Az rtf-változat letölthető innen

 

 

GEORGI, Johann Gottlieb

(Wachholzhagen, Poroszország, ma Konarzewo,[1] Lengyelország, 1729. 12. 31.[2] – Szentpétervár, 1802. 10. 27.)

 

Természettudós, orvos, néprajzkutató. Protestáns lelkész fiaként született. Egyetemi tanulmányait a svédországi Uppsalában folytatta, ahol orvosi diplomát szerzett. Tanára volt Linné, a híres botanikus, természettudós is. Svédországi tanulmányai során utazást tett a Lappföldre. Ez az út keltette fel néprajzi érdeklődését. Visszatérve Poroszországba Georgi gyógyszerészként dolgozott.

1768-ban felajánlotta szolgálatait a szentpétervári tudományos akadémiának. 1770–1774 között az akadémia szervezésében részt vett egy tudományos expedícióban. Először I. P. Falk kutatócsoportjában dolgozott, majd P. S. Pallas, az egész expedíció vezetőjének beosztásába került.

Georgi beutazta a Volga–Urál vidéket, járt Szibériában is, az Altaj-hegységben és a Bajkál-tó vidékén. Kutatásai több szempontból jelentősek: tisztázta a Bajkál-tó keletkezésének történetét, ismeretlen növény- és állatfajokat írt le és néprajzi megfigyeléseket is végzett.

Szentpétervárra visszatérve Georgi számos kémiai publikációt jelentetett meg és orvosi praxist is folytatott. Szentpétervár egyik legjobb orvosának tartották.

1774-ben Christoph Melchior Roth rézmetsző művész sorozatot adott ki. A képek a birodalom népeinek jellegzetes viseletét, ruházatát mutatták be. Ez adta az ötletet Georginak, hogy a sorozathoz néprajzi leírásokat készítsen. A mű első, német nyelvű kiadása 1776–1780 között jelent meg Szentpéter­várott, az orosz nyelvű, bővített kiadás pedig 1799-ben.

A mű első fejezete a finnugor népek leírását tartalmazza, Georgi ide sorolta a letteket, csuvasokat és tyeptyereket is. A harmadik fejezetben a szamojéd, kelet-szibériai és mandzsúriai népekről olvashatunk.

A népek leírása általában azonos rendszert követ, tartalmazza a lakóhelyre és a lélekszámra vonatkozó adatokat, valamint a gazdálkodási mód, a viselet, a vallás és a hiedelmek jellemzőit. A leírások végén olvasható az adott nép legfőbb jellemvonásainak, a „népléleknek” tömör összefoglalása is.

 

 

Finnugor és szamojéd vonatkozású műve:

·       Beschreibung allen Nationen des russischen Reichs, I–IV. Szentpétervár, 1776–1780.[3]

·       Russland. Beschreibung allen Nationen des Russischen Reiches, ihrer Lebensart, Religion, Gebräuche, Wohnungen, Kleidungen und übrigen Merkswürdigkeiten in zweiten Bänden von J. G. Georgi. Lipcse, 1783.

·       Opiszanyije vszeh obitajuscsih v Rosszijszkom goszudarsztve narodov. Szentpétervár, 1799. Reprint: Szentpétervár, 2005. [Előszó: V. A. Dmitrijev]

 

Irodalom:

·       Dmitrijev, V. A.: Előszó a 2005-ös szentpétervári kiadáshoz – Prediszlovije, in: I.-G. Georgi: Opiszanyije vszeh obitajuscsih v Rosszijszkom goszudarsztve narodov, 5–34., ugyanott további irodalom: Lityeratura ob I.-G. Georgi, 792–793.

 

 

 



[1] Wachholzhagen később beleolvadt Kirchhagen településébe, Konarzewo az egész Kirchhagennel azonos.

[2] Más adatok szerint 1738.

[3] Ez a mű Magyarországon a Ráday-könyvtárban megtalálható.