Első szabvány

A hallgató meghatározza az információs szükséglet természetét és mértékét.

1. Az információs szükségletet definiálja és artikulálja.

1. A kutatási témák meghatározása vagy más információs szükségletek megállapítása. Konzultációk az oktatókkal, a tantermi vita résztvevőivel, egyenrangú csoportokban és elektronikus viták során az információs szükséglet felmérésére.
2. A diplomadolgozat téziseinek megfogalmazása és kérdéseinek kialakítása az információs szükséglet alapján.
3. Az információforrások felderítésével a kutatási téma „otthonosságának” megteremtése, a saját témává válás megalapozása.
4. Meghatározza vagy módosítja az információszükségletét, hogy egy kezelhető célterületet kapjon.
5. Azonosítja a kulcsfogalmakat és az információs szükségletet leíró terminológiát.
6. Felismeri, hogy a létező információ kombinálható az eredeti elgondolással, kísérletezéssel és/vagy elemzéssel új információ előállítása érdekében.

2. Azonosítja potencális információforrások különböző típusait és formátumait.

1. Tudja, hogy az információ hogyan állítható elő formális és informális módon. Tudja, hogy az információ hogyan szervezhető és hogyan továbbítható.
2. Felismeri, hogy az ismeretek szaktudományokba rendezése befolyásolja az információ-elérés módját.
3. Azonosítja a különböző formátumú (könyv, audo-vizuális eszköz, multimédia, adathalmaz, adatbázis, webhely, stb.) potenciális információforrások értékét és a közöttük lévő különbségeket.
4. Azonosítja a potenciális információforrások célját és célcsoportját (populáris vs. tudományos, aktuális vs. történeti stb.)
5. Különbséget tesz az elsődleges és a másodlagos források között, figyelembe veszi, hogy használatuk és jelentőségük hogyan változik az egyes diszciplínákon belül.
6. Felfogja, hogy lehetséges, hogy a szükséges információkat elődleges forrásból származó, nyers adatokból kell előállítani.

3. Figyelembe veszi a szükséges információ elérésének költségeit és előnyeit.

1. Meghatározza a szükséges információ elérhetőségét, és döntéseket hoz az információkeresés folyamatának szélesítéséről a helyben elérhető információforrásokon túl (könyvtárközi kölcsönzés, más helyeken található források használata, képek, videofelvételek, szövegek vagy hangfelvételek felhasználása)
2. Mérlegeli egy új nyelv (pl. valamely idegen nelv) vagy készség bevonásának lehetőségét annak érdekében, hogy a szükséges információt begyűjtse és annak kontextusát megértse.
3. Meghatározza a szükséges információ elérésének realisztikus, teljes tervét és ütemezését.

4. Újraértékeli a szükséges információ természetét és mértékét.

1. Áttekinti a kiinduló kezdeti információs igényeket a kérdés tisztázása, revideálása vagy finomítása érdekében.
2. Megfogalmazza az információ előállításban használt döntések és választások kritériumait.

Második szabvány

A hallgató a szükséges információt hatékonyan és hatásosan éri el.

1. A szükséges információ elérésére a legalkalmasabb kutatási módszereket, információszolgáltatási eljárásokat választja ki.

1. Azonosítja az alkalmas kutatási metodikát (laboratóriumi kísérlet, szimuláció, terepmunka stb.).
2. Mérlegeli a különböző kutatási módszerek előnyeit és alkalmazhatóságát.
3. Mérlegeli az információszolgáltató rendszerek tárgyát, terjedelmét és felépítését.
4. Kiválasztja a szükséges információ elérésének hatékony és hatásos megközelítéseit; adekvát kutatási módszert, illetve információszolgáltató rendszert választ.

2. Hatékonyan tervezett keresési stratégiákat épít fel, és hatékony keresési stratégiákat alkalmaz.

1. A kutatási módszerhez illeszkedő kutatási tervet fejleszt ki.
2. Azonosítja a szükséges információhoz kapcsolódó kulcsszavakat, szinonimákat és kifejezéseket.
3. Tárgyszó-katalógust készít a szakterületéhez illeszkedő módon, illetve annak az információkinyerő rendszernek megfelelően, amelyet használ.
4. Keresési stratégiát épít fel a kiválasztott információkinyerő rendszer megfelelő parancsainak használatával (logikai operátorok, szócsonkolás, hasonlóság/ közelség -operátorok használata keresőrendszerekben; olyan belső szervező használata, mint pl. könyvek indexei, stb.).
5. Alkalmazza a kifejlesztett keresési stratégiát különböző felhasználói felületeket és különböző keresőrendszereket használó információkinyerő rendszerekben, különböző parancsnyelveken, különböző protokollokkal és különböző keresési paraméterekkel.
6. Az adott diszciplínának megfelelő protokollokat használ.

3. Képes az információ megszerzésére személyesen vagy on-line a módszerek széles skáláját alkalmazva.

1. A különböző formájú információ megszerzésére különböző kereső rendszereket használ.
2. Különböző osztályozási rendszereket és más rendszereket (hívószámokat, indexeket) használ az információforrások könyvtáron belüli azonosítására vagy azonosítja azokat a helyeket, amelyek fizikai kutatásra, felfedezésre alkalmasak.
3. Az információ megszerzéséhez szükséges, az adott intézményben elérhető specializált on-line vagy személyi szolgáltatások használata (könyvtárközi kölcsönzés, segítő személyzet, szakértők, szakmai kapcsolatok, közösségi források, kutatási irodák stb.)
4. A lekérdezések különböző formáinak – felmérések, levelek, interjúk – felhasználása az elsődleges információ elérése érdekében.

4. Képes a keresési stratégia finomítására, ha szükséges.

1. Felbecsüli a keresési eredmények mennyiségét, minőségét és jelentőségét annak meghatározása érdekében, hogy alternatív információkinyerő szolgáltató rendszer vagy kutatási módszer alkalmazandó-e.
2. Azonosítja a kinyert információ hiányosságait, az információréseket, és észleli, ha a keresési stratégiát revideálni kell.
3. Ha szükséges, megismétli a keresést a módosított stratégia használatával.

5. Kivonatolja, rögzíti és közli az információt és forrásait.

1. Kiválasztja a legalkalmasabbat a különböző információtechnológiák közül a szükséges információ kiemelésére (pl. másolás/ beillesztés szoftver-funkció, fénymásoló, scanner, audio-vizuális eszközök, stb.)
2. Létrehoz egy rendszert az információ szervezésére.
3. Különbséget tesz a hivatkozott források típusai között, és tisztában van a hivatkozás elemeivel, helyes szintaxisával a források különböző típusai és műfajai szerint.
4. Rögzít minden releváns hivatkozási információt későbbi referenciául.
5. Különböző technológiákat használ a kiválasztott és szervezett információ kezelésére.

Harmadik szabvány

A hallató kritikusan értékeli az információt és annak forrásait, és a kiválasztott információt beépíti a saját ismertbázisába és értékrendszerébe.

1. Összegzi azokat a főbb elveket, amelyek az információgyűjtés során összegyűltek.

1. Elolvassa a szöveget, és kiemeli annak lényegi tartalmát.
2. Saját szavaival újrafogalmazza a szövegszerűen visszaadható fogalmakat, és elvégzi az adatok pontos kiválasztását.
3. Kiválasztja a megfelelő módon idézhető szövegrészeket.

2. Értékelési kritériumokat alakít ki és alkalmaz mind az információ mind pedig az információ forrásának megítélésére.

1. Megvizsgálja és összehasonlítja a különböző forrásból származó információkat, hogy értékelje megbízhatóságukat, helyességüket, időszerűségüket valamint torzításaikat és megjelenítésük szempontjait.
2. Elemzi a felhasznált érvek és módszerek struktúráját és logikáját.
3. Felismeri az előítéletet, a csalást vagy manipulációt.
4. Felismeri azt a kulturális, fizikai vagy egyéb kontextust, amelyen belül az információt létrehozták, és megérti ezen kontextus hatását az információ interpretálásában.

3. Szintetizálja főbb elveket, elméleteket újabb fogalmi konstrukciók létrehozására.

1. Felismeri a fogalmak közötti kapcsolatokat, és potenciálisan hasznavehető elsődleges kijelentésekbe integrálja őket a rájuk vonatkozó támogató bizonyítékokkal együtt.
2. A kezdeti szintézist magasabb általánossági szintre terjeszti ki, ha lehetséges, új hipotézis megalkotása érdekében. Ez a művelet további információt igényelhet.
3. Számítógépes és egyéb - táblázatkezelő, adatbázis-kezelő, multimédia stb.- technológiákat alkalmaz elméletek interakciójának és más jelenségeknek a tanulmányozására.

4. Összeveti az új ismereteket az elsődleges ismeretekkel. Meghatározza a hozzáadott értéket, kiemeli az ellentmondásokat vagy az információ egyéb különös, egyedi jellemzőit.

1. Megállapítja, hogy kielégítik-e az információk a kutatási vagy más információs igényeket.
2. Tudatosan kiválasztott kritériumokat használ annak meghatározáshoz, hogy az információ ellentmond-e vagy igazolja-e a más forrásokból származó információkat.
3. Következtetéseket vázol fel az összegyűjtött információ alapján.
4. A szakterületéhez illeszkedő technikákkal – pl. szimulátorokkal, kísérletekkel – teszteli az elméleteket.
5. Meghatározza az adatforrások valószínű pontosságát, valamint az információgyűjtésben használt eszközök és stratégiák korlátait és a következtetések ésszerűségét.
6. Az új információt az előzetes ismereteinek rendszerébe integrálja.
7. Szelektálja az információkat, és kiválasztja kutatás szempontjából nyilvánvalóakat.

5. Felméri, vajon az új ismeret hatással van-e az egyéni értékrendjére, és lépéseket tesz az értékrend helyreállítására, a különbségek elsimítására.

1. Felkutatja a szakirodalomban fellelhető különböző nézőpontokat.
2. Eldönti, hogy az azonosítható szempontokat elfogadja, vagy elutasítja.

6. Bizonyságát adja, hogy az információt képes megérteni és értelmezni a szakterület megfelelő szakértőivel és /vagy gyakorlati szakembereivel való párbeszéd során.

1. Részt vesz tantermi vagy más eszmecseréken.
2. Részt vesz olyan csoportközpontú, elektronikus kommunikációs fórumokon, amelyeket a téma megvitatására terveztek.(e-mail, elektronikus hirdetőtáblák, csevegő szobák)
3. Szakértői véleményeknek néz utána a legkülönbözőbb tájékozódási formák használatával. (interjú, e-mail, levelezőlisták)

7. Mérlegeli, vajon nem kell-e módosítani az eredeti lekérdezést.

1. Meghatározza, hogy az eredeti információs igény teljesült-e, vagy további információra van szükség.
2. Felülvizsgálja a keresési stratégiát, és ha szükséges, további fogalmakat épít be.
3. Áttekinti, felülvizsgálja a felhasznált információforrásokat, és ha szükséges, újabbak bevonásával bővíti azokat.

Negyedik szabvány

A hallgató hatékonyan használja az információt egy speciális cél eléréséért egyénileg vagy egy csoport tagjaként.

1. Alkalmazza az új és megelőző információt egy meghatározott termék tervezésében és létrehozásában vagy egy meghatározott teljesítmény megvalósításában.

1. A tartalmat oly módon szervezi, hogy az megfeleljen a termék vagy teljesítmény céljának és formátumának (vázlatok, forgatókönyvek stb.).
2. Jelenítse meg a korábbi gyakorlatból származó ismereteket és képességeket a termék vagy teljesítmény tervezése és létrehozása során.
3. Integrálja a korábbi és az új információkat, a hivatkozásokat, idézeteket és értelmezéseket is beleértve oly módon, hogy ez az integráció támogassa a termék vagy teljesítmény céljait.
4. Szükség szerint digitális adatokat, szövegeket és képeket kezel, átemelve azokat az eredeti helyekről és formátumokból, átalakítva az új kontextusba.

2. Felülvizsgálja a termék vagy teljesítmény fejlesztési folyamatát.

1. Naplót vagy tevékenységlistát vezet az információkereséshez, -értékeléshez és a kommunikációs folyamathoz kapcsolódóan.
2. Reflektál a múltbeli sikerekre, hibákra és alternatív stratégiákra.

3. Hatékonyan kommunikálja a terméket vagy teljesítményt mások felé.

1. Olyan kommunikációs médiumot és formátumot választ, amely a célcsoport számára a lehető legjobban képes közvetíteni a termék vagy teljesítmény céljait.
2. Az információtechnológiai eljárások széles körét használja fel a termék vagy teljesítmény létrehozásában.
3. Elsajátítja a tervezés és a kommunikáció alapelveit.
4. Világosan és a célcsoport céljait támogató stílusban kommunikál.

Ötödik szabvány

A hallgató megérti az információhasználat és -elérés körüli gazdasági, jogi, és társadalmi kérdéseit; az információt etikusan és legálisan használja.

1. Megérti az információval és információtechnológiával összefüggő etikai jog, társadalmi gazdasági kérdéseket.

1. Felismeri és vizsgálja a magánélethez és a biztonsághoz kapcsolódó kérdéseket mind a nyomtatott mind az elektronikus környezetekben.
2. Felismeri és vizsgálja az információ szabad és díjalapú eléréséhez kapcsolódó kérdéseket.
3. Felmeri és vizsgálja a cenzúrához és a szólásszabadsághoz kapcsolódó kérdéseket.
4. Bizonyságát adja a személyiségi jogok, a szabadalmak és a szabadalmazott anyagok fair használatának.

2. Követi az információforrások eléréséhez és használatához kapcsolódó törvényeket, rendeleteket, szervezeti politikákat és etikettet.

1. Az elektronikus vitákban úgy vesz részt, hogy betartja az elfogadott normákat. (Netikett)
2. Jóváhagyott jelszavakat és más formájú elfogadott azonosítókat használ az információforrások elérésére.
3. Eleget tesz a szervezeti politikának az információforrások elérésében.
4. Megőrzi az információforrások, berendezések, rendszerek és szolgáltatások integritását.
5. A szövegeket, adatokat, kép- és hanganyagokat legálisan szerzi be, legálisan tárolja és továbbítja.
6. Demonstrálja, hogy megértette, milyen következményekkel jár a plagizálás, és mások munkáját nem jeleníti meg a sajátjaként.
7. Demonstrálja a szervezeti politika megértését az emberi témájú, kutatási tárgyukat tekintve személyeket vizsgáló kutatási programokban.

3. Megköszöni az információforrások használatát a termék vagy teljesítmény kommunikálásában

1. Megfelelő dokumentálási stílust választ ki, és azt következetesen használja hivatkozásaiban.
2. Köszönetét nyilvánítja jogvédett források használatának engedélyezéséért.