg: ezek a a tevékenységek a férfiak körében jóval elterjedtebbek, mint a nők között. Az internetes újságok olvasása ugyancsak valószínűbben férfi tevékenység. Jelentős még a különbség az egészségügyi információk keresésében; ez pedig a nők körében elterjedtebb.

Az internet-használat színterei

Az internet-használattal kapcsolatos mutatók között fontos, hogy a használók hol férnek hozzá és hol használják a világhálót. Hazánkban az otthoni internetezés a legelterjedtebb. Az internetezők több mint fele otthonról kapcsolódik a világhálóra. A második leggyakrabban említett helyszín a munkahely. Jóval kevesebben használják a világhálót az iskolákban, illetve egyéb helyszíneken.

A kívül maradás okai

A digitális jövő szempontjából az egyik legégetőbb kérdés, hogy miért nem használják a távolmaradók az internetet. Az évek során egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a motivációhiányra, érdektelenségre utaló indoklások a korábban egyértelműen vezető szerepet játszó anyagi szűkösség mellett. Fontosnak tűnik ezek mellett a kompetenciahiányra utaló „nem tudja használni” válasz is. Míg a forráshiány a fiatalok körében számít komoly problémának, az idősebbek gyakrabban hivatkoznak a motiváció vagy az érdeklődés hiányára.

Az internet a médiatérben

A WIP-kutatások minden évben vizsgálják, hogy az internet milyen szerepet tölt be az általános médiatérben, hogyan illeszkedik a hagyományos médiumok közé. Az eredmények azt mutatják, hogy a használók számára az internet mint információszerzési forrás és mint szórakozási lehetőség egyaránt nagyon fontos, de még az internetezők csoportjában sem előzte meg a rangsor élén álló televíziót.

A szülők véleménye

Még többet elárul az internet percepciójáról, ha tudjuk, hogy a szülők hogyan tekintenek gyermekeik internetezésére. Ebből a szempontból a kutatók a világhálót a televízióval vetik össze, hiszen arról régóta elterjedt közvélekedés, hogy a gyerekek túl sok időt töltenek előtte. Bár a televíziózás nagyobb problémaforrásként jelenik meg a szülők számára, mint az internetezés, folyamatosan növekszik azoknak a szülőknek az aránya, akik úgy látják, hogy gyermekük túl sokat internetezik.

Forrás

• A digitális jövő térképe. A magyar társadalom és az internet 2005. végén. Gyorsjelentés a World Internet Project 2005. évi magyarországi kutatási eredményeiről. Kutatásvezetők: Dessewffy Tibor és Fábián Zoltán. THAKA– ITTK–TÁRKI, 2006

http://www.ittk.hu/web/docs/
WIP_2005.pdf

Kérdések, feladatok