Kiemelt kérdések

1. Milyen nyelvészeti kérdéseket vet fel az internetes kommunikáció?
2. Hogyan lehet nyelvészeti szempontból jellemezni a csetelést?

Kulcsfogalmak

• chatkommunikáció
• szóbeliség
• írásbeliség
• koncepcionális írásbeliség
• mediális írásbeliség

Bevezetés

Ebben a fejezetben mindenekelőtt az internetes kommunikáció nyelvi kérdéseiről, röviden a hálózat nyelvéről lesz szó.

Az Internet a nyelvhasználat szempontjából is új helyzetet teremtő, sokféle kifejezés formát megengedő, az anonimitásnak is teret adó eszköz, amely az üzenetváltás és információközlés egyéni és kollektív formáit is magába építi.

Nyelvhasználat a csevegő fórumokon

Az Interneten megjelenő egyik új műfaj, ill. kommunikációtörténeti újdonság a chat-elés. Érsok Nikoletta szerint az újműfajok közül a nyelvészeket leginkább a chat kommunikációs típusba sorolása foglalkoztatja. Az internetes csevegőszobák nyelvhasználata a spontán beszéd írásos formájához hasonlít.

Az Interneten a beszéd és az írás kommunikációs műfajainak sajátos keveredése tapasztalható különösen a gyors, erősen interaktív kommunikációt lehetővé tevő műfajokban, például az elektronikus levelezésben vagy a csevegőfórumokon. Az internetes kommunikációban a műfajok ötvöződése következtében a nyelvhasználat nem homogén. A csevegőfórumok dialógusainak felépítése nem egyezik meg egyik korábbi kommunikációs műfaj dialogikus szerveződésével sem [Bódi, 2004]. Az élőbeszédhez igen hasonlatos közlemények billentyűzettel való rögzítése nem feltétlenül hozza létre az írásbeli produktumokhoz szokásosan társított makrotervezési folyamatokat. A sok a sokhoz kommunikációs helyzet is hozzájárul ahhoz, hogy a csevegőfórumok nyelve tartalmilag hiányosnak és szervezetlennek tűnik.

A szóbeliség/ írásbeliség dilemmája

Úgy tűnik, minél inkább dialogikus és minél inkább szinkron módon valósul meg a kommunikáció, annál közelebb áll a szóbeliség (spontán, kevéssé szerkesztett, nem feltétlenül koherens, töredezett, ismétléseket és logikai váltásokat is tartalmazó) kifejezési formáihoz. Érsok Nikoletta egyszerre többféle kifejezéssel is illeti ezt a közlési módot: hibrid, átmeneti, keverék formának, egyfajta gépelt beszédnek, oralizált írásbeliségnek tekinti [Érsok, 2006].

Kérdésfeltevése nyomán a chat ezek szerint olyan szóbeli közlési forma lenne, amely az írástechnika révén valósítható meg? A válasz igen, amennyiben elfogadjuk, hogy lényegében a beszélt nyelvi megnyilatkozások lejegyzett változata jelenik meg cseteléskor. Érsok szerint azonban ez a felfogás figyelmen kívül hagyja , hogy az írott nyelvi komponensek is lényegesek a kommunikáció hatása szempontjából.

Koncepcionális versus mediális írásbeliség

Az ún. koncepcionális írásbeliség a szándék és a műfaji hagyományok függvénye. Egy baráti beszélgetés koncepcionális értelemben szóbeli közlés marad akkor is, ha később lejegyezzük. Egy törvényjavaslat pedig akkor is írásbeli műfaj koncepcionális értelemben, ha felolvassák.

A mediális írásbeliséget a közlést hordozó médium határozza meg, amelynek segítségével a beszélt vagy írott szöveg megjelenik. A prédikáció mint műfaj például mediálisan szóbeli, de koncepcionálisan írásbeli. A chatkommunikáció Érsok Nikoletta álláspontja szerint koncepcionálisan szóbeli, mediálisan pedig írásbeli [Érsok, 2006]. Az olykor bizarrnak tűnő nyelvhasználat ellenére a chatkommunikáció nem tekinthető a szóbeli és írásbeli kommunikáció végének.

IKT használati lehetőségek

A társadalomban az info-kommunikációs technológiák magasra értékelése elsősorban praktikus mindennapi szempontok, illetve a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjai alapján történik.

Az újabb keletű info-kommunikációs eszközök olyan előnyöket nyújtanak, amelyeket a korábbi generáció eszközrendszere még együttesen sem volt képes.

Az IKT eszközök használati módjában felértékelődött többek között [Tolcsvai, 2006]:

• az azonnali elérhetőség,
• a valós idejű szóbeli és írásos kapcsolattartás,
• az üzenetek rögzítésének és tárolásának lehetősége,
• nagy adatbázisok létrehozásának, kezelésének és megosztásának lehetősége
• valamint a multimedialitás.

A lényegiség tézise

A személyközi érintkezés új formái nem egyszerűen eszköz jellegűek, hanem lényegiek. A közösség(ek) nyelvi értékeivel lényegi módon kerülnek viszonyba. [Tolcsvai, 2004]

A nyelv funkcionális átalakulása

A nyelv számos funkciója közül az új típusú kommunikáció során – paradox módon – éppen a nyelv megismerő funkciója látszik háttérbe szorulni. Az azonnali elérhetőség a korábbiakhoz képest jobban bátorítja a közlésvágy felszínre kerülését és a mondanivaló korlátlan súlyozás, válogatás nélküli kommunikálást. Csevegő, fecsegő lényünk kap erős technikai hátteret az állandó beszélésben megmutatkozó „nyelvi fogyasztás” során. A nyelvi fogyasztás is az azonnali, késleltetés nélküli kimondás/kielégülés sémájára, s ebből a szempontból infantilis módon történik, miközben megnő a nyelv kapcsolattartó, kizárólag a kapcsolat ill. a beszédszituáció fenntartását szolgáló (fatikus) funkciója. Tapasztaljuk, hogy a társas érintkezésben a személyes face-to face helyzetek nem feltétlenül teszik fölöslegessé pl. az sms küldést, vagyis a kommunikáció szinte egyidejűleg párhuzamos csatornákon folyik.

„Zajos” környeztek

Kísértő a gondolat, hogy a befogadó kapacitásunkat meghaladóan információgazdag környezet tompítása lehetséges más típusú, éppenséggel információtelítetlen zajokkal. A fecsegésben lázadási lehetőség is van a fontosnak kikiáltott információáradattal szemben, ráadásul a fecsegés egyfajta (ön)szabadságolás is. A csetelő, mobilozó ember és közvetlen környezete számára a fizikai és a virtuális jelenlét elválik egymástól, s tudomásul vétetik az emberek elérhetetlensége fizikai megfoghatóságuk ellenére is.

Közösségi integráció

E kommunikációs formák nem hagyják érintetlenül a közösség mintaadó hierarchiáit. A közösségi integrációnak a kommunikációs rendszerekbe való integrálódás is egy eleme ma éppúgy, mint régen. Ugyanakkor a kommunikációs színterek látogatásában és a eszközök használatában ma kétségtelenül megmutatkozó nagyfokú életkori eltérések a generációk közötti viszony alakulása szempontjából is fontosak lehetnek.

Stílus

A nyelvi interakciók során kiemelkedően fontos a stílus kérdése. Az alkalmazott stílusban szerepet játszó szociokulturális összetevők és típusok [Tolcsvai, 2004:197] nyomán:

• a kommunikációs helyzet szerint: formális, informális, közömbös;
• a magatartásmód szerint: távolságtartó, bizalmas, közömbös, választékos, nyegle, durva, stb.
• a korjellemző, ill. az idő szerint: semleges, régies, újszerű;
• az értékekhez való viszony szerint:értékmegvonó (ironikus, gúnyos, cinikus), értéktelítő (patetikus), közömbös;
• az intézményes nyelvi változatok szerint. irodalmi nyelv, városi népnyelv, diáknyelv, nyelvjárás, stb.

Az elektronikus kommunikáció egyes formáiban a nyelvi normák érvényessége gyengülni látszik, a nyelvi interakciók típusairól való tudás és ennek a nyelvi közléseket irányító ereje az új műfajokban háttérbe szorul. Megfigyelhető a különböző stílusrétegek keveredése is, kiéleződik, izgalmassá válik a különböző stílusrétegek egymáshoz való viszonya, és a közlés tartalmán túl az egyéni stílus mint az önkifejezés eszköze és mint „névjegy” értékelődik fel a virtuális közegekben.

• Bódi Zoltán: A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. = Információs Társadalom, 2004. 4. évf. 1. sz. 26-38.

• Érsok Nikoletta Ágnes: Szóbeliség és/vagy írásbeliség? = Magyar Nyelvőr, 2006. 130. évf. 2. sz. 165-175.

• Tolcsvai Nagy Gábor: A hálózat nyelve. In: Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. 188-205.

Kérdések, feladatok

1. A chat mellett milyen átmeneti,illetve keverék műfajokat ismer még nyelvi szempontból?
2. Látogasson el egy csevegőfórumra, és próbálja meg elemezni a csevegés egy lehetőleg rögzített részletét az írásbeliség/ szóbeliség szempontjából!