II. Mintaelemzések

Hiányos szerkezetűek az alábbi mondatok?

Ha igen, miért?

[A példák egy része – megoldás nélkül – a Keszler Borbála szerkesztette Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. feladatgyűjteményben található (Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994: 143).]

A mezőn sok virágot lehet látni.

– egyszerű, tagolt, teljes, bővített mondat; nem minimális (a lehet igei állítmány mellett a főnévi igenév az alany)

(a lehet intranzitív ige!)

A mezőn sok virágot látni.

– egyszerű, tagolt, hiányos mondat, bővített; nem minimális

[A mondatból az állítmány hiányzik (vö.: az előző példamondattal); szemantikailag és grammatikailag is egyértelműen kiegészíthető teljes mondattá. Véleményünk szerint a főnévi igenév önmagában nem képes az állítmány szerepének a betöltésére. Igei állítmány részeként az összetett jövő időben, a fog szóalakteremtő segédigével szerepelhet. Másik vélemény (vö.: Berrár Jolán 1977: 87-88) szerint a fenti típusú mondatokban a főnévi igenév a mondat főtagja (l. még MGr.: 230).]

A mezőn sok virágot látok.

– egyszerű, tagolt, teljes, bővített mondat; nem minimális

[A magyar nyelvben nem mindig szükségszerű kitennünk az alany szerepében

álló személyes névmásokat, hiszen a személyrag utal a cselekvő számára és személyére. Ha első és második személyű alanyra utal a személyrag, a mondat nem hiányos, hiszen az első és második személy pragmatikai kötöttségű, grammatikailag nem helyettesíthető (az első személy a beszélő, a második pedig a hallgató).] ( Az alany)

A mezőn sok virágot lát.

– egyszerű, tagolt, hiányos, bővített mondat; nem minimális

[A fentebb elmondottakból következik, hogy ha nincs kitéve az alany, és az állítmány harmadik személyű, a mondat szerkezete szerint hiányos lesz, hiszen a harmadik személy heterogén, referenciáját a konkrét szituáció, szövegkörnyezet határozza meg. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az alany hiánya csak akkor eredményez hiányos mondatot, ha a szövegkörnyezetből vagy a szituációból korábban már megnevezett, ismert 3. személyű határozott alanyra utal az igei személyrag (Ø morféma is lehet!)] (  Az alany)

A mező virággal tele.

– egyszerű, tagolt, hiányos mondat; MGr.: minimális

[A hiányos mondatok egyik, nehezen felismerhető fajtája az a típusú mondat, amelyből a létigei állítmány hiányzik. Itt is igaz azonban az, hogy kiegészíthető teljes mondattá. A létigei állítmány csak kijelentő mód, jelen időben maradhat el, más módban és időben ki kell tennünk. (A mező virággal volt tele. A mező virággal legyen tele! stb.) Az állítmány szerepét nem vihetjük át a tele állapothatározóra, hiszen ezt annak szófaji kötöttségei (határozószó) megakadályozzák. Az állítmány igei természetű!] ( Az állítmány)

Tálalva van.

– egyszerű tagolt, teljes, tapadásos alanyú mondat; minimális

[Nem tekinthető hiányos mondatnak, a nyelvet beszélő közösség minden tagja számára ugyanazon alany (az étel, valamilyen étel) „tapad” a van létigei állítmányhoz és a tálalva állapothatározóhoz.] ( Az alany)

Nyitva van.

– egyszerű, tagolt, hiányos mondat; MGr.: minimális

(Az alany hiánya szemantikai és szerkezeti hiányt is eredményez. A kiegészítést a beszédhelyzet, ill. a szövegelőzmény adhatja.)

Villámlik.

– egyszerű, tagolt, teljes, alanytalan mondat; MGr.: minimális

(Tkp. Ø valenciájú ige, mellette az alanyi vonzathelyet nem tudjuk lexémával kitölteni.) ( Az alany)

(Milyen a szeme?) Villámlik.

– egyszerű, tagolt, hiányos mondat; MGr. minimális

[A példával jól érzékeltethető a hiányos mondat két legfontosabb jellemzője (amely egyben meg is különbözteti a tagolatlan mondattól): van mondatrészértéke (itt: állítmány), a szövegelőzmény ismeretében kiegészíthető teljes mondattá.]