info-kommunikációs technológiák
 
 
Info-kommunikációs technológiák
és pedagógusképzés
 

Kiemelt kérdések

  1. Mi lehet az IKT mint tantárgy célja és tartalma?
  2. Milyen szervezeti kertben illeszthető a képzés meglévő struktúrájához?
  3. Van-e sajátos módszertana és követelményrendszere az info-kommunikációs techológiák oktatásának?
 

Kulcsfogalmak

  • pedagógusképzés
  • tananyagfejlesztés
  • tananyagelemzés
  • NAT
  • SDT
 

Bevezetés

Ebben a tananyagrészben egyetlen tanulmányt dolgozunk fel. Karlovitz János Pedagógusképzésben megjelent írása hasznos szempontokat ad a pedagógusképzésben szervezett, ill. szervezendő IKT kurzusokhoz

 

Képzési tartalom

Az egyik legerőteljesebben fölvetődő kérdés bármilyen új tantárgy bevezetésekor, általában az, hogy mi lehet, mi legyen a képzés tartalma. A következő tematikai javaslatot [Karlovitz, 2005] nyomán mutatjuk be:

  1. Az e-learning jelentősége és várható robbanása.
  2. Taneszköz-történet.
  3. Felnőttképzési ismeretek.
  4. A távoktatási keretrendszerek elmélete.
  5. Néhány távoktatási keretrendszer – pl. Moodle, WebCT, Movelex – gyakorlatias bemutatása.
  6. Az SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis) megtekintése, elemzése, használatának bemutatása, lehetőségeinek felfedezése.
  7. Internetes oktatási honlapok megismerése.
  8. Internetes keresőgépek használatának lépései.
  9. Internetes könyvtári katalógusok használata.
  10. Információkeresés nemzetközi adatbázisokból.
  11. A szoftvervásárlás szempontjai iskolai oktató szoftverek beszerzésében.
 
 

Az alkalmazáscentrikus megközelítés kiegészítéseként javasoljuk etikai, jogi, szociológiai szempontok beemelését annál is inkább, mivel ezek a területek a NAT-ban (Nemzeti alaptanterv) is megfogalmazódnak.

 

Képzési cél

Valójában a tematika kialakításánál előbbre való, hogy mit is gondolunk a képzés céljáról. A digitális tananyagfejlesztéssel foglalkozó stúdiumok egyik jelentős célja az lehetne, hogy a hallgatók tanár korukban képesek legyenek önálló fejlesztésekre, nem csupán hagyományos, hanem korszerű, számítógéppel előhívható, kisebb, elsősorban helyben használható taneszközök létrehozására.” [Karlovitz, 2005:79] A magunk részéről az elektronikus műveltég széleskörűvé válását, az IKT alkalmazáscentrikus, a társadalomtudományok szempontjaira érzékeny, reflektált használatát kívánjuk elősegíteni.

 

Előképzettség

A tárgy tanításakor nem közömbös, hogy milyen előképzettségre számíthatunk a hallgatók részéről. A felsőoktatásban is felvetődik, hogy vannak-e, ill. melyek a számba vehető alapozó tárgyak. „Optimális esetben a hallgatók már általános iskolás koruktól fogva ismerik a számítógépet, és a középiskolából haladó ECDL-szintű ismeretekkel felvértezve érkeznek.” [Karlovitz, 2005:78] Karlovitz álláspontja szerint a tanárképzés ezen a területen sem képes pótolni az esetleg hiányzó alapkompetenciákat. Úgy gondoljuk azonban, hogy a tantárgy kimeneti követelményei a képző intézmények gyakorlási és géphasználati lehetőségeire épülve friss motivációt és sikerélményeket is hoznak, különösen, ha nem ragaszkodunk mindenáron a hallgatók egyéni munkájához, hanem intézményesítjük a team-munkát, és a kimeneti produktumokra koncentrálunk, természetesnek tekintve, hogy ezek segítséggel is létrehozhatók. Erre a lehetőségre egyáltalán nem mint engedményre gondolunk, hanem abból az idealista alapállásból, hogy egymás segítése, célszerű munkamegosztás és együttműködés kialakítása később a munkahelyen is fontos.

 
 

Az előképzettség másik eleme az oktatók felkészültsége. Karlovitz megállapítása szerint a tanárképzésben dolgozó tanárok vélhetően majdhogynem autodidakta módon jutnak hozzá ismereteikhez, mivel az általános és középiskolai tanárok számára meghirdetett továbbképzésekből eleve kiszorulnak. Úgy gondoljuk, az IKT alkalmazások terén az autodidaxis akár helyénvaló is lehet, hiszen épp ez a technika, különösen az Internet-használat nagyfokú individualizáltsága jó lehetőségeket nyújt az elvárható folyamatos tanulásra az oktatóknak is.

 

Eszköz-
ellátottság

A képzési célok és tartalmak kialakításakor nem közömbös tényező az info-kommunikációs eszközökhöz való intézményszintű hozzáférés és eszközellátottság. A képző intézmények felszereltségéről szólva Karlovitz János igen vegyesnek látja képet: van, ahol minden kollégának jut számítógép, de van, ahol korántsem. Problémaként jelzi továbbá, hogy a tanárképző intézmények nemigen jutnak hozzá a digitális zsúrkocsihoz, amelyet az iskolákban már használnak. Ismerve azonban a zsúrkocsi berendezésének összetételét, ennek egyes elemivel bizonyára időben meg lehet ismerkedni, illetve nem lehetetlen az üzembe helyezés és kikapcsolás szintjén az eszközök használatát a munkavégzés során elsajátítani. Az info-kommunikációs technológiák tárgy szándékaink szerint kevéssé hasonlít a korábbi oktatástechnológia tárgyra, amennyiben a tartalomfejlesztésre kívánja helyezni a hangsúlyt.

 

A pedagógus mint fejlesztő

Ezt a prioritást támasztja alá, hogy Karlovitz János javaslata szerint a tanárképzős hallgatókat abban a szemléletben érdemes oktatni, hogy a közeljövőben ők maguk fogják megkonstruálni tantárgyaikat. Ők maguk fogják kialakítani módszertani repertoárjukat, kiválasztani taneszközeiket. Ez a szemléleti bázis, ill hallgatókép, úgy gondoljuk, fontos eleme lehet egy IKT képzésfilozófiának.

 

Blended learning

A tantárgyfejlesztés kapcsán nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy milyen nemzetközi fejleményekre érdemes figyelni. Karlovitz János orientációja szerint érdemes odafigyelnünk azokra a folyamatokra, amelyek az Egyesült Államokban már nem annyira a kizárólagos e-tananyag fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt, hanem az ún. blended learning módszerre. Ennek lényege, hogy a hallgatók a távoktatás keretében, amelyben interaktív, digitális tananyagokat kapnak az egyetemi oktatási keretrendszerben, egyúttal nyomtatott segédanyagokat is használnak, és az oktatókkal személyes konzultációik is vannak. A szerző nemzetközi távoktatási programok közül a Celebrate programot említi, hivatkozva Hunya Márta cikkére. [Hunya, 2004]

Hunya Márta: Celebrate.
Egy sikeres nemzetközi digitális tananyag-fejlesztési
és -felhasználási projekt tanulságai.
= Új Pedagógiai Szemle, 2004. 12. sz. 85-94.o.

Szervezeti forma

Az oktatásszervezés szempontjából fontos kérdés, hogy mi legyen az IKT mint tantárgy szervezeti formája. Karlovitz ebből a szempontból az előadás vagy szeminárium kérdést teszi fel, majd arra a következtetésre jut, hogy: „Az előadás csakis szeminárium vagy képességfejlesztő gyakorlat párhuzamos szervezésével lenne optimálisan hatékony, amelyen lényegében ugyanazoknak a hallgatóknak kellene részt venniük.” [Karlovitz, 2005:75] A szerző jelzi ugyanakkor, hogy a hallgatói szabadság és a kreditrendszer korábbi struktúrákat elimináló keretei között ez „most még nem megoldható”.

A tanulmány az óraszámok kérdést ugyan nem érinti, de úgy látjuk, az IKT mint tantárgy a nappali képzés kialakult oktatási formáihoz igazodva kétszer 30 órában tervezhető.

Metodika és követelmények

Karlovitz János az IKT kapcsán metodikai szempontból a projektmódszert preferálja. Így a kurzus követelménye hallgatói projektek készítése és bemutatása (kb. 15 dia) lenne. Javasolt kritériumai szerint a projektekről beszámoló prezentációk szöveget, képet, animációt, hangot egyaránt tartalmaznának, és a didaktikai szempontok és az előzetesen meghatározott célok figyelembevételével készülnének el. Az értékelési kritériumokat minden esetben fontos előre tisztázni.

 

Tantervi illeszkedés

Utolsóként arra a kérdésre térünk ki, hogy illeszkednek-e, ill. hogyan illeszkednek a forgalomban lévő programok bármiféle tantervhez. Karlovitz János kritikai megállapítása szerint, bár a 90-es évektől több száz olyan CD-n megjelent multimédiás anyag készült, amelyet készítőik részben iskolai piacra, iskolai felhasználásra szántak, ám ezek jelentős része semmiféle írott tantervhez nem igazodott, illetve részben olyan részterületeket emelt ki, amelyek a tananyagokban periférikusan vagy egyáltalán nem jelentek meg. A digitális tananyagok értékelésének szempontjaira utalva a szerző Kárpáti Andrea tanulmányára hivatkozik.

Kárpáti Andrea:
Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata.
= Új Pedagógiai Szemle, 2000. 3. sz. 77-81. o.

     
Forrás
  • Karlovitz János: Digitális tananyagfejlesztés oktatásának gyakorlati kérdései. = Pedagógusképzés, 2005. 1.sz. 73-83.

 
     

Kérdések, feladatok

  1. Elemezzen egy a szakjának megfelelően tetszőlegesen kiválasztott SDT tananyagot
    1. a szükséges előzetes tudás feltérképezésével
    2. a tananyag kulcsfogalmainak kiemelésével és fogalmi kapcsolatainak feltárásával
    3. a megjelenített szöveg nyelvi szempontú elemzésével
    4. a szöveges és képi információk tartalmi kapcsolatának bemutatásával
    5. a tananyagrész statikus és dinamikus jellegének (a statikusság dinamikusság szempontjának) előtérbe állításával
    6. a gondolkodásfejlesztés lehetőségeinek feltárásával
  2. Készítsen néhány oldalas módszertani útmutatót (tanári vázlatot) az elemzett tananyagrész tanításához!