Kiemelt kérdések

1. Melyek az Internet-történeti kutatások lehetséges tárgykörei?
2. Milyen szempontok alapján történik az Internt-történeti kutatások felosztása a hivatkozott irodalom szerint?
3. Mennyiben jelent kihívást a digitális korszak a történettudomány szempontjából?

Kulcsfogalmak

• Internet-történet
• Internet-kutatás
• kutatásmódszertan

Internet-
metaforák

A történeti kutatások számára az Internet mint a kulturális emlékezet médiuma és mint a kulturális hatások keveredésének fóruma válhat megkerülhetetlenné. Bizonyára nem egészen véletlen, hogy az Internet metaforái is hordozzák ezeket az alapjelentéseket.

Az alábbi megközelítést Mark Steffik: Internet Dreams. Archetypes, myths and metaphors. című munkája (Cambridge, Massachusetts MIT Press, 1996) alapján Karvalics László közli. [Karvalics, 2004:44]

Kapu

Az egyik metaforában az Internet nem más, mint kapu. Talán még nem felejtettük el, hogy korábban a televízióval kapcsolatban használt metafora volt az „ablak a világra”. Az Internet mint kapu azonban nemcsak kitekintésre való, hanem a ki- és beáramlás kitüntetet helye és más minőségű világokba való átlépés lehetősége.

Piactér

Egy másik metafora jelentése az Internet fórum-jellegét, a kulturális keveredés, a csere és az üzletelés lehetőségeit foglalja magában, és képes utalni az élelmességre, a talmi és a bóvli megkülönböztetésének képességeire is.

Könyvtár

A digitális könyvtár metafora az Internet közösségi emlékezet funkcióját világítja meg, és gyűjtemény-jellegénél fogva előhívja a gyűjtés, felhalmozás, megőrzés értékeit, és a bemutatás, a közzététel funkciójával kiegészülve a klasszikus múzeum ismérveinek is maradéktalanul megfelel.

Levél

A levél metaforában az Internet mint kommunikációs médium jelenik meg, de elképzelhetjük, hogy az Internet egy egész postahivatal a legkülönfélébb (szöveges, képes és hangzó) küldeményekkel.

Úgy érezhetjük, a legtöbb említett metaforának „olyan középkori hangulata” van, ez azonban még korántsem indokolja a történeti vizsgálódást.

Futurista történet

A jelenleg folyó nagy volumenű digitalizálás várható következményeihez képest is alapvető újdonságot jelent a jövő történészei számára, amikor a forrásanyagok eleve hálózati közegben születnek majd meg, számítógépes adatbázisba kerülnek, és azonnal feldolgozhatóvá válnak. Ezáltal ugyanis gyökeresen megváltozik a történeti kutatás közege, és ez a változás nem fogja érintetlenül hagyni magát a történeti tudatot sem. [Karvalics, 2006]

Internet penetráció

A kilencvenes években vette kezdetét az internet tömeges elterjedése, amikor a katonai és informatikai kutatási célú felhasználások kizárólagosságát felváltotta a hozzáférés kiterjesztése, s ennek nyomán a laikus felhasználók és felhasználási módok folyamatos gyarapodása.

Az utolsó Internet-mentes hely

Ma már az is történeti jelentőségű tény, hogy a legutolsó internet nélküli ország, a világtól negyven éven át elzárt himalájai királyság, Bhután, 1991 június 1-én lépett rá az információs „szupersztrádára”. [Karvalics, 2006]

Internetes múltba-tekintés

Alig néhány év alatt hatalmas mennyiségű történelmi adat, szakmunka, térkép és illusztráció került a Web-re, s vált ingyenesen vagy térítés ellenében hozzáférhetővé az érdeklődők – történészek, történelemtanárok, diákok – számára. Az angol levéltár például az 1901.évi népszámlálási jegyzéket tette elérhetővé az Interneten.

A népszámlálási jegyzék hatalmas érdeklődést váltott ki, hiszen bárki számára hozzáférhetővé váltak őseinek adatai, kideríthetővé vált, kik voltak házának hajdani lakói, kik éltek korábban azon a környéken. A kiváltott rendkívüli érdeklődésen felbuzdulva a látogatók által befizetett összeget más népszámlálások adatainak digitalizálására fordítják. Jelenleg – 1901-től visszafelé haladva – már az 1841-es népszámlálás adatai is elérhetők

Egy másik szintén óriási közfigyelmet kiváltó történeti dokumentumcsoport azoknak a hajóknak az utaslistája, amelyek 1892 és 1924 között 17 millió bevándorlót szállítottak az Újvilágba. Az adatbázis a papirosra írt eredeti hajórakomány- és utasjegyzék mikrofilmeken rögzített információit tartalmazza, méghozzá kereshető formában. Ezeknek az utaslistáknak nyilvánvaló kortörténeti értékük van; információt szolgáltatnak például a bevándorlók nemzetiségéről, sőt arról is, hogy a bevándorlók milyen arányban voltak írástudók, ill. személy szerint kik mondták magukat annak.

Ezek a példák, reméljük, elég meggyőzőek ahhoz, hogy az internet és a történettudomány kapcsolatának felvetését ne tartsuk légből kapottnak. Mindinkább egyértelműsödni látszik az is, hogy az „Internet és a történettudomány” témakör nem szűkíthető le az Internet történetére.

Kutatási tárgykörök

Hogy mi lehet a történettudomány feladata az Internet történetének megírásán túl, arra Karvalics László javaslatával [Karvalics, 2006:41-42] utalunk az alábbiakban. A javaslat négy önálló vizsgálódást igénylő tárgykört nevez meg:

Az Internet mint
a kutatás tárgya

Az első, legkézenfekvőbb tárgykör természetesen az Internet története, ahol az Internet maga a kutatás tárgya.

Az Internet mint a kutatás eszköze

A második tárgykör az Internet mint a történeti kutatások szakmai infrastruktúrája. E kutatási tárgy felől az Internet a kutatás eszköze. A kutató alapvető kérdései: Hogyan van jelen a történettudomány az Interneten? Hogyan tudja még inkább kiaknázni a történész szakma a történettudomány javára az internetes megjelenés előnyeit? Milyen konzekvenciái volnának az internetes jelenlétnek a történészképzés szempontjából, ahová egyelőre alig vonult be az Internet?

Az Internet mint a tudományos népszerűsítés eszköze

A harmadik tárgykör az Internet minta történeti tudás terjesztésének új felülete. Ebből a szempontból az Internet a tudományos népszerűsítés eszköze. A kutatói kérdések pedig direkt pedagógiai vonatkozásúak: Hol jelennek meg, mely oldalakon, milyen mennyiségben és minőségben az iskolai tanulást segítő történelemmel foglalkozó oldalak, a történeti tudást népszerűsítő tartalmak? Milyen szakmai reflexió adható minderre? Milyen elemzési technikák célravezetőek az internetes tartalmak vizsgálatában? Hol tart az 1997-ben indult Sulinet a digitális történelmi tananyagok kínálatában?

Az Internet mint szakmai katalizátor

A negyedik tárgykör az Internet és a digitális kultúra hosszú távú hatásainak kutatása. Az ezzel kapcsolatos kutatói kérdések: Milyen hatással lesz a digitális korszak a történészi munkára ? Milyen hatással lesz a történettudományra? Hogyan formálja át a történeti gondolkodást, a történeti tudatot? Ezek a kérdések az Internet szakmai katalizátor szerepét jelzik, (ön)reflexiót provokáló, identitás-átalakító erejére utalnak.

Az Internet-
történeti kutatások típusai

Az Internet lehetséges történeti kutatási irányai nemcsak tárgykörök szerint, hanem más felosztásban is megjeleníthető. Karvalics László tanulmánya [Karvalics, 2004] négyféle felosztási szempontot említ: a kronológia-alapú szakaszolást, a földrajzi felosztást, a tematikus felosztás és a módszertani felosztást.

Kronológiai felosztás

Az Internet eddigi történetében három kronológiai szakaszt különíthetünk el:

1. Az Internet előtörténete (?-1962)
2. A Internet őstörténete (1962-1993)
3. Az Internet valódi története (1994- )

Földrajzi felosztás

A földrajzi felosztás az Internet történeti kutatásában az európai és a magyarországi fejlemények vizsgálatát valamint az egyes térségek és országok Internet-történetét különíti el. Ez a szempont kiegészül az Internet térképezés (Internet mapping), amely leírja például az Internet-penetráció geográfiáját és topográfiáját.

Tematikus felosztás

A tematikus felosztásban egyenlőre az Internet technika-és tudománytörténete, társadalomtörténete, gazdaságtörténete, politikatörténete és jogtörténete szerepel, s említést nyer az Internet gondolkodástörténete is, mint feldolgozásra váró „hagyomány”.

Kutatás-
módszertani felosztás

Módszertani szempontból a szerző a következő kutatási irányokat, a következő módszertani utakat látja az Internet-történeti kutatások számára is járhatónak:

• jelenkor-történet,
• historiográfia,
• forráskutatás,
• fogalomtörténet.

Források

• Z. Karvalics László: Internet és történettudomány: kihívás, tématérkép, előtörténet. = Információs Társadalom, 2004. 4. évf. 1. sz. 39-57.

Kérdések, feladatok

1. A hivatkozott tanulmányban nézzen utána, milyen események indokolják az Internet-kutatás kronológiai felosztásában a szakaszhatárok kijelölését!
2. Önálló internetes kereséssel hozzon konkrét példákat az internetes térképezésre, a hálózati térképekre!
3. Készítsen egy 8-10 elemű listát azokból a kifejezésekből, amelyeket az Internet történeti szempontú megközelítésén belül fogalomtörténeti kutatására javasol!