szófajváltással) d)
főnévi értékben más lexikai szófajú szó ( szófajváltással)
A vőlegény nemet mondott.
Az igei alaptagot (mondott) aktuálisan főnévi értékben szereplő tagadószó (nemet) bővíti tárgyként (határozatlan, eredménytárgy).
Szeretem a szépet.
Az igei alaptag (szeretem) mellett főnévi értékű melléknév (a szépet) áll a tárgy szerepében (határozott, iránytárgy).
a)
jelölt tárgy
Divatos ruhát
vettem a bálra.
Az igei alaptag (vettem) mellett -t tárgyragos főnévvel kifejezett tárgy (ruhát) áll. Az ilyen tárgyat jelölt tárgynak nevezzük (határozatlan, iránytárgy).
Édesanyám titeket is vár
vacsorára.
Az igei alaptagot (vár) többes szám második személyű személyes névmás tárgyragos alakja bővíti tárgyként (titeket). Ez is jelölt, határozott, iránytárgy.
b)
jelöletlen tárgy
Csak esténként tudok
olvasni.
Az igei állítmányt (tudok) főnévi igenévvel kifejezett tárgy bővíti (olvasni). A főnévi igenévi tárgy nem kap tárgyragot, mindig jelöletlen tárgy.
Tartsd meg a szavad!
Az igei alaptaghoz (tartsd meg) egyes szám második személyű birtokos személyjeles főnévvel kifejezett tárgy (a szavad) kapcsolódik tárgyrag nélkül, ezért jelöletlen tárgy (határozott, iránytárgy).
Bizonyos morfológiai helyzetekben a
tárgy lehet jelölt és jelöletlen is: az egyes szám első és
második személyű személyes és visszaható névmás: engem ~ engemet vár, magad ~
magadat szidod; az egyes szám első és
második személyű birtokos személyjeles szóalakkal kifejezett tárgy: veszem a kalapom ~ kalapomat.
A kutyám kergeti a macskám.
A tárgy jelöletlensége bizonyos esetekben a magyar nyelvben is eredményezheti azt, hogy az alanyi és tárgyi mondatrészszerep megkülönböztetése csak a szórend alapján lehetséges.
Engem hívnak Fábián Pistának.
Az igei állítmányhoz (hívnak) az engem személyes névmás kapcsolódik tárgyként, jelöletlen, határozott iránytárgy.
a)
egyszerű tárgy
Milyen ajándékot
készítsek neked?
Az igei alaptaghoz (szeretnél) egy szóalakból álló tárgyragos főnév (ajándékot) kapcsolódik tárgyként, azaz a tárgy egyszerű (határozatlan, eredménytárgy).
A verset mi író
diákot megdicsérték.
A mondatban két, tárgyragos főnévvel kifejezett tárgy van: az egyik (diákot) az igei állítmányhoz (megdicsérték) kapcsolódik egyszerű, határozott iránytárgyként. A szerkezettag szintjén lévő másik tárgy pedig (a verset) a folyamatos melléknévi igenévvel (író) kifejezett jelző vonzata (egyszerű határozott, eredménytárgy).
(szintagmalánc)
b)
összetett tárgy
Mindenki szeretne boldog
lenni/maradni.
Az igei alaptag (szeretne) vonzata összetett tárgy: a ragtalan melléknév (boldog) és a főnévi segédigenév (lenni) morfológiai típusú szószerkezete.
( morfológiai típusú szószerkezet)
Riporter szeretnék lenni.
Az igei alaptaghoz (szeretnék) ragtalan főnév (riporter) és főnévi segédigenévből (lenni) álló összetett tárgy kapcsolódik. (Figyelem: a morfológiai típusú szószerkezet két tagja nem szükségszerűen áll egymás mellett a mondatban!)
Nem akarok húszéves elmúlni.
Az összetett tárgy segédigeneve életkor-kifejezésekben az (el)múlni szóalak is lehet. Az összetett tárgy ugyanazon igei állítmányok vonzata, mint a főnévi igenévvel kifejezett tárgy. (Csak tranzitív igéké!)