Kiemelt kérdések

1. Milyen fejlesztési területeken jelenik meg az informatika a Nemzeti alaptantervben?
2. Miként nyilvánul meg a fokozatosság a fejlesztési feladatok meghatározásában?
3. Mit takar az informatikai műveltség fogalma?

Kulcsfogalmak

• informatika
• informatikai műveltség
• kompetencia
• NAT

Bevezetés

A 2003. december 17-i kormányrendeletben megjelentetett Nemzeti alaptanterv lényegi újdonsága az előző NAT-hoz képest, hogy a kompetenciafejlesztésre helyezi a hangsúlyt.

Kompetencia

A kompetencia fogalmát legalább kétféle értelemben használja hétköznapi nyelv; egyrészt illetékesség vagy hatáskör jelentésben, másrészt hozzáértés, alkalmasság jelentésben. Szaktudományi terminológiaként a kompetencia fogalma a nyelvészetben jelent meg először Noam Chomsky strukturalista nyelvész munkásságában az 1960-as években. Chomskynál a nyelvi kompetencia elvont szabályrendszer, amely a nyelvi viselkedés alapja. A tényleges nyelvi megnyilatkozást nevezi nyelvi performanciának. A nyelvi performanciában a végtelen potenciális nyelvi megnyilatkozás valamely konkrét formában aktualizálódik.

Kompetencia-
modell

Nagy József elméleti rendszerében a személyiség fejlesztésének pedagógiai feladatai egy másfajta kompetencia-modellbe illeszkednek. A modell négy egymástól viszonylagos határokkal elválasztott, ugyanakkor egymással bizonyos átfedésben lévő kompetencia-típust különböztet meg, és ezeket a kompetencia-területeket gyakorlatilag mint pedagógiai fejlesztési területeket azonosítja.

Kognitív kompetencia

A négy kategória közül a kognitív kompetencia képezi a struktúra magvát, mivel a a megismerési és gondolkodási képességek adják a tanulási képességek alapját, és ezekhez kapcsolhatók a fejlesztés alapvető feladatai is. Ehhez a primér elemhez két másik kategóriát is kapcsol Nagy József: a személyes és a szociális kompetencia kategóriáit. Ezek egymással is átfedődnek, s a kognitív kompetenciával is van közös tartományuk.

Személyes kompetencia

A személyes kompetencia lényege funkcionális szempontból nem más, mint az egyén túlélését szolgáló magatartásformák kialakulása. Ezt az egyedre, pontosabban az egyénre koncentráló szempontot a társas lét szociális kategóriája egészíti ki.

Szociális kompetencia

A szociális kompetencia kategóriája funkcionális szempontból csoportok, társadalmi alakulatok, illetve a társadalom mint olyan túlélését szolgáló viselkedésformák kialakítására törekvés pedagógiai feladatai számára jelent kiindulópontokat.

Az eddigiekben megnevezett három kompetencia fejlesztése elsősorban a közoktatás számára jelent feladatokat. Nem így a negyedik kompetencia, amely elsősorban a szakképzésben, ill. a felsőoktatási szektorban értelmezhető.

Speciális kompetencia

A speciális kompetencia az előzőeknél kevésbé átfogó, speciális kategória. A speciális kompetencia fejlesztése a szakmai képzés számára jelent feladatokat. Funkciója a munka világára való felkészítés, a szakmák gyakorlati elsajátíttatása, az egyes munkaterületi sajátosságok és követelmények megismerése, s a közoktatásban a pályaválasztás segítése. Úgy gondoljuk, ide tartozhat a munkaerőnk megújításának képessége és tanulási képességeinek fenntartása is. Láthatjuk, hogy a speciális kompetencia szintén érintkezik az összes többivel, ill. bizonyos mértékben átfedődik azokkal.

"IKT-
kompetencia"

Kérdés lehet, hogy létezik-e info-kommunikációs technológiai kompetencia, s ha igen, valóban minden új jelenségre ki kell-e terjeszteni definiálási kényszerünket, különösen egy ilyen gyorsan változó területen, ahol a fogalmak burjánzása amúgyis már-már zavaró, ráadásul az elavulás veszélye épp hogy megszületett fogalmainkra éppúgy leselkedik, mint a jelen technikájára. A hozzáférés és a hozzáértés szélsőséges különbségei valamint a közoktatásban zajló fejlesztési tevékenység eredményeinek mérése nem nélkülözheti a meghatározások és kritériumok kidolgozását.

Az informatikai műveltség (literacy) mérésének egyik lehetősége a szoftverek használatának megfigyelése abból az előfeltevésből kiindulva, hogy szoftverek alkalmazása alapján leírható az informatikai gondolkodás aktuális fejlettsége. Az informatikai ismeretek számonkérésének hagyományos papír-ceruza alapú lebonyolítása helyett (esetleg mellett) az informatikai háttérrel támogatott tudásszint-mérés terjedése volna kívánatos. [Dancsó, 2005]

2003-ban készült el az OECD (Organisations for Economic Co-operation and Development) kezdeményezésére a nemzetközi PISA-mérések IKT-re vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánya. [Lennon et al., 2003] Ebben az IKT műveltség definíciója a nemzetközi összehasonlító mérések számára a következő:

„Az IKT műveltség az egyének érdeklődése, hozzáállása és képessége a digitális technológiák és a kommunikációs eszközök megfelelő használatára, az információ hozzáférése, kezelése, integrálása és értékelése, új tudás alkotása, kommunikáció folytatása másokkal annak érdekében, hogy hatékonyan részt vehessenek a társadalomban.”

A fenti idézet mindenekelőtt az IKT műveltség összetettségét mutatja. Ezen az összetettségen belül az érzelmi, értelmi és viselkedéses komponensek együttese a z IKT műveltségnek az attitűdökkel való rokoníthatóságára is utal. Ennek mérésmetodikai jelentősége lehet. Tartalmi szempontból az IKT műveltség alkotó jellegét, új tudást létrehozó lehetőségét emeljük ki. Úgy gondoljuk, hogy az IKT műveltség produktivitásra vonatkozó kritériuma feltétlenül komoly kihívás a tanulás-tanítás reproduktív dominanciájú felfogásaihoz képest. Ez olyan innovatív elem, amely mind a tanulószerep mind a pedagógusszerep újabb átértelmezéséhez és átalakításához jelenthet inspirációt.

Fejlesztési területek

Az informatika terén a fejlesztési feladatok meghatározás a NAT-ban a következő hét területen történik:

1. Az informatikai eszközök használata
2. Informatika-alkamazói ismeretek
3. Infotechnológia
4. Infokommunikáció
5. Médiainformatika
6. Információs társadalom
7. Könyvtári informatika

Fejlesztési feladatok

A fejlesztési feladatok megfogalmazása fejlesztési területenként a következő életkori, ill. évfolyamszintű bontásban történik:az 1-4.évfolyam, az 5-6. évfolyam, a 7-8. évfolyam valamint a 9-12. évfolyam számára. A fokozatosság elve a fejlesztési feladatok meghatározásakor a képességek bonyolultsági szintjének beállításában, az elemi szintű, az egyszerű, az összetett és a komplex bonyolultsági szintű képességek egymásra épülésében érvényesül. Az információs eszközök használatának területén például az adott informatikai környezettel való ismerkedésre az adott informatikai környezet tudatos használata, arra a különböző informatikai környezetekben való tájékozódás, végül az informatikai környezet tudatos alakítása épül. Az info-kommunikáció területén elemi szint például az irányított információszerzés az internetről, az egyszerű szint az önálló információszerzés az internetről, az összetett szint az önállóság mellett a hatékony információszerzés valamint információ elhelyezése az interneten, a komplexitás szintjén pedig az információk platform-független formátumokban történő elhelyezése is megjelenik a NAT fejlesztési feladataiban.

A könyvtári informatika területén a képességek egymásra épülését segítő egyik fejlesztési feladatsor például a dokumentumfajták megkülönböztetésétől a médiumok típusba sorolásán, majd a tanulmányi célú médiumválasztáson és forrásfelhasználáson át a médiumok és közléstípusok hitelességének megítéléséig, szelektív alkotó és etikus felhasználásáig vezet.

A fejlesztési területek közül az információs társadalom problematikája az, amelyre nézve alsó fokon nem, csak az 5-6. évfolyamtól kezdődően fogalmazódnak meg fejlesztési feladatok. A NAT az informatikaoktatása keretében tárgyalandónak tekinti az információs társadalom történeti, jogi, etikai, gazdasági kérdéseit, társas-társadalmi és környezeti hatásait.

• Dancsó Tünde: Az informatikai kompetencia fejlesztése az oktatásban. In: Informatika a felsőoktatásban 2005. Konferencia, CD, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, ISBN 963 472 909 6

• Lennon, M. – Kirsch, I. – Von Davier, M. – Wagner, M. – Yamamoto, K.: Feasibility Study for the PISA ICT Literacy Assessment. ACER, ETS, NIER. 2003.

• Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó. Budapest, 2002.

Kérdések, feladatok

1. Hová helyezné, hogyan sorolná be az informatikai kompetenciát a Nagy József-fél kompetencia-modellben?
2. Milyen érvek szólnak az informatikai tudás mérésének számítógépes háttérrel támogatott módszerei mellett?
3. Milyen mérési kritériumokat rendelne az IKT műveltség idézett definíciójához, ha a definícióban szereplő minden egyes műveltségi elemet külön-külön akarná értékelni?
4. Fogalmazzon meg a fokozatosság követelményét érvényesítő fejlesztési feladatsort a NAT életkori korszakolásának megfelelően a médiainformatika területén!
5. Készítsen egy 12 kérdésből/feladatból álló számítógépes alkalmazást igénylő tudásszintmérő eszközt ennek a tananyagnak a könyvtári informatika részéhez!