info-kommunikációs technológiák |
Az információs társadalom szociológiai megközelítésben |
||
Kiemelt kérdések |
|
|
Kulcsfogalmak |
|
|
Az IT forrásfogalmai |
A társadalomtudományokon belül izgalmas kérdés, hogy hogyan lehet összefüggésbe hozni a tudományterületek klasszikusainak gondolatiságát a társadalom új jelenségével. Létezik-e kontinuitás, hogyan nyilvánul meg a folytonosság az elvi alapvetés szintjén vagy a fogalomhasználat terén? Részben ennek a problémának a különböző megoldásaiból adódóan a társadalomtudományokon belül a kutatások funkciói karakteresen szétválnak, az újszerűségre érkező tudományos reflexiók többfélék lehetnek: a valósághoz a tiszta megértés céljával közelítő klasszikus attitűd mellett létezik technicista-kiszolgáló jellegű és kritikai-ideologikus irány is. Másfelől a paradigmaváltás nem egyetlen nézőpontból fogalmazódik meg. Azok a fogalmi variációk, amelyek az új társadalmi formációt a modernitáshoz fűződő viszonya mentén értelmezik, a poszt, a késői vagy a radikális jelzőkkel illetik. A technológiai fejlődés oldaláról legelterjedtebb a hálózati társadalom elnevezés. Az ezredforduló környékén letisztulni látszik a megnevezésbeli sokféleség, és a különböző megközelítések az információs társadalom fogalmi ernyője alá sorolódnak. |
|
Az IT kutatás tudományos környezete |
Az információs kor leírására és elemzésére irányuló tudományos igyekezet rendkívül tágas diszkurzív térben zajlik. A tudományos eszmecserében a szociológia jelentősége korábbi pozícióihoz képest elhalványulni látszik. Informatikusok, filozófusok, urbanisták, esztéták egyre nagyobb súllyal válnak az információs társadalomról való tudományos és közgondolkodás alakítóivá. |
|
Manuel Castells az IT egyik teoretikusa |
A szociológia területén az információs társadalom legnagyobb hatású teoretikusa Manuel Castells. Társadalomelméletét három szoros kapcsolatban lévő, de egymástól elkülönülő létszférára, a termelés, a tapasztalat és a hatalom szférájára építi fel. Elgondolása szerint a társadalom ezen alapvető szférák viszonyaként írható le. |
Castells, M.:
The Rise of the Network Society.
The Information Age: Economy, Society and Culture. Vol. 1. Basil Blackwell. Oxford, 1996. |
A hálózat castells-i fogalma |
Castells egyik legfőbb érdeme, hogy kidolgozza és elméletének középpontjába állítja az információs társadalom meghatározó struktúráját, a hálózatot, termékeny kapcsolódási lehetőséget nyújtva ezzel mások számára is. Castells meghatározása szerint: „A hálózat az egyetlen olyan szervezet, amely képes nem eleve meghatározott irányba növekedni, vagy irányítás nélkül tanulni. Minden más topológia korlátokat állít a lehetséges történések elé. A hálózat csupa szélekből áll:nyitott végű, akárhonnan közelítsük is meg. Mondhatjuk, hogy a hálózat a legkevésbé strukturált minden olyan szervezet közül, amelynek még egyáltalán van struktúrája. Igazán széttartó alkotórészek sokasága valójában csak a hálózat keretei között maradhat koherens. Semmilyen más elrendezés – lánc, piramis, fa, kör, küllő – nem képes igazi sokféleséget egészként működtetni.” A hálózat fogalma Castells munkásságában új értelmet nyert, és a szociológia érdeklődésének középpontjába került. |
[Castells, 1996:61] Fordította: Nyíri Kristóf. Idézi: [Dányi és tsai, 2004:9] |
A hálózatiság következményei |
Bár a korábbi társadalmakban is léteztek hálózatok, szerepük nem volt meghatározó. A történetileg kialakult hatalmi struktúrákat a hálózatiság lényegileg átalakítja, de legalábbis új működési formákat kényszerít rájuk. Az irányításban lezajló alapvető változási tendencia a vertikális bürokráciától a horizontális felé való elmozdulás. A termelés terén új ellentmondásként a tőke globalitása és a munkaerő lokalitása között feszülő ellentét jelenik meg. A társadalmi tapasztalat, a castells-i értelmezésben a legtágabb értelemben vett kultúraként olyan módon alakul át az információs társadalom kereti között, hogy az identitás elveszíti kollektív jellegét. |
|
A szociológia illetékessége az IKT terén |
Az info-kommunikációs technológiával foglalkozó társadalomtudományi kutatások első nagy hulláma a televízió hatásainak vizsgálatára irányult. A szociológiai feltárás a televíziózási szokásokra, a televíziózás életmód-alakító hatására, a tevékenységstruktúra és időháztartás átalakulásának kérdéseire és a társadalmi tudat változásaira összpontosult. Az Internet hatásainak hasonló összetettségű kutatása a 90-es évek közepétől indult meg Míg egyes kutatók a hozzáférés és a használat terén mutatkozó különbségek szociológiai meghatározottságaira derítettek fényt, mások a személyközi viszonyok átrendeződését és várható változásait írták le. |
|
Az Internet szociológiája |
DiMaggio nyomán az Internet szociológiai megközelítéseit öt nagy témacsoportba sorolhatjuk, és a leginkább közkeletű szociológiai dilemmákat a következőképpen fogalmazhatjuk meg:
|
DiMaggio et al.: Social implications of the Internet. Annual Review of Sociology, 2001. |
Alkalmazott |
Az információs társadalommal kapcsolatos kérdések nemcsak az elméleti, hanem az alkalmazott szociológia és a terepmunka számára is új kutatási prioritásokat jelentenek. A következő felvetés, hogy a szociológia mint alkalmazott tudomány miként járulhat hozzá az információs társadalom kialakulásával kapcsolatos feladatok megoldásához. Dányi és munkatársai [Dányi és tsai, 2004] hat területet neveznek meg:
|
|
Forrás |
|
|
Kérdések, feladatok |
|