I.  Mintaelemzések

 

 

Négy tagmondatból álló összetett mondatok

 

1.      1 Hová forduljon az ember, | 2 ha nem tartozik a harcosok közé, | 3 nem dob be ablakot, | nem tép föl utcaköveket? (József Attila)

 

                                                                                 

Az 1. tagmondat főmondat, amelynek alá van rendelve a 2., 3. és 4. mondat feltételes sajátos jelentéstartalmú időhatározói mellékmondatként. (A főmondatba kitehető az akkor utalószó.) A mellékmondatok egymással egyszerű kapcsolatos mellérendelő viszonyban vannak, így mindegyik kapcsolódik a mondatszinten levő 1. mondathoz.

 

 

2.      1 Egy kapu alatt lányt csókoltam szájon | 2 s a többi nép közt elvegyültem én, | 3 majd kiváltam, | 4 hogy azután kiváljon sok gondom közül ez a költemény. (József Attila)

 

Az 1., 2. és 3. tagmondat mondatszintű, közöttük egyszerű kapcsolatos mellérendelő viszony van. A 4. tagmondat a 3. tagmondathoz célhatározói mellékmondatként kapcsolódik (a 3. tagmondatban kitehető az azért utalószó)

 

                                   1              2              3                   F – F – F/m1

 


                                                                   4    Hc

 

 

 

3.      1 Azt a szép és régi asszonyt szeretném látni ismét, | 2 akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség, | 3 aki a mezők mellett, | 4 ha sétálgattunk hárman, | 3 vidáman s komolyan lépett a könnyű sárban.                                                                    (József Attila)

 

Az 1. tagmondat mondatszinten van, vagyis főmondat. A tárgyragos főnévi távolra mutató névmás (azt) kijelölő jelzői szerepű. Ezt fejti ki az aki kötőszói szerepű vonatkozó névmással bevezetett 2. és 3. mellékmondat, amelyek között kapcsolatos mellérendelő viszony van. A 3. tagmondatba beékelődik a 4. tagmondat feltételes jelentéstartalmú mellékmondat­ként. A közbeékelődést célszerű az ábrán is jelölni. Jó megoldás a MGr.-ban javasolt jelölés (= a beékelt mondatot háromszöggel kapcsoljuk ahhoz a mondathoz, amelyhez kapcsolódik. Keszler MGr. 2000: 546.), ezért ez alkalmazható a továbbiakban.

 

1

 

                                 

2                                           3          Jkij       

   Jkij

 

               4     

feltételes

  

 

 

4.      1 Az emberi tehetség parányi lámpa, | 2 mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; |  5 s | 4 ha egy helyről másra hurcoltak, | 3 setétséget hagy maga után.        (Kölcsey Ferenc)

 

Az 1. tagmondat mondatszinten van, tehát főmondat, amelybe kitehető a jelzői funkciójú olyan utalószó. A kötőszói szerepű vonatkozó névmással (mely) bevezetett 2. tagmondat ezt a minőségjelzőt (esetleg értelmező jelzőt) fejti ki. A 3. tagmondatba közvetlenül a kötőszó (s) után beékelődik a 4. tagmondat a ha kötőszóval (mellérendelő + alárendelő kötőszó áll egymás mellett). A 3. tagmondat szintén mondatszintű, és egyszerű kapcsolatos viszonyban van az 1. tagmondattal. A 3. tagmondatba ékelődő 4. tagmondat feltételes jelentéstartalmú.

 

 

 

ÖT TAGMONDATBÓL ÁLLÓ ÖSSZETETT MONDATOK

 

  1. 1 Voltak idők, | 2 midőn a lelkeken bizonyos restelkedés ült, | 3 midőn gondolkozó fejek csak egyenként mutatkoztak, | 4 s kenyérkereső, parányi tudomány vala mindaz, | amivel a közdolgok férjfiai a mindennapi világot százados formák szerént igazgaták.       

 (Kölcsey Ferenc)

 

Az 1. és a 4. tagmondat mondatszintű, közöttük egyszerű kapcsolatos viszony van. Az 1. tagmondathoz a kötőszó ellenére ((a)midőn jelzői mellékmondatként kapcsolódik a 2. és a 3. tagmondat, amelyek egymással mellérendelő viszonyban vannak. A 4. tagmondatnak pedig alanyi mellékmondata a kötőszói szerepű főnévi vonatkozó névmással (amivel) bevezetett 5. tagmondat. 

 

 

2.    1 Félek, | 2 nem tudod megbocsájtani eltékozolt, ostoba, könnyű multam, | 3 és majd ezerszeresen fáj, | 4 ami ezerszer fájt, | 5 míg szeretni tanultam.

 

Az 1. tagmondat mondatszintű, azaz főmondat. Ennek okhatározói mellékmondata a 2. tagmondat, amellyel egyszerű kapcsolatos viszonyban van a 3. tagmondat. A mondatlánc folytatódik, mert a 4. tagmondat a 3. tagmondat alanyát fejti ki, az 5. tagmondat pedig a 4. tagmondat időhatározói mellékmondata.