Az rtf-változat letölthető innen

 

 

AHLQVIST (OKSANEN), Carl August Engelbrecht

(Kuopio, Finnor­szág, 1826. 08. 07. − Helsinki, 1889. 11. 20.)

 

Nyelvész, kritikus. A nemzeti tudományok iránti érdeklődése J. V. Snellmann-nak, középiskolai tanárának hatására támad fel. A helsinki egyetemen klasszikus nyelveket és történelmet, majd a finn katedra megalapítása után finn nyelvet és irodalmat hallgat. 1846−80 között számos gyűjtő utat tesz, kezdetben Karjalába és a balti finn népekhez, majd a Volga-vidéken tanulmányozza a mordvin, cseremisz, csuvas és tatár nyelvet, később pedig eljut az obi-ugorokhoz is. 1861−62-ben európai tanulmányutat tesz, melynek során Budapesten is jár. 1863-tól a helsinki egyetem finn tanszékének professzoraként tart változatos témájú előadásokat. Megalapítja a Kieletärt, Finn-ország első nyelvészeti folyóiratát (1871) és a Kotikielen Seurát (Anyanyelvi Társaság, 1876). 1888-ban vonul nyugdíjba, tudományos tevékenységnek kívánja szentelni idejét, ám a következő évben meghal. Kutatásai során addig ismeretlen területeket hódít meg, alapvető fontosságú anyagokat gyűjt. Különösen moksa-mordvin, csuvas és vogul tanulmányai úttörő jellegűek. Sikeresen tisztázza a csuvas nyelv eredetét. Tanulmányai, szótárai, nyelvtanai, szövegközlései későbbi kutatások alapjait jelentik. Irodalmi kritikáiban, verseiben irodalmi norma kialakítására törekszik. A finnugor nyelvészet finnországbeli megalapítóinak egyike. Bár részben ismerte, nem követte kora modern nyelvészeti irányzatait, emiatt többen hosszú időn át kárhoztatják.

 

Fontosabb munkáiból:

 

Irodalom:

ˇ        Joki, A. J.: A. Ahlqvist fennougristina (A. Ahlqvist finnugristaként). Neuvostoliitto toinstituutin vuosikirja, 25(1977): 51−62. p.

ˇ        Kohtamaki, I.: Ankara puutarhuri. A. Ahlqvist suomen kielen ja kirjallisuuden arvostelijana (A szigorú kertész. A. Ahlqvist a finn nyelv és irodalom kritikusaként). SKST 248, Helsinki, 1956.

ˇ        Korhonen, M.: Finno-Ugrian Languages Studies in Finland 1828−1918. Helsinki, 1986. 79−87.